Géza fejedelem Esztergoma

Előszó

Részlet a könyvből:

"Esztergom. Mit mond ez, mit mondhat ez a ma emberének? Úgy mintha ezt a szót a magyar teljességgel értené, más oldalról mintha a köd távoli homályába burkolózna látványa.
Esztergom. Vár, vár-os és belőle vármegye. Esztergom félkört formázó valamikor vármegyéjét a nyugatról keletre folyó Duna aként ossza ketté, miként ma az elválasztott magyarország északi és déli oldalán élnek e hajdanvolt megyének magyarjai. Észak, dél, kelet és nyugat. Dél és kelet mi megmaradt. Dél és Kelet, mi a Dunától ilyen irányban hordozza Esztergom városát, Esztergom várát. Innen északra és nyugatra a Duna átellenső oldalán látható Párkány, s valóban olyan érzésünk van a mai bazilika tetejéről szemlélődve, mintha egy ablak párkány-án könyökölve néznék egy olyan világba, egy olyan földre, melyre állampolgári jogon nem léphetünk. Észak és nyugat, mely a Nap múlását jelzi, az északisága által az alacsonyabb és gyengülő naperejével, s nyugat a süllyedésével-elmúltával. De az adott nap és a Nap elmúlása is hajdan természetes volt, hiszen a tudásban ott volt a megújulása is hajdan természetes volt, hiszen a tudásban ott volt a megújulása és kelése is. Az örökkévalóságban, az örökkévaló létezben s megújuló újjászületésében való hit által az ötvösremekekre ekép az Életfát vitték. Mikor létezett ez a Teljesség? Dél Észak Kelet és Nyugat, e négy irányban súlytott hajdanán az ősi hagyomány szerint Upur kardjával Géza fejedelem. Ezek után változás történt az utódlásban, a rendszerben. De az utód is az ősök felé tekintett valamelyest a megváltozása ellenére, a karddal ugyanúgy négy felé súlytott I. István, s Szentté alakult Koronának - melynek a hatalmát adta a király -, a későbbi tanában,a Szent-Korona-tanban ugyanúgy megtalálható eme négy irányban tett mozdulat." Vissza