A történet-kritikai módszer vége

Fülszöveg

a Biblia nem objektív-semleges tárgy, hanem rendeltetése szerint az Istennel való párbeszédünk közvetítője; így a kutatót egy olyan folyamatba vonja be, amelyben „az igazság" a „találkozásban" bontakozik ki.
A történet-kritikai módszer hazánkban is jelentős hatást gyakorolt a teológiai gondolkodásra, következésképp az egyházi életre is. Kiinduló pontjául a Felvilágosodásban gyökerező és a modern korban meghatározóvá vált gondolat szolgált: az emberi értelem a próbaköve és mértéke az isteni kijelentésnek, ennélfogva lehetséges az időtlen és a korhoz kötött, a „héj és a mag" megkülönböztetése a Szentírásban. Ám a modernitás végnapjainak elérkeztével a történetkritikai egzegézist is szükséges mérlegre tenni: ehhez járul hozzá Gerhard Maier alapos és szakszerű tanulmánya.
A szerző könyve első részében a módszer fő képviselőinek írásai alapján elemzi az írás magyarázatnak ezt a módját, megfogalmazva ellenvetéseit is. Ezután kivezető útként a reformátori teológiából merítő... Tovább

Fülszöveg

a Biblia nem objektív-semleges tárgy, hanem rendeltetése szerint az Istennel való párbeszédünk közvetítője; így a kutatót egy olyan folyamatba vonja be, amelyben „az igazság" a „találkozásban" bontakozik ki.
A történet-kritikai módszer hazánkban is jelentős hatást gyakorolt a teológiai gondolkodásra, következésképp az egyházi életre is. Kiinduló pontjául a Felvilágosodásban gyökerező és a modern korban meghatározóvá vált gondolat szolgált: az emberi értelem a próbaköve és mértéke az isteni kijelentésnek, ennélfogva lehetséges az időtlen és a korhoz kötött, a „héj és a mag" megkülönböztetése a Szentírásban. Ám a modernitás végnapjainak elérkeztével a történetkritikai egzegézist is szükséges mérlegre tenni: ehhez járul hozzá Gerhard Maier alapos és szakszerű tanulmánya.
A szerző könyve első részében a módszer fő képviselőinek írásai alapján elemzi az írás magyarázatnak ezt a módját, megfogalmazva ellenvetéseit is. Ezután kivezető útként a reformátori teológiából merítő történeti-bibliai módszert javasolja, amely jobban megfelel a kutatás tárgyának: Isten kijelentésének, és összecseng az egyház több évszázados megtapasztalásával.
Hogyan magyarázzuk az írásokat? című kiegészítő tanulmányában bővebben kifejti a biblikus írásmagyarázat her-meneutikai alapelveit.
Gerhard Maier professzor (1937-) először jogi, majd teológiai diplomát szerzett. A Tübingeni Egyetemen a teológia doktorává avatták, majd 1968-tól 73-ig Baiersbronnban lelkészi munkát végzett. 1973 óta a tübingeni Albrecht-Bengel-Haus tanulmányi vezetője. Vissza