Fülszöveg
A szovjet kiadás szerkesztőjének előszava
A növények hormonális szabályozásának rendszerét sokkal kevésbé tanulmányozták, mint az állatokét, sőt nemrég még a fejlettebb növények e rendszerének létezését is gyakran vitatták, bár minden alap megvolt annak feltételezésére, hogy a növények élettani folyamataiban a hormonális szabályozásnak nagyobb szerepet kell játszania, minthogy, az állatoktól eltérően, nem rendelkeznek idegrendszerrel.
A növények morfogenezisének kémiai szabályozásáról Charles Darwin munkáiban találhatunk említést. A növényi hormonokra vonatkozó vizsgálatok kezdeténél olyan kiemelkedő nővényfiziológusok álltak, mint Sachs, Holodnij és Went. Ma már ismert, hogy a hormonális szabályozás a növényi ontogenezis minden szakaszában érvényesül. A fitohormonok három legfontosabb, és a növényekben legelterjedtebb csoportja között a gibberellinek jelentős helyet foglalnak el.
Éppen a 60-as évekre esik a gibberellinek kutatásának nagyon viharos, de termékeny időszaka. Ebben...
Tovább
Fülszöveg
A szovjet kiadás szerkesztőjének előszava
A növények hormonális szabályozásának rendszerét sokkal kevésbé tanulmányozták, mint az állatokét, sőt nemrég még a fejlettebb növények e rendszerének létezését is gyakran vitatták, bár minden alap megvolt annak feltételezésére, hogy a növények élettani folyamataiban a hormonális szabályozásnak nagyobb szerepet kell játszania, minthogy, az állatoktól eltérően, nem rendelkeznek idegrendszerrel.
A növények morfogenezisének kémiai szabályozásáról Charles Darwin munkáiban találhatunk említést. A növényi hormonokra vonatkozó vizsgálatok kezdeténél olyan kiemelkedő nővényfiziológusok álltak, mint Sachs, Holodnij és Went. Ma már ismert, hogy a hormonális szabályozás a növényi ontogenezis minden szakaszában érvényesül. A fitohormonok három legfontosabb, és a növényekben legelterjedtebb csoportja között a gibberellinek jelentős helyet foglalnak el.
Éppen a 60-as évekre esik a gibberellinek kutatásának nagyon viharos, de termékeny időszaka. Ebben az időben állapították meg véglegesen e sajátos vegyületek kémiai, azon belül sztereokémiái szerkezetét, derítették fel bioszintézisük fő szakaszait. Fontos vizsgálatokat végeztek hatásmechanizmusukkal kapcsolatban, és elképzeléseket alakítottak ki a gibberellineknek az ontogenezis különböző szakaszaira gyakorolt hatásairól. Ezért a szerzők számos nehézséggel találkoztak, és nagy munkát végeztek a gibberellineket sokoldalúan jellemző kutatási anyag rendszerezésekor és válogatásakor.
E könyvben az olvasó színvonalas, közérthető és rövid összefoglalót talál azokról a legújabb adatokról, melyek a gibberellinek meghatározási módszereire, kémiájára és mikrobiológiájára, a növényekre kifejtett élettani hatására és gyakorlati felhasználásukra vonatkoznak.
A szerzők maguk is a gibberellinek tanulmányozásának neves szakemberei. Ezért nem elégednek meg a kísérleti adatok és elméleti következtetések egyszerű összefoglalásával, hanem kritikai válogatásnak és analízisnek vetik alá ezeket. Ez teszi a könyvet eredetivé és érdekessé.
így különösen sok új adatot használtak fel saját vizsgálataikból a Gibberellinek meghatározási módszerei és a Gibberellinek mikrobiális szintézise című fejezetekben. A könyv meggyőzően tanúsítja a helyes módszer megválasztásának és a kapott mennyiségi adatok értelmezésének jelentőségét, és ugyanakkor felhívja a figyelmet a helytelen módszerválasztáskor vagy az eredmények helytelen értelmezésekor fellépő hibák lehetőségére.
A legújabb adatokat közlik a gibberellint termelő mikroorganizmusokról és a fermentáció leggazdaságosabb módjairól.
Különleges tudományos érdekességüek a következő fejezetek: A gibberellinek hatása a növények anyagcseréjére, A gibberellinek fiziológiai aktivitásának függése a molekula szerkezetétől, A gibberellinek hatásmechanizmusa.
Muromcev és Agnyisztydcova jelen könyve a különböző szakterületű biológusok és a mezőgazdasági tudomány kutatói széles körének érdeklődésére tart számot, és várhatóan segítségükre lesz a növényi hormonokra vonatkozó ismeretek továbbfejlesztésében.
M. H. Csajlahjan
Vissza