Az oktatásgazdaságtani kutatások eredményeinek felhasználási lehetőségei a művelődésgazdaságtani vizsgálatokban

Előszó

Oktatás és művelődés olyannyira rokon területek, oktatás gazdaságtan és művelődés gazdaságtan olyannyira rokon tudományok, hogy a jelen összeállítás céljainak magyarázatára aligha érdemes sok szót vesztegetni. A korábban kialakult, s így kutatási eredményekben természetesen gazdagabb,fejlettebb módszertani apparátussal rendelkező oktatás gazdaságtan a közvetlenül vagy közvetve felhasználandó tapasztalatok bőséges forrása lehet a művelődés gazdaságtan kutatói számára. Ehhez a forráshoz természetesen csak úgy lehet közelebb jutni, ha alaposan áttanulmányozzuk az oktatás gazdaságtani kutatások eredményeit, átfogó ismeretekkel rendelkezünk az alkalmazott vizsgálati eljárásokról. Ezt a célt segít elérni a kötet első tanulmánya, amelyben Gidai Erzsébet az oktatás gazdaságtani kutatások egyik részterületéről, az oktatástervezést megalapozó prognosztikai munkáról ad áttekintést az NSzK-ban szerzett tapasztalatok alapján. Részben ugyanez a funkciója a kötetben szereplő második Írásnak is,amely rövid összefoglalót ad az oktatás gazdaságtan egészében, s valamivel terjedelmesebbet az oktatástervezésben elért eredményekről. Ugyanakkor - oktatás- és művelődés gazdaságtan lehetséges és tényleges kapcsolatait vizsgálva - túl is lépi az egyszerű ismertetés kereteit. Kritikusan elemzi a jelenlegi oktatástervezés elméleti alapállását és gyakorlati eljárásait, s nem az oktatástervezési tapasztalatok átvételében találja meg oktatás- és művelődés tervezés összekapcsolásának lehetőségét, hanem egy olyan folyamatban, amelynek során az oktatás és a művelődés tervezése egyaránt lényegi változásokon megy keresztül.
Michal Strak tanulmánya újat hoz az első két íráshoz képest. Nem az oktatás gazdaságtani kutatások eredményeit, a művelődés gazdaságtani felhasználás elméleti és gyakorlati lehetőségeit tanulmányozza, hanem alkotó módon alkalmazza az oktatás gazdaságtan egyik elterjedt módszerét a kultúrpolitika hatékonyságának vizsgálatára. Az elemzési eljárás körvonalazása, a konkrét mutatók kidolgozása mellett eljut a rendelkezésre álló statisztikai adatok összegyűjtéséig, s meghatározza azokat a teendőket, amelyeket a vizsgálatok tényleges végrehajtása érdekében el kell végezni. Vissza