kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Új Palatinus Könyvesház Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 290 oldal |
Sorozatcím: | Palatinus filmkönyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 14 cm |
ISBN: | 978-963-9651-98-2 |
Előszó | 5 |
Tézisek a mozgásról (Első Bergson-kommentár) | 7 |
Első tézis: a mozgás és a pillanat. | |
Második tézis: kitüntetett pillanatok és véletlenszerű pillanatok. | |
Harmadik tézis: mozgás és változás. | |
Az Egész, a Nyitott vagy a tartalom. | |
A három szint: az egész és a részek; a mozgás, az egész és részei | |
Keret és plán, keretezés és plánozás | 20 |
Az első szint: keret, halmaz vagy zárt rendszer. | |
A második szint: plán és mozgás. | |
A plán két arca: a halmazok és részei felé, az egész és annak változása felé. | |
A mozgás-kép. | |
Mozgó metszet, időbeli perspektíva. | |
Mozgás: a kamera montázsa és mozgása. | |
A plán egységének kérdése (plánszekvencia). | |
Az ugró illesztések jelentősége. | |
Montázs | 42 |
A harmadik szint: az egész, a mozgás-képek kompozíciója és az Idő közvetett képe. | |
Az amerikai iskola: a szerves kompozíció és montázs Griffithnél. | |
Az idő két aspektusa: az intervallum és az egész, a változó jelen és a hatalmas. | |
A szovjet iskola: a dialektikus kompozíció. | |
Az organikus és a patetikus Eizensteinnél: spirál és minőségi ugrás. | |
Pudovkin és Dovzsenko. | |
Vertov materialista kompozíciója. | |
A háború előtti francia iskola: a kvantitatív kompozíció. | |
Ritmus és mechanika. | |
A mozgás mennyiségének két aspektusa: relatív és Abszolút. | |
Gance és a matematikai fenség. | |
A német expresszionista iskola: intenzív kompozíció. | |
A fény és az árnyék (Murnau, Lang). | |
Az expresszionizmus és a dinamikus fenséges... | |
A mozgás-kép három változata (Második Bergson-kommentár) | 76 |
A kép és a mozgás azonossága. | |
Mozgás-kép és fény-kép. | |
A mozgás-képtől a változatokig. | |
A percepció-kép, akció-kép, affekció-kép. | |
A fordított bizonyíték: hogyan oltható ki a három változat (Beckett Filmje). | |
Hogyan áll össze a három változat | |
A percepció-kép | 94 |
A két pólus, objektív és szubjektív. | |
A "félszubjektivitás" vagy a szabad függő kép (Pasolini, Rohmer). | |
A percepció egy másik állapota felé: a cseppfolyós percepció. | |
A víz szerepe a háború előtti francia iskolában. | |
Grémillon, Vigo. | |
A gáznemű percepció felé. | |
Az anyag és az intervallum. | |
Vertov szerint. | |
Az engram. | |
A kísérleti film egy tendenciája (Landow). | |
Az affekció-kép: arc és nagyközeli | 113 |
Az arc két pólusa: erő és minőség. | |
Griffith és Eizenstein. | |
Az expresszionizmus. | |
A lírai absztrakció: a fény, a fehér és a fénytörés (Sternberg). | |
Az affektus mint entitás. | |
Az ikon. | |
Az "egy-ség" Peirce szeirnt | |
Az arc határa vagy a semmi: Bergman. | |
Hogyan lehet elkerülni | |
Az affekció-kép: minőségek, hatások, lebegő terek | 131 |
A komplex entitás vagy a kifejezett. | |
Virtuális kapcsolatok és valóságos kapcsolódások. | |
A nagyközeli affektív összetevői (Bergman). | |
A nagyközelitől a többi plánig: Dreyer. | |
A szellemi affektus és a tér Bressonnál. | |
Mi a "lebegő tér"? | |
A lebegő terek felépítése | |
Az árnyék, az ellentét és a küzdelem az expresszionizmusban. | |
A fehér, a váltakozás és az alternatíva a lírai absztrakcióban (Sternberg, Dreyer, Bresson). | |
A szín és a magába szívás (Minelli). | |
A lebegő tér két fajtája, gyakoriságuk a kortárs filmben (Snow) | |
Az affektustól az akcióig: az ösztön-kép | 156 |
A naturalizmus. | |
Az ősvilágok és a kisiklott miliők. | |
Ösztönök és darabok, szimptómák és fétisek. | |
Két nagy naturalista: Stroheim és Bunuel. | |
A parazitizmus ösztöne. | |
Az entrópia s a ciklus. | |
Bunuel művészetének egyik jellemzője: a képismétlés ereje. | |
A naturalizmus nehézségei: King Vidor. | |
Nicholas Ray esete és feljődése. | |
A harmadik nagy naturalista: Losey. | |
A szolgaságösztön. | |
Az önmaga ellen fordulás. | |
A naturalizmus koordinátái | |
Az akció-kép: a nagy forma | 178 |
A szituációtól az akcióig: A "kettő-ség". | |
Az átfogó és a párbaj. | |
Az amerikai álom. | |
A nagy műfajok:a társadalmi-lélektani film (King Vidor), a western (Ford), a történelmi film (Griffith, Cecil B. de Mille). | |
A szerves kompozíció törvényei. | |
A szenzomotoros kapcsolat. | |
Kazan és az Actor's Studio. | |
A lenyomat | |
Az akció-kép: a kis forma | 200 |
Az akciótól a szituációig. | |
Az index két fajtája. | |
Az erkölcsi vígjáték (Chaplin, Lubitsch). | |
A western Hawksnál: a funkcionalizmus. | |
A neowestern és annak térfajtája (Mann, Peckinpah). | |
A kis forma törvénye és a burleszk. | |
Chaplin fejlődése: a diskurzusalakzat. | |
Keaton paradoxona: a nagy gépek kicsinyítő és rekurzív funkciója. | |
Az alakzatok vagy a formák átalakulása | 220 |
Az átmenet egyik formából a másikba Eizensteinnél. | |
Az attrakciós montázs. | |
A különböző fajta alakzatok. | |
A Nagy és a Kicsi alakzatai Herzognál. | |
A két tér: az átfogó lélegzet és az univerzumvonal. | |
A lélegzet Kuroszavánál: a szituációtól a kérdésig. | |
Az univerzumvonalak Mizogucsinál: a nyomvonaltól az akadályig. | |
Az akció-kép válsága | 241 |
A "HÁRMASSÁG" Peirce szerint és a mentális viszonylatok. | |
A Marx fivérek. | |
A mentális kép Hitchcock szerint. | |
Jelzések és szimbólumok. | |
Hogyan teljesíti ki Hitchcock az akció-képet azzal, hogy elviszi lehetőségeinek határáig. | |
Az akció-kép válsága az amerikai filmben (Lumet, Cassavetes, Altman). | |
A válság öt jellemvonása. | |
A válság eredete: az olasz neorealizmus és a francia új hullám. | |
A klisé kritikai tudata. | |
Egy új képfelfogás problémája. | |
Túl a mozgás-képen | |
Glosszárium | 263 |
A kötetben szereplő filmek jegyzéke | 267 |
Névmutató | 281 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.