A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Géptani enciklopédia

Kézirat

Szerző
Gödöllő
Kiadó: Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
Kiadás helye: Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A primitív mezőgazdasági szerszámok, eszközök használata egyidős a földműveléssel. Amikor az ember a föld műveléséhez hozzáfogott, egyidejűleg alakította ki a kezdetleges szerszámokat. Az ősember... Tovább

Előszó

A primitív mezőgazdasági szerszámok, eszközök használata egyidős a földműveléssel. Amikor az ember a föld műveléséhez hozzáfogott, egyidejűleg alakította ki a kezdetleges szerszámokat. Az ősember magavontatta kampósvégű fadoronggal húzott barázdát az elvetendő mag számára és ezzel elindult a technikai fejlődésnek azon az útján, amely a legfejlettebb szocialista társadalmi rendben a természet erőinek uralását és a természet átalakítását teszi lehetővé. Már az ősközösségben is befolyásolta az ember a természetet, kézbevette a természet befolyásolását, de a társadalmi fejlődés során, beleértve a kapitalista termelési rendet is, csak befolyásolta és nem alakította át a természetet. A mezőgazdaság technikai fejlődése aránytalanul lassúbb volt, mint az iparé és a fejlődés a mezőgazdaságban a kapitalista termelési rend kialakulásakor másodlagos, mert a mezőgazdaságban a tőke forgási sebessége lényegesen lassúbb, mint az iparban, ennélfogva a tőke a gyorsabban elérhető profit miatt az ipar felé fordult. Évezredeken át úgyszólván semmit sem változott a mezőgazdaság és csak az ipari munkaerő hiánya indította el a mezőgazdaság gépesítésének fejlődését. Nem a mezőgazdasági munka termelékenységének emelése céljából indult meg a mezőgazdasági gépek és eszközök kifejlesztése, hanem a tőkés gazdaságnak, az ipari tartalékhadsereg számbeli növelése volt a célja. Vissza

Tartalom

Gépesítéspolitika
Bevezetés3
A gépesítés fejlődésének okai és akadályai3
A gépesítés perspektívája4
A szocialista nagyüzem gépesítése5
Adatok a szocialista és kapitalista gépesítésről6
Az önköltség kérdése6
Anyagismeret
A géptan körébe vágó fizikai fogalmak összefoglalása8
A gépek gyártásához használt anyagok12
A legfontosabb fémek13
Fafélék és tömlőanyagok15
Tüzelőanyagok15
Cseppfolyós tüzelőanyagok16
Összekötő gépelemek, csapágyak és kenés
A fontosabb gépelemek és azok gyakorlati alkalmazása18
A kenés elmélete26
A kenőanyagok27
Kenőszerkezetek29
A forgást átszármaztató szerkezeti elemek
A tengelykapcsolás módjai32
Fogaskerék- és lánchajtások34
A sebességváltó35
A differenciálmű vagy kiegyenlítőmű36
A szíjhajtás36
A forgattyús hajtómű és szerkezete39
Csővezetékek és elzárószerkezetek40
Fékek41
A szabványosítás jelentősége42
Az anyagmozgatás problémái
Szállítószerkezetek és a vontatási ellenállást befolyásoló tényezők44
Szivattyúk és levegőfúvók46
Erőgépek általában
A mozgási energia forrásai49
Élőmotorok50
Szélerőgépek52
Az energiatárolás kérdése53
Vízerőgépek54
Hőerőgépek. Gőzgépek
Hőerőgépek és osztályozásuk56
A gőzgépek osztályozása és főrészei56
A tüzelés58
A dugattyús gőzgép59
Hőerőgépek. Belsőégésű motorok
A belsőégésű motorok működési elve61
A motorok csoportosítása és teljesítménye64
A motorok szerkezete és legfontosabb szerkezeti részei65
Az Otto-motorok szerkezeti részei67
A Diesel-motorok működése69
Az izzófejes motorok71
A motorok indítása72
Stabil motorok
A belsőégésű motorok alkalmazása74
A traktor általános felépítése74
A traktorok csoportosítása és szerkezete75
A traktorok teljesítménye78
Az univerzál traktor79
A motorok és traktorok üzemelése80
Villamosítás
Energiaforrások és az elektromos energia továbbítása81
Váltóáramú motorok83
A mezőgazdaság energiaszükségletének ellátása elektromos úton84
Talajművelő eszközök és gépek
A talaj tulajdonságai86
A talaj művelése87
A talajművelés alapműveletei88
Az eke működő részei88
Az ekék csoportosítása és működése91
Szántási módok96
Tárcsás művelőszerszámok98
Talajmarók100
Kultivátorok100
A kapák és kapálógépek102
A boronák106
A hengerek109
A talajfelszínt alakító gépek111
Vetőgépek
A jó vetés agrotechnikai feltételei112
Szórvavetőgépek szerkezete112
Sorvetőgépek szerkezete113
A sorvetőgép beállítása116
Fészekbevető gépek118
A szemenkénti vetés119
Burgonyavetőgépek119
Műtrágyaszórók120
Növényvédelmi gépek
A növényvédelem jelentősége és a gépek csoportosítása122
Kézi és háti gépek123
Fogatos gépek124
Traktoros és önjáró gépek, repülőgépek126
Különleges növényvédelmi gépek127
Öntözőberendezések
Öntözőberendezések129
Arató- és betakarítógépek
Az aratógépek csoportosítása131
A kaszálógépek131
A szénabetakarítás eszközei135
Gabonaaratógépek139
Magtisztítógépek
A magtisztítás irányelvei145
Kombinált magtisztítógépek148
Cséplőgépek és kukoricamorzsolók
A cséplés és a cséplőgép munkamenete150
A cséplőgép működő részei150
A cséplőgép üzeme, különleges magvak cséplése154
A cséplés járulékos gépei154
Kukoricamorzsolók156
Aratócséplők. Különféle kombájnok
A gabonaaratócséplők fejlődése és az agrotechnikai követelmények157
A vontatott aratócséplő szerkezete és működése158
Az önjáró aratócséplő szerkezete és működése159
A tengeri aratása162
A takarmánykombájn162
A lenkombájn163
Burgonyaaratógépek163
Cukorrépaaratógépek165
Takarmányfeldolgozó gépek, tejgazdasági gépek
A takarmányfeldolgozás zootechnikai jelentősége166
A gumós és gyöknövények feldolgozása167
A szálastakarmány feldolgozása168
A szemestermény feldolgozása169
Tejgazdasági gépek171

Klinger Pál

Klinger Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Klinger Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem