Magyar Kórus 1946. október

Előszó

Anton Bruckner (1824-1896)
Élete
Ez év október 11-én volt 50 esztendeje, hogy az újabb osztrák zeneköltők egyik legnagyobb és legkatolikusabb alakja sírjába szállott. A felsőausztriai Ansfeld tanítójának fia szeptember 4-én született. Már elemi iskolás korában - miként annak idején Okegkem, De Pites, Lassus, Palestrina, Soriano, F. Anerio, Vittoria, a 2 Haydn testvér, Schubert s a zenetörténelemnek még annyi kiválósága - egyházi, énekesfiú, még pedig a ciszterciek Linz melletti St. Florian-apátságában. Utóbb maga is a tanítói pályára lépett, de hangyaszorgalmú önképzéssel orgonaművésszé küzdötte föl magát. Az orgonálás - gyermekkori szerelme - egész életét végigkíséri. Diákkorában az volt -leghőbb vágya, hogy St. Florian nagy orgonáján játszhasson. A Gondviselés nemcsak ezt a vágyát teljesítette, hanem a linzi dóminak is orgonása lett. Csodásan tudta a szerzők műveit tolmácsolni, de még bámulatosabban rögtönzött. Svájci, német, angol és francia hangversenykörútjain ezekkel aratta legnagyobb sikereit. César Franck évek multán is lelkendezve emlegette Brucknernak azt az egyetlen hangversenyét, melyet Cavaillé-Coll meghívására adott a párizsi Notre Dame orgonáján. Mindezek ellenére - ifjúkori tanulmányaitól eltekintve - Bruckner nem írt orgonaműveket. De az orgona szelleme kiárad nemcsak egyházi műveiből, hanem hatalmas szimfóniáiból is.
42 éves korában már akkora a tekintélye, hogy meghívást kap a bécsi zeneakadémia tanári katedrájára. Azután lektor, majd díszdoktor a bécsi tudományegyetemen s végül a Hofburg-Kapelle orgonaművésze. Doktorráavatása alkalmával mondotta az egyetem rektora: Ahol a tudomány hatalma megszűnik, ott kezdődik az Ön művészete - és mély meghajlással tisztelgett a falusi tanító fia előtt. Bruckner 72 éves korában, általános tisztelettől övezetten halt meg. Tetemét a St. Florian apátság kriptájában, a nagy orgona alatt helyezték örök nyugalomra.
Művei
Bruckner gyermekszívű, mélységesen katolikus lélek. Zenéjében Wagner és Liszt hatása alatt monumentális méretekre törekedett. Kár. Mert éppen e tulajdonságai miatt műveit csak kivételes nagy együttesek és egészen ritka alkalmak szólaltathatják meg. Három zenekari nagymiséjében a témák hatalmas tömegével találkozunk, köztük olykor nehéz megtalálni az egységes fölépítés vázát. Énekkari szólamainak előadását is csak elsőrangú szólamok vállalhatják. Érdekes, hogy mindhárom miséjét moll-hangnemben írta. Ezzel talán Josef Haydn túlvídám hangulatú miséit akarta ellensúlyozni. F-moll miséjének leleményessége kifogyhatatlan. Van egy Requiemje, 3 Ave Mariája, számos zsoltára, himnusza és graduáléja. Megzenésítette az Ecce sacerdost harsona- és orgonakísérettel, ezenkívül az Énekek énekét; Te Deumja a legnagyobbszabású zeneművek egyike a világirodalomban. Ha Lisztet nemcsak a nagyigényű vonalvezetésben és a színdús hangszerelésben. hanem a gregorián-tanulmányokban is követte volna; ha ezenkívül gyakorlatibb irányú és általánosabb igényekre szóló egyházi műveket szerzett volna, akkor egyházi szerzeményeit ma is általánosan és gyakran hallhatnék a templomokban. Honfitársának, Schubertnek műveit még ma is gyakran énekük a templomi kórusok, pedig Schubert-misék Bruckner egyházi szerzeményeit sem mélységben, sem liturgiái korrektségben meg sem közelítik. De közvetlenül buzog belőlük az érzés melegsége s az őszinte lirának mindig nagyobb a közönség-sikere. Vissza