Géplakatos szakismeretek I. (töredék)

Előszó

A lakatosszakma a vasiparnak az a legősibb ága amelynek technológiája az idők folyamán viszonylag kisebb fejlődésen ment át.
A szerszámgépek alkalmazása a 19. század vége óta rohamosan kiszorította a kézi munkát, megkönnyítve és meggyorsítva a munkavégzést; olyan megmunkálásokat is lehetővé téve, amelyeket szerszámgép nélkül, kézi munkával elvégezni egyáltalán nem is tudtak. A szerszámgépeken végezhető munkák technológiája hamarosan az érdeklődés középpontjába került, és a legutóbbi időkig is könyvtárakat kitevő szakirodalom foglalkozik a hálás témával.
Ugyanakkor az ősi lakatosszakma technológiájának irodalma nagyon szerény. Szerszámainak kiképzése, használata, a munkák fogásai szinte apáról fiúra szállta,, és ritkán szánta rá magát egy-egy mester, hogy tudományát, tapasztalatait papírra is vesse. Pedig a lakatosmunka ma is tetemes rész egy-egy gép előállítási, szerelési, javítási munkáinak. A kézi munkák gépesítésével területük, jelentőségük egyre kisebbre zsugorodik. A fűrészgépek, reszelőgépek, a kézi hántolás helyettesítő gépi felületfinomító megmunkálások, menetvágógépek stb. elterjedése ma már nagymértékben mentesíti a lakatost a hosszadalmas és fárasztó fizikai munkától. Egyre nagyobb a kézi gépek, légkalapácsok, villanyfúrógépek, kézi reszelő- és köszörűgépek, egyengető és hajlító segédgépek használatának jelentősége. Ezek sok esetben már szerelés közben is segítségünkre vannak, pl. a csavarhúzó és a szegecselő gép. Ma már alig van lakatosművelet, melyhez egy jobban felszerelt üzemnek ne lennének megfelelő gépei. Vissza