Értelmezéstörténet mint egyháztörténet

Előszó

Részlet:
Előszó
A Hermeneutikai Füzetek első kötetében, amely a paradigmaváltásokról szól, láthattuk, hogy napjaink hermeneutikai fordulata újra felfedezte az írásértelmezés történetének teológiai jelentőségét. A bibliai szövegeknek nemcsak előtörténetük ("prehistóriájuk"), hanem utótörténetük ("poszthistóriájuk") is van: a szöveg magában rejti olvasatainak, értelmezéseinek (és sokszor félreolvasatainak és félreértelmezéseinek!) a lehetőséget is.
Gerhard Ebeling 1947-es, "Az egyháztörténet mint a Szentírás értelmezésének története" című programadó tanulmánya először hívta fel a figyelmet arra, hogy a bibliaértelmezés nemcsak a prédikálásban, a tanításban vagy a kommentárírásban nyilvánul meg, hanem az egyház szervezésében, az egyházpolitikában, a vallásháborúkban, a mártíromságban, de még a boszorkányégetésben is. A hermeneutika, vagyis a Szentíráshoz való viszony történeti perspektívában így az egyház hitének (vagy hitetlenségének) történetévé, azaz egyháztörténetté válik. Vissza

Fülszöveg

A Hermeneutikai Füzetek című sorozatot az 1993-ban alakult Hermeneutikai Kutatóközpont (1088 Budapest, Reviczky u. 4/c.) adja ki.
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Kutatóközpontot különböző felekezetekhez tartozó teológiai fakultások és állami bölcsészettudományi karok alapították. Magyarországon ez az első olyan intézmény, amely az új Felsőoktatási Törvény szellemében a felsőoktatási intézmények integrálása jegyében egyetemközi és felekezetközi alapokon jött létre.
A Kutatóközpont oktatói, kutatói, kiadói és tudományszervezői feladatokat lát el annak érdekében, hogy a hermeneutikai felismerések érvényesítését szolgálja egyházi és világi felsőoktatási intézményekben.
A Hermeneutikai Füzetekben olyan külföldi vagy hazai szerzők tollából származó tanulmányok jelennek meg, amelyek alapvető - sokszor elfelejtett, de ma is aktuális - hermeneutikai problémákkal foglalkoznak.
A Füzetek célja az egyes álláspontok felvillantása, a kritikus gondolkodásra késztetés, s ugyanakkor segítségnyújtás a megoldás kereséséhez. A sorozatot az érdeklődő nagyközönségen belül elsősorban egyetemi hallgatóknak - teológusoknak és bölcsészeknek - ajánljuk figyelmébe.
A fordítások a szegedi József Attila Tudományegyetemen folyó, a Művelődési Minisztérium által támogatott "Irodalom és teológia" című kutatási program keretében készültek, a kiadványok megjelentetését pedig a Soros Alapítvány tette lehetővé. Vissza