A szomjúság ára

Fülszöveg

regényt írtam őrangyal nélküli emberekről. 1973-ban A tolmácsot, 2000-ben az Őrizetleneket. Mindkettő egy szerelem története; mindkét történet vízparton kezdődik, az egyik a bolgár tengerparton, a másik a finnországi tóvidéken. A tolmács férfi főszereplője örmény, családja az 1915-ös török vérengzések elől menekült Bulgáriába. Fiatalkorában ott csukták börtönbe, ezt azonban a 70-es évek magyar irodalmi rendszabályai szerint nem lehetett megírni; Bulgária szocialista ország volt, éppúgy, mint Magyarország. A „külső lektor", így nevezték a cenzort, jóindulatú jelentésében azt sugalmazta: „Mentsük meg ezt a regényt". Megmentettük, a helyszínt áttettem Görögországba, a börtönéveket megelőző koncepciós pert a görög Beloiannisz-perre cseréltem. Vigyáznom kellett, hogy a büntetőtábor Dé/-Macedóniában legyen, a háromfelé szakított országnak ez a része volt a görögöké.
Az Őrizetlenek férfi főhőse az érzékeny dán-német határvidéken, Schleswig-Holsteinben született, a családnak a második... Tovább

Fülszöveg

regényt írtam őrangyal nélküli emberekről. 1973-ban A tolmácsot, 2000-ben az Őrizetleneket. Mindkettő egy szerelem története; mindkét történet vízparton kezdődik, az egyik a bolgár tengerparton, a másik a finnországi tóvidéken. A tolmács férfi főszereplője örmény, családja az 1915-ös török vérengzések elől menekült Bulgáriába. Fiatalkorában ott csukták börtönbe, ezt azonban a 70-es évek magyar irodalmi rendszabályai szerint nem lehetett megírni; Bulgária szocialista ország volt, éppúgy, mint Magyarország. A „külső lektor", így nevezték a cenzort, jóindulatú jelentésében azt sugalmazta: „Mentsük meg ezt a regényt". Megmentettük, a helyszínt áttettem Görögországba, a börtönéveket megelőző koncepciós pert a görög Beloiannisz-perre cseréltem. Vigyáznom kellett, hogy a büntetőtábor Dé/-Macedóniában legyen, a háromfelé szakított országnak ez a része volt a görögöké.
Az Őrizetlenek férfi főhőse az érzékeny dán-német határvidéken, Schleswig-Holsteinben született, a családnak a második világháború végén igaztalan vádak miatt menekülnie kell, Argentínában kötnek ki. Ez a szerelem arra van szánva, hogy életet mentsen. Az életmentés küszöbén a férfit megakasztják a magyar-osztrák határon.
Az őrangyal nem volt a helyén.
A szomjúságot a szereplők mindannyian ismerik. - Szomjas vagyok - ez az Őrizetlenek elején hangzik el.
A nemrég meghalt, magyar születésű svéd professzor, Georg Klein egy barátomnak úgy beszélt az Őrizetlenekről, kegyetlen könyv. A Berliner Zeitung kritikusa azt írta: aki elolvassa, megváltoztatja az életét.
Bár igaza volna.
Gergely Ágnes
Gergely Ágnes 1933-ban született Endrő-dön. Költő, prózaíró, esszéista, műfordító.
A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki Gergely Ágnes írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.
Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője. Résztvevője annak a törekvésnek, amely a modern angol nyelvű irodalmat teljesebben és frissebb közvetítésben akarja eljuttatni a magyar olvasókhoz. Több önálló versfordítás-kötetet adott közre, és számos versantológiában szerepel. Az angol mellett eredetiből tett át magyarra francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket, és angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet is.
Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Munkásságáért 2000-ben Kossuth-díjat kapott. Vissza