1.062.364

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar várak (minikönyv) (számozott)

Szerző
Budapest
Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Bőr
Oldalszám: 96 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 6 cm x 6 cm
ISBN: 963-02-1869-0
Megjegyzés: Számozása: 491 Számozás színe: Kék Nyomda: Szegedi Nyomda Kiadási alkalom: Készült a Műemlékvédelem c. folyóirat 25. évfordulójára. Készítették a Szegedi Nyomda MTESZ Miniatűrkönyv-klub tagjai társadalmi munkában. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. A könyv pontos mérete: 60 x 60 mm.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kis könyvecskében a magyar várakról kap az olvasó rövid áttekintést. Éspedig azokról a várakról, amelyek állagvédelméről, romjainak konzerválásáról, helyreállításukról a MŰEMLÉKVÉDELEM... Tovább

Előszó

E kis könyvecskében a magyar várakról kap az olvasó rövid áttekintést. Éspedig azokról a várakról, amelyek állagvédelméről, romjainak konzerválásáról, helyreállításukról a MŰEMLÉKVÉDELEM negyedszázados fennállása során hírt adott, nagy részüket szakszerűen ismertette.
Az országos magyar műemlékjegyzék mintegy 140 várat, földvárat tart nyilván. Túlnyomó részük rom. Rommá lettek a másfél évszázados török megszállás alatt, és utána, amikor - a XVIII. század elején - a császári udvar rendeletére sorozatosan semmisítették meg őket, nehogy a nemzeti szabadságküzdelem támaszpontjaiul szolgálhassanak.
A magyar várépítés Európa várépítészetének fejlődését követi. Ennek megfelelően első megjelenési típusai a gyűrű-vár (Diósgyőr, Szombathely első várai), majd a lakótorony (Visegrád, Esztergom). Ezt követik a belső-tornyos várak szabályos alaprajzzal (Várpalota, Diósgyőr, Tata, Gyula, Várgesztes) és szabálytalan alaprajzokkal (Visegrád, Csesznek, Csobánc, Buják, Kisnána, Simontornya, Sümeg, Szigliget, Somlyó, stb.), a XIII-XIV. századokból.
A védőtornyoknak a vár falain belül való elhelyezkedése (belső-tornyos vár), még passzív védelemre vall. A védelem aktivizálódását jelentette a várépítés következő fejezete, amikor a várfal elé ugró torony oldal-lőréseiből a tornyok védelmére bízott falszakaszokra törő ostromlókat oldalozni, - azaz oldalról tűz alá venni - lehetett.
Ilyen külső-tornyos elrendezésben épültek városfalaink: Buda, Sopron, Kőszeg, Pécs és sok várunk (Siklós, Nagyvázsony).
A vár kapuját a kaputorony, vagy kettős kaputorony védte, a bejutást a vasalt kapuszárnyakon kívül csapórács, felvonóhíd, a híd alatt farkasverem nehezítette. Emellett a legtöbb esetben a gyalogosok és a lovasok ill. kocsik részére külön kezelhető, lezárható kapuk épültek. A kapuszoros és előtte újabb kapu ugyancsak a várba való bejutás megnehezítését szolgálták, mint a vár védőfalgyűrűjének megkettőzése, többszörözése, amivel falszorosok keletkeztek a vár körül.
A várak fontos tartozéka a vízellátás, amiről saját kúttal, vagy a tetővizek összegyűjtésével ciszternákkal gondoskodtak. Természetes tartozéka volt minden várnak a parancsnok lakóhelye, a várőrség szállásai, a fegyvertár és éléstárak, az istállók és műhelyek (kovács, pék, stb.).
A várépítésnek döntően megváltozott szakasza egy merőben új ostromeszköznek, az ágyúnak a bevezetésével veszi kezdetét. A korábbi íj, számszeríj, hajítógépek hatásfokának csakhamar sokszorosát érték el az ágyú átütő erejének és hordképességének megnövekedésével. Az új ostromeszközök ellen kezdetben - a veszélyeztetett helyeken - ágyútornyok építésével védekeztek, de ezek nem váltak be. Már csak azért sem, mert túl könnyű célpontot nyújtottak az ellenséges tüzérségnek. Csakhamar felhagytak a magas, karcsú tornyok és ágyútornyok építésével. Helyettük alacsonyabb, vastagabb, földfeltöltésekkel erősített várfalakat építettek, előttük széles és mély, nagyméretű vizes, vagy száraz árkokat, sáncokat, földműveket készítettek, hogy az ellenség ostromeszközeit, a faltörő kosokat, ostromtornyokat a vár falaitól minél távolabb tarthassák. A kapuk védelmét tovább fokozták. Előttük elővédőműveket, ún. barbakánokat építettek (Pécs, Nagyvázsony, Siklós).
A védők ágyúinak elhelyezésére a várfal szögletein kezdetben kerek alaprajzú tornyokat, majd egyre nagyobb átmérőjű kerek bástyákat - ún. rondellákat - építettek (Buda, Sopron, Szigliget, Pápa), majd sokszögű (Sárospatak, Siklós, Diósgyőr), végül ötszögű bástyákat. Ilyen bástyákkal erősítették meg a korábban épült várakat (Sümeg, Tata, Sirok, Eger). E rendszerben épültek most az olaszbástyás várak ("sistema bastionata").
A középkori külső- és belső-tornyos várainkban így jelennek meg az első rondellák (Buda, Diósgyőr, Szigliget) és az első olasz bástyák (Eger, Sárospatak). Ugyanakkor teljes egészében bástya-szisztémájú várak is épülnek a XVI. század második felében, mint Szigetvár, Sárvár, és megjelenik a fejlettebb bástyatípus, az új olasz ún. fülesbástya, ami annyit jelent, hogy a bástya oldalsó falaiban, az ún. szárnyak mögé helyezett ágyúkamrákat mélyebbre húzták vissza, és ilymódon a bástyáknak mintegy füle keletkezett, ami az ágyúkamrákat az ostromtüzérség elől védeni tudta. Ilyen új-olasz fülesbástyákkal épültek az 1560-as években Győr és Eger bástyái. Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Boldogkő25
Buda27
Csesznek31
Diósgyőr33
Dunaföldvár37
Eger39
Egervár43
Esztergom45
Gyula49
Hollókő51
Kisnána53
Kisvárda55
Kőszeg57
Márévár61
Nagyvázsony63
Pécs65
Sárospatak67
Sárvár69
Siklós71
Simontornya75
Sirok77
Sopron79
Sümeg81
Szerencs83
Szigetvár85
Szigliget87
Tata89
Várgesztes91
Várpalota93
Visegrád95

Gerő László

Gerő László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gerő László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem