1.062.767

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A huszadik század története

Szerző
Budapest
Kiadó: Pannonica Holding Rt
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 526 oldal
Sorozatcím: Magyar Századok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9252-13-1
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A 20. századi magyar történelem politikai, állami, katonai stb. szempontból sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A lakosság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium uralma alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, gyilkolták le, kínozták meg, zárták táborokba, űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuverenitását.
Mégis, az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható, hogy a magyarságban a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei. A 20. század a magyar történelemben a gazdaság nagyarányú fejlődését, a társadalomnak az előző, polgári korszakhoz viszonyítva is jelentős modernizálását, a többség életminőségének javulását, egyszóval civilizációjának jobbá válását eredményezte. Ennek mutatói, ha el is maradnak a szerencsésebb régiókétól, a mércének tartott Nyugatétól, annál inkább figyelemreméltók a térség más országaihoz és... Tovább

Fülszöveg

A 20. századi magyar történelem politikai, állami, katonai stb. szempontból sokkal inkább a kudarcok és tragédiák, semmint a sikerek története. A lakosság egyharmada nemzeti államán kívülre, idegen impérium uralma alá került. Magyarok százezreit hurcolták el, gyilkolták le, kínozták meg, zárták táborokba, űzték el és telepítették ki szülőföldjükről. Idegen hatalmak korlátozták, sőt felszámolták a maradék ország állami szuverenitását.
Mégis, az ezeréves magyar államiság utolsó századáról is elmondható, hogy a magyarságban a megmaradás és élni akarás erősebbnek bizonyult, mint annak veszélyei. A 20. század a magyar történelemben a gazdaság nagyarányú fejlődését, a társadalomnak az előző, polgári korszakhoz viszonyítva is jelentős modernizálását, a többség életminőségének javulását, egyszóval civilizációjának jobbá válását eredményezte. Ennek mutatói, ha el is maradnak a szerencsésebb régiókétól, a mércének tartott Nyugatétól, annál inkább figyelemreméltók a térség más országaihoz és teljesítményeihez képest. Tragédiákat, háborús pusztítást és pusztulást, az örök vesztes szerepét végre maga mögött hagyva, a 20. század végére egy olyan Magyarország kéredzkedhet(ett) az európai nemzetek gazdasági, politikai és katonai közösségébe, amely nemcsak ezeréves idetartozása jogán, hanem saját teljesítménye alapján bizonyult erre méltónak. Vissza

Tartalom

Előszó5
Háború és összeomlás
A háború kirobbanása és eszkalálódása10
Folytatni vagy abbahagyni?15
A nemzetiségek elszakadási törekvései17
Az összeomlás19
Forradalmak és ellenforradalom
A polgári demokratikus forradalom és köztársaság (1918. október 31. - 1919. március 20.)22
A Magyar Nemzeti Tanács és programja22
Az őszirózsás forradalom25
A Károlyi-kormány első intézkedései27
Az ország megszállásának állomásai29
A polgári demokrácia bal- és jobboldali ellenzéke32
A magyarországi Tanácsköztársaság (1919. március 21. - augusztus 1.)35
A proletárdiktatúra kikiáltása és berendezkedése36
A forradalmi honvédelem sikerei38
A hadikommunizmus40
Belső és külső ellenforradalmi szervezkedések42
A kereszténynemzeti kurzus időszaka (1919. augusztus 1. - 1920. június)44
A kereszténynemzeti gondolat44
Három hatalmi centrum46
Legitimisták és szabad királyválasztók49
A Clerk-misszió és Horthy bevonulása Budapestre50
Nemzetgyűlés és kormányzó 52
Trianon54
A konzervatív-liberális Bethlen-korszak (1921-1931)
Az ellenforradalom leszerelése az első Teleky-kormány idején (1920-1921)57
Az első királypuccs60
A bethleni konszolidáció politikai-közjogi állomásai61
A második királypuccs és a KNEP széthullása61
A Bethlen-Peyer-paktum62
Az Egységes Párt létrehozása és a nyílt szavazás helyreállítása63
A kétkamarás országgyűlés65
Külpolitikai elszigetelésben66
A gazdasági válság és politikai következményei67
Bethlen bukása69
A mozgalmas 30-as évek: Gömböstől Telekiig
Egy jellegtelen jelenség: Károlyi Gyula átmeneti kormánya (1931-1932)72
Kiút a válságból: reform, modernizáció, diktatúra? (Gömbös Gyula)74
Az első Gömbös-kormány megalakulása és a Nemzeti Munkaterv74
"Revideáltam álláspontomat"76
Külpolitikai piacszerzés. Látogatás Hitlernél80
Belpolitika: pártszerzés és a kormányzói jogkör kiterjesztése82
Gömbös "alkotmányos puccsa"84
A második Gömbös-kormány reformjai és reformtervei86
Fegyverkezés, zsidótörvények, területi gyarapodás (Darányi, Imrédy, Teleki) 1936-194188
A Darányi-kormány elindítja a fegyverkezési programot88
A kormányzói jogkör újbóli kiterjesztése. Az Országtanács90
Imrédy, a meglepetések embere92
Az Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten93
Az első zsidótörvény94
Az első bécsi döntés95
Imrédy diktatórikus kísérlete és kudarca97
Revízió háború nélkül - de hogyan? (A Teleki-kormány)98
Erélyes fellépés a nyilasok ellen99
Szociálpolitika, honvédelem és a második zsidótörvény100
Külpolitika: Kárpátalja elfoglalása és a második bécsi döntés101
Szabadulási kísérletek a német szorításból104
A jugoszláviai hadjárat és Teleki öngyilkossága105
A magyar állam és működési mechanizmusa
Az államfő109
A kormányzó mint "ideiglenes" államfő109
A kormányzói jogkör többszöri kiterjesztése111
Törvényhozás113
Nemzetgyűlés114
Az országgyűlés és működése115
A végrehajtó hatalom117
A kormány118
Országos szakigazgatási és rendészeti szervek120
Közigazgatás és igazságszolgáltatás120
Közigazgatás és önkormányzat120
Budapest székesfőváros jogállása123
Igazságszolgáltatás124
Hadsereg125
A Magyar Nemzeti Hadsereg125
A Magyar Királyi Honvédség127
A hadseregfejlesztés megindulása128
A gazdaság
Infrastruktúra132
Közlekedés és szállítás132
Motorizáció134
Hírközlés, posta135
Energiatermelés és -felhasználás135
Pénzügyek137
Kísérletek a költségvetési egyensúly megteremtésére137
A "népszövetségi" kölcsön139
A Magyar Nemzeti Bank felállítása. A pengő139
Ipar és kereskedelem141
Ipari struktúraváltás: az importkiváltó iparosítás142
Kereskedelem146
A magyar mezőgazdaság146
Torz birtokviszonyok és következményei147
A mezőgazdaság relatív fejlődése149
A társadalom és élete
A társadalom szerkezete (nemzetiség, vallás, foglalkozás)152
A lakosság nemzetiségi összetétele153
Felekezeti megoszlás154
Foglalkozási és tulajdonviszonyok156
A civil társadalom (egyesületek)161
Egyházak és egyházpolitika163
Az egyházak és az állam összefonódása164
Egyház és politika166
A katolikus egyház167
A szerzetesrendek reneszánsza170
A protestáns egyházak173
Az izraelita felekezet176
Iskola- és kultúrpolitika177
Klebelsberg oktatáspolitikája és a kultúrfölény178
Népiskolák179
Középiskolák, felsőoktatás, elitképzés181
A tudomány és kultúra támogatása184
Hóman Bálint és a nemzetnevelés184
Szociálpolitika és "mindennapi élet"187
A "Lex Vass"-ok; MABI, OTI187
Szociálpolitikai vívmányok az 1930-as években190
A "mindennapi élet" 191
Tudomány, kultúra, sport192
Tudományos kutatás - világhírű találmányok193
A humán tudományok194
Művészek és művészetek195
A magyar irodalom fő áramlatai196
Élsport - tömegsport199
A háborúba lépéstől az újabb összeomlásig
Magyarország hadba lépése (A Bárdossy-kormány)203
Háborúellenes megmozdulások205
A kormányzóhelyettes206
A győri programtól a hadigazdálkodás207
A mezőgazdaság mint stratégiai ágazat209
A Kállay-kormány kiúttalan kiútkeresése (1942-1944)211
A 2. magyar hadsereg doni katasztrófája211
Titkos tárgyalások az előzetes fegyverszünetről212
Az ország német megszállása és a nyilas diktatúra (1944. március 19. - 1945. április)215
A német megszállás. A Sztójay-kormány215
A magyar holokauszt217
Mentési akciók, ellenállás218
A kiugrás előkészítése és kudarca220
A végjáték: a nyilas diktatúra (1944. október 16. - 1945. április)222
A koalíció évei
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány politikája225
Pártok és választások 1945241
A Nagy Ferenc-kormány245
A Dinnyés-kormány és az 1947. évi választások252
A párizsi békeszerződés előkészítése259
A magyarországi német nemzetiségű lakosság kitelepítése262
A csehszlovák-magyar lakosságcsere263
A magyar békeszerződés271
Háborús károk és jóvátétel275
Földosztás280
Gazdasági és társadalmi változások283
Népesség289
Oktatás290
Tudomány295
Irodalom és művészetek296
Kultúrdiplomácia300
Sport303
A Rákosi-rendszer
Többpártrendszerből egypártrendszer306
Magyar Függetlenségi Népfront313
A diktatúra évei, a rendőrállam321
Törvénysértések és koncepciós perek326
A "szocialista" ipar331
A "szocialista" mezőgazdaság337
Nagy Imre reformkísérlete342
Az 1955. évi "márciusi fordulat"353
Hegedűs András kormánya355
Oktatás az "ötvenes években"364
Irodalom, művelődés és sport366
Az 1956-os forradalom
A forradalom kitörése376
Győzelem381
Pártok a forradalomban385
A forradalom leverése391
A Kádár-korszak
Ellenállás és megtorlás396
Konszolidáció és a hatalom megszilárdítása405
Gazdaság és társadalom411
Települések és népesség421
Eladósodás és válság426
Kádár bukása431
Oktatás és kultúra436
Színház- és filmművészet444
Művelődés és sport446
Rendszerváltás és következményei
Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben451
A békés átmenet455
Szabad választások 1990461
Az Antall-kormány466
Választások 1994-ben és 1998-ban472
Az első tíz esztendő479
Függelék491
Államfők493
Kormányfők494
Térképek498
Tájékoztató irodalom
Források500
Emlékiratok, naplók502
Összefoglaló munkák504
Monográfiák505
Életrajzok508
Tanulmánykötet509
Névmutató510
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem