Együttműködés a harmadik szektorral

Fülszöveg

A harmadik szektor szerepe egyre hangsúlyosabbá válik az Európai Unió tagállamaiban, így a jövendő tagországokban is. Az állam szociális gondoskodása, a Jóléti állam" az utóbbi másfél-két évtizedben, gazdasági okokból, egész Európában leépülőben van. A szociális szolgáltatások terén pedig - tagországi példák mutatják -az államnak jó partnerei lehetnének a fajsúlyosabb civil szervezetek. melyek a társadalmi szolidaritás érzületére alapozva - humánus módon, a helyi adottságokhoz rugalmasabban alkalmazkodva, nonprofit jellegüknél fogva - gazdaságosabban tucyák kielégíteni a jelentkező igényeket.
A harmadik szektor szerepe más szempontból is nő az Európai Unióban. Folyamatosan megoldatlan probléma ugyanis a „demokratikus deficit" (lásd az Európai Parlament szerepe a döntéshozatalban. a Bizottság és az Európai Tanács mellett); ennek a részbeni feloldását jelenti a civil szférának a döntéshozatalt megelőző konzultációkba való széles körű bekapcsolása.
Az Európai Unióban az egészségügy... Tovább

Fülszöveg

A harmadik szektor szerepe egyre hangsúlyosabbá válik az Európai Unió tagállamaiban, így a jövendő tagországokban is. Az állam szociális gondoskodása, a Jóléti állam" az utóbbi másfél-két évtizedben, gazdasági okokból, egész Európában leépülőben van. A szociális szolgáltatások terén pedig - tagországi példák mutatják -az államnak jó partnerei lehetnének a fajsúlyosabb civil szervezetek. melyek a társadalmi szolidaritás érzületére alapozva - humánus módon, a helyi adottságokhoz rugalmasabban alkalmazkodva, nonprofit jellegüknél fogva - gazdaságosabban tucyák kielégíteni a jelentkező igényeket.
A harmadik szektor szerepe más szempontból is nő az Európai Unióban. Folyamatosan megoldatlan probléma ugyanis a „demokratikus deficit" (lásd az Európai Parlament szerepe a döntéshozatalban. a Bizottság és az Európai Tanács mellett); ennek a részbeni feloldását jelenti a civil szférának a döntéshozatalt megelőző konzultációkba való széles körű bekapcsolása.
Az Európai Unióban az egészségügy és a társadalombiztosítás nemzeti hatáskörben van, csak a munkahelyi egészség- és biztonságvédelemre léteznek közös irányelvek. Az Unióban azonban az emberi élet és egészség védelmére széles körben születtek normák és intézkedések, melyek szinte az összes közös és közösségi politikát áthatják. A közösségi szociálpolitika fő irányuitsága - a Szerződés szabta korlátok értelmében - a szabad munkaerőmozgás feltételeinek megteremtése, mely az egységes piac, mint fejlett integrációs fok egyik jellemzője. Magyarországon, az ezzel összhangban elvégzett jogharmonizációs feladatok eredményeként, a jogszabályi környezet általánosan 95 százalékban EU-konform, tehát a csatlakozás következtében nagy változásokra nem kell számítanunk.
A harmadik szektor területén jogalkotási feladatok nincsenek, az Unióban erre vonatkozóan nincs egységes jogszabályi környezet. Többször felmerült az „Európai Egyesület" mint követendő jogi minta megalkotásának igénye mind a Bizottság, mind a civil képviselet oldaláról, de a mai napig eredménytelenül. A római jogi hagyományra alapozó országokban a szervezeteket formai jellemzőik alapján különböztetik meg; a szokásjogi hagyomány a szervezeteket a köz érdekében kifejtett munkájuk alapján határozza meg („charity - jótékonyság"). Országonként eltérő mértékben folytathat a harmadik szektor gazdasági tevékenységet az adómentesség elvesztése nélkül. Egy vonás közös: az európai állampolgároknak mindenütt alapvető joga az önkéntes szervezetek alapítása, a hozzájuk való csatlakozás, illetve a kilépés. Vissza