Előszó
Kasztíliában van egy kastély (számtalan van, Kasztília jelentése: a kastélyok országa), úgy hívják, hogy Rocafrida, a falai aranyszínűek, finoman csipkézett ezüstdíszítéssel. Éjszaka olyan fényesen ragyog, mint a nap délidőben. Egy ifjú lány lakja, Rosaflorida,- Lombardiából hét gróf és három herceg kéri őt feleségül, de ő nagy gőgösen megveti mindahányat, egy lovagba szeret bele, akit sosem látott. Hét kastélyt kínál fel neki hozományul, hét kastélyt Kasztíliában. Mongaza szigetén, Walestől hétnapnyi hajóútra, Famongomadán óriás, akinek a puszta neve hallatán is halálra ijed az ember, kastélya legmagasabb tornyáról hajítja a fortyogó tóba az átharapott torkú ifjú leányok élettelen testét. Bretagne földjének egy névtelen őrtornyában ajtó nyílik egy virágokkal borított terembe, melynek közepén márványasztal áll, az asztalon ezüst sakktábla, a sakktáblán fehér és fekete elefántcsont figurák. Ha egy lovag arra téved, leül és megmozdít egy bábut, egy láthatatlan ellenfél azonnal lép egyet válaszul, és ha az újonnan érkezett megnyeri a játszmát, kinyílik egy ajtó és tíz szűz lép be rajta, hogy levetkőztessék és megmosdassák, beillatosítsák, majd bevezessék egy szobába, ahol egy szép hölgy osztja meg vele az ágyát. A Pireneusokban, meredek sziklafalak és rémisztő barlangok övezte elhagyatott, kietlen völgyben, egy meredek szikla csúcsán, a pokol démonai edzette acélgyűrű védelmében emelkedik Atlasz varázsló kastélya. A mágust innen egy griffmadár és egy kanca keresztezéséből született szárnyas ló röpíti oda, ahova menni akar, varázserejű pajzsa pedig megvakítja és mozdulatlanná teszi az óvatlan kíváncsiskodót. Alomban telt hosszú évszázadok alatt elburjánzott, szövevényes csipkebokrok rejtekében várja egy franciaországi kastély, hogy eljöjjön a herceg, aki egyetlen csókjával felébreszti az alvó Csipkerózsikát és egész udvartartását. Sötét erdőkön is túl, egy komor palota legmagasabb tornyában esdekel segítségért az óvatlan hitves, miután megsértette a titkos szoba tilalmát, s rátalált Kékszakáll előző feleségeinek felakasztott holttesteire. A krinolinok és paszomántok, a valcerek és rókavadászatok boldog Közép-Európájának volt Ruritánia az egyik királysága. Zendában található uralkodóik nyári rezidenciája, abban a kastélyban, amelynek titkos rejtekében az uralkodó hasonmásait tartják fogva a koronázás előtt. A Kárpátokban, Bistricától nem messze, a településhez vezető szakadékos úton egy hű szolga várja az arra haladó kocsikat, hogy felajánlja az utasoknak gazdája, Drakula gróf vendégszeretetét, aki az illő fogadtatás kedvéért előjön az ősi kápolna kriptájában lévő sírüregből. Álmok és rémálmok kastélyai, fellelhetők mindenütt az irodalom világában. Ám a valóság építtette kastélyok sem kevésbé fantasztikusak. A XV. század Olaszországában Pier Maria Rossi, San Secondo grófja, száztornyos kastély ura a Po folyó jobb partján, lovagregények szenvedélyes olvasója, a kései lombard Orlando, s Don Quijote öntudatlan előfutára, birtokának két végében két szép kastélyt építtet szerelme számára, s az évszakok váltakozásával cserélgeti lakhelyét bennük. S miután Dulcineáját Biancának hívják (ami olaszul Fehéret jelent) (az isteni Bianchina, ahogy udvari költője versel róla), a kastélyokat Torrechiárának (Világos Torony) és Roccabiancának ( Fehér Sziklavár) kereszteli. A falakat bemeszelteti, így a fák között sápadtan villannak a holdfényben, és a termek freskódíszítéseinél a legszebb szerelmes történeteket nem élénk színekkel festeti meg, hanem halvány, szürkés - tejszínű árnyalatokkal, hogy hófehéren tündöklő asszonya önmagát lássa bennük. Perzsiában a XI. században Alamut kastélya, a Sas Fészke a Kaszpi-tenger déli partvidékét határoló hegyek egyik megközelíthetetlen csúcsára épült, a Hegyek Öregjének, a hasisin szekta vezetőjének lett a rezidenciája.
Vissza