Géplakatos munkák elemi normaalapjai I-II.

Előszó

A géplakatos munkák elemi normaalapjainak kidolgozásával célként tűztük ki, hogy a normaalap sorozatgyártás körülményei között műveletelemenként felépített szabatos időnorma alapjait képezze. Továbbá alkalmas legyen az egyes üzemek sajátos munkaterületeire Összevont időértéktáblázatok készítésére. Ismeretes, hogy a lakatosmunka kézimunka, mely a különféle gépek, vasszerkezetek, készülékek stb. alkatrészeinek megmunkálását kéziszerszámokkal vagy kézigépekkel végzi. A szűkebb értelemben vett lakatosmunka alkatrészek készítése kézimunkával vagy a gépi megmunkáló műveletek kiegészítése, illetve befejezése kézi műveletekkel.
E fogalomkörbe tartozik a szerelőmunka is, mely két vagy több alkatrész egymásba vagy egymásra helyezését, beállítását, összekötését végzi. A szerelőmunka különválasztható a szűkebb értelemben vett lakatosmunkától, és korszerűbb üzemekben a gyakorlatban is különválasztják e két munkaterületet azzal, hogy más üzemrészekben végzik az alkatrészek megmunkálását és ismét más üzemrészekben a szerelést.
A gépiparon belül a lakatos- és szerelőmunkák sokirányúak, Főbb csoportjaiból csak néhányat említve meg, idesorolhatók: a szerszámok, idomszerek, készülékek, szerszámgépek, erőgépek stb. lakatosmunkái. Kiadványunk az utóbbiakkal, a szerszámgépek, erő- és egyéb gépek lakatosmunkáinak, az un. géplakatos munkák időértékeinek kidolgozásával foglalkozik.
A normaalap kidolgozásával szemben támasztott követelmények és az alkalmazás főbb szempontjai a következők:
- A különböző technológiai területeken előforduló azonos műveletelemek egységesítése. Bár a különféle mérőeszközökkel /tolómérce, mikrométer stb../ végzett mérések a kiadványban többhelyütt is előfordulnak, időértékeik sok esetben mégis eltérőek, mivel a mérés végrehajtásának körülményei /a reszelés, hántolás, köszörülés eltérő pontossági követelményei, a végzendő mérések gyakorisága ezen felületek megmunkálásakor, továbbá a munkadarab befogása és hozzáférhetősége stb./ változók. Vissza