Előszó
1. Higyjed el, Olvasó, aki eddig talán más véleményen voltál az élet értelméről, hogy a körülmények mindenkit elgáncsolhatnak. A legelszántabb betörő is kitörheti a lábát egy alkalmatlan...
Tovább
Előszó
1. Higyjed el, Olvasó, aki eddig talán más véleményen voltál az élet értelméről, hogy a körülmények mindenkit elgáncsolhatnak. A legelszántabb betörő is kitörheti a lábát egy alkalmatlan pillanatban, az atlétát a döntő mérkőzés előtt leveri a lappangó nátha s a pénzzseni, saját bevallása szerint, - a rosszkor jött devizarendelet átmeneti áldozata.
Átmeneti, - mondom - mert ha gerinces és zseni, akkor új hullámra vár csak, hogy megint felkapaszkodjék. Az atléta is javíthat még rekordot, ha erkölcsi erejét nem törte le a balsiker s a pórul járt betörő miután elhagyta a tömlöcöt, új kalandok hőse lehet.
- Úgy találom, hogy az élet nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy százezer lehetőséget kínál, az ember szánalmasságát pedig az bizonyítja, hogy szűkre határolt adottságaival a százezer lehetőségből csak két-hármat használ fel, - azt sem mindig hajlamai szerint, - s ami lesújtó, hogy végül is e kell menni s itt marad egy sereg út, - kipróbálatlanul.
Nincs gyötrőbb, mint átérezni, hogy nem követjük természetünk törvényét.
- Kérdés, - okoskodik Ella az ágyban izgatott éberséggel, - kérdés, hogy erős egyéniséget legyűrhetnek-e gátló körülmények? Akit ki lehet téríteni útjából, az már gyenge ember. Annak a körülmény csak kibúvó. Szerintem az a kitűnő ember, aki a legrosszabb körülményt is a maga javára használja fel.
Vissza