Gerecse - Tájvédelmi körzet

Előszó

A Gerecse hegység területe kb. 850 km2, legmagasabb pontja 634 m. Természetes határai: északon a Duna, nyugaton a dunaalmás-tatai törésvonal, délen a tata-bicskei törésvonal. Kelet felé már nem ilyen egyértelmű a határ, mert a hegyek fokozatosan dombokká szelidülnek, majd egy medence, nagyobb völgy a választóvonal. A hegység szélén futó törésvonalak a közlekedés fő irányát, útjait is megadják.
A hegység peremén, az utak mentén adott a víz, a hegyek pedig jó nyersanyagot szolgáltatnak. Az ipar Szőnytől Dorogig teljesen körülfogta a hegyeket, a Duna mentén egymást érik a különböző nagyüzemek. A megyeszékhelyen, Tatabányán is nem egy gyár működik, amely a hegység adta nyersanyagokra épült (cementgyár, bánya, stb.)
Ám a Gerecse belső területeit - szerencsére - nem tudta meghódítani az ipar, egyedül a Tardosbánya mellett működő kőbánya jelentős. A terület 1977 óta védett.
A 8617 hektárnyi kiterjedésű tájvédelmi körzetben hat fokozottan védett terület van, összesen 417 hektáron. Ezek csak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-Dunántúli Felügyelőségének engedélyével látogathatóak, mivel ritka növény- és állatfajok lelőhelyei, illetve jelentős geológiai értékek találhatók rajtuk. Ez a hat terület a következő: a Nagy-Pisznice, Asszony-hegy, Nagy-Somlyó, Száz-völgy, a baji Lábas-hegy, az agostyáni arborétum.
A látogatókat hivatásos erdészek vezetik végig a számtalan dendrológiai érdekességet, köztük egzotikus tűlevelű fákat bemutató parkon. Vissza