1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gépjárműdiagnosztika

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Képzőművészeti Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 208 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-336-910-X
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk feladata az, hogy bevezesse a tanulókat - megfelelő tanári útmutatás alapján - a gépjárművek műszeres vizsgálatának egy speciális területére, a diagnosztikai mérések világába.... Tovább

Előszó

Tankönyvünk feladata az, hogy bevezesse a tanulókat - megfelelő tanári útmutatás alapján - a gépjárművek műszeres vizsgálatának egy speciális területére, a diagnosztikai mérések világába. Megismertesse a mérési célokat, módszereket, mérési technológiákat és a mérőműszereket.
A gépjárműveket élettartamuk, üzemeltetésük során általában két okból vetjük rendszeresen vagy időszakosan műszeres - ezen belül diagnosztikai módszerekkel végzett - vizsgálat alá. Az egyik, ha a fenntartás (karbantartás és javítás) során válik ez szükségessé, a másik a hatósági műszaki ellenőrzések alkalma.
A fenntartás (karbantartás/szervizműveletek és javítás) feladatkörébe tartozó műszeres mérések az ellenőrzés, hibafeltárás, beállítás-beszabályozás céljait szolgálják. A törvényes előírásokon alapuló rendszeres hatósági ellenőrző vizsgálatok a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem érdekében történnek. Egyéb szakmai területeken is alkalmaznak diagnosztikai méréseket. A gépjárműgyártásban (e terület jegyzetünknek nem tárgya), a szalagvégi beállító, beszabályozó, ellenőrző diagnosztikai mérések összessége az autógyártás elemi része. A műszeres mérések nélkülözhetetlenek az igazságügyi műszaki szakértői célú vizsgálatoknál, a gépjárművek átépítése során, az azt követő forgalomba-helyezési eljárásnál és a tuningolás technológiájában.
A gépjármű rendkívül összetett mechatronikai rendszer. Gépészeti egységei és rendszerei irányítottak. Például a motor, az erőátvitel, a futómű, a fékrendszer, a komfortrendszerek, valamint a járműviselkedés felügyeleti rendszerei. Az irányítás azt jelenti, hogy a működés (működtetés) - részben vagy teljesen - programozott; funkcióik vezéreltek vagy szabályozottak, azaz irányítottak. Mechanizmusaik - csak a rendszer egészétől és az alrendszerektől kapott, bemeneti információk feldolgozása után kiadott működtetési - parancsok alapján működnek. Ezért ezeket a rendszereket - így az egész gépjárművet - irányított mechatronikai rendszemek nevezzük.
Az üzemeltetett gépjárművek vizsgálata - tehát az üzemeltetői vizsgálatok - ma határozottan két alapvető területre oszthatóak. Az egyik a gépjármű autonóm állapotfelügyeletével való kommunikáció, míg a másik a fedélzeti diagnosztika által nem felügyelt rendszerek, ill. az alkatrészek, alkatrészcsoportok egyedi vizsgálata. E területen végzett méréseket ma már nevezhetjük hagyományos diagnosztikának, hagyományos diagnosztikai módszerekkel végzett vizsgálatoknak. Vissza

Fülszöveg

A tankönyv megismerteti a tanulókat a gépjárművek vizsgálatának speciális területével, a diagnosztikai mérésekkel. Bemutatja a mérési célokat, módszereket, a mérőműszereket. A diagnosztikai alapfogalmak tisztázása után többek között foglalkozik:
• az áramellátó és indítórendszer,
• a levegőellátó és a kipufogórendszer,
• a gyújtás,
• a Diesel- és Otto-motorok,
• a futómű és a lengéscsillapító,
• a fékberendezés és a szervokormány,
• a gépjárművek időszakos hatósági vizsgálatával,
• az irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálatával,
• az OBD, EOBD fedélzeti diagnosztikával,
• a munka- és balesetvédelmi szabályokkal.
A tananyag elsajátítását számos ábra és a fejezetek végén található ellenőrző kérdések is segítik.

Tartalom

Bevezetés 9
1. A diagnosztika alapfogalmai 13
1.1. A műszaki diagnosztika 13
1.2. A gépjármű-diagnosztika 14
2. Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata 16
2.1. Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata 17
2.2. Az indítórendszer komplex diagnosztikai vizsgálata 20
2.3. A generátor vizsgálata 21
2.4. A szabályozott feszültség mérése 24
3. Hengertömítettség és hengerüzem összehasonlító vizsgálatok 25
3.1. Hengertömítettség és a hengerüzem összehasonlító vizsgálatainak
csoportosítása 25
3.2. A kompresszió-végnyomás mérése 26
3.3. A nyomásveszteség mérése 27
3.4. A szívócső-depresszió mérése 29
3.5. A kartergáz mennyiségének mérése 31
3.6. A hengerteljesítmény-különbség mérése 31
3.6.1. Az üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése 31
3.6.2. A terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése 34
3.7. Az elektronikus relatív kompressziómérés 35
4. A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata 37
4.1. A levegőellátó rendszer 38
4.2. A kipufogórendszer vizsgálata 41
4.3. A turbófeltöltő ellenőrzése 42
5. Gyújtásvizsgálat 45
5.1. Bevezetés 45
5.1.1. A gyújtásienergia-változás ellenőrző vizsgálata 45
5.1.2. A gyújtásidőzítés ellenőrzése 48
5.2. A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának
diagnosztikai ellenőrzése 48
5.3. Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája 51
5.3.1. Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás 51
5.3.2. Primer áram vezérelt, elektromos gyújtás 56
5.4. Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása 59
5.4.1. A gyújtás vizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése
és csatlakoztatása a hagyományos gyújtórendszerhez 60
5.4.2. Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez 61
6. Irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata 65
6.1. Bevezetés 65
6.2. Soros diagnosztika 68
6.2.1. Ellenőrzési feladatcsoportok 68
6.2.2. A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó 70
6.2.3. Vezetőtájékoztatás 72
6.2.4. Az állapotfelügyelet áramkörvizsgálata 73
6.3. Párhuzamos diagnosztika 78
6.3.1. Beavatkozó teszt 80
6.4. Perifériadiagnosztika 81
7. Dízeldiagnosztika 84
7.1. A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai 84
7.2. Nem fedélzeti dízeldiagnosztika 85
7.2.1. Fordulatszámmérés 85
7.2.2. Az adagolás időzítésének mérése 90
7.2.3. Nyomáshullám elemzés 92
7.3. Fedélzeti (EDC) diagnosztika 95
8. Az Otto-motorok gázelemzése 98
8.1. A gázelemzés elvi alapjai 98
8.1.1. A vizsgált emissziós komponensek 98
8.1.2. A mérőműszerek felépítése és működése 99
8.1.3. Mért jellemzők 104
8.2. Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat 104
8.2.1. A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata 105
8.2.2. Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik
felülvizsgálata 106
8.2.3. Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD rendszerrel
felszerelt gépkocsik felülvizsgálata 107
8.3. Gázemisszió-diagnosztika 108
8.3.1. CO-korrigált mérés 108
8.3.2. AHC-mérés 108
9. A dízelmotorok füstölésmérése 110
9.1. A füstölésmérés elvi alapjai 110
9.1.1. A füstölés mérőszámai 110
9.2. A füstölésmérő műszerek felépítése 111
9.2.1. Mintavevő szonda 112
9.2.2. Elektromos időállandó 112
9.2.3. Programozott mérés 113
9.2.4. A vizsgálathoz szükséges járműadatok 115
9.2.5. Elektronikus tanúsítvány 116
9.3. A füstölésmérés technológiája 116
9.3.1. Szemrevételezéses ellenőrzés 116
9.3.2. A mérés előkészítése 117
9.3.3. A környezetvédelmi állapot ellenőrzése 117
10. A tüzelőanyag-fogyasztás mérése 119
10.1. Az elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiség mérése 119
10.1.1. Fogyasztásmérés karburátoros motorokon 120
10.1.2. Fogyasztásmérés L-Jetronic-kal felszerelt motorokon 120
10.1.3. Fogyasztásmérés forgóelosztós adagolóval felszerelt
dízelmotorokon 121
10.1.4. Fogyasztásmérés K-Jetronic, központi befecskendezéses,
keverékképző rendszerrel ellátott, soros adagolóval felszerelt
dízelmotorokon 122
10.2. A megtett út, itt. a sebesség mérése 123
10.2.1. Az országúti tüzelőanyag-fogyasztás mérése 123
10.2.2. A próbapadi tüzelőanyag-fogyasztás mérése 124
11. Futómű-diagnosztika 127
11.1. A futóműbemérés vonatkoztatási rendszere 128
11.2. A kerékbeállítási paraméterek 128
11.3. A tengelyhelyzethibák 132
11.4. Futóműbeállító műszerek 134
11.4.1. Méréstechnikai alapelvek 136
11.4.2. A korszerű futóműellenőrző műszerek felépítése 138
11.4.3. A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése 139
11.5. Futóművek bemérése 140
11.5.1. Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt 140
11.5.2. Keréktárcsaütés-kompenzáció 140
11.5.3. Futóműmérés 141
11.5.4. Különleges mérési eljárások 142
11.6. Különleges mérőműszerek 142
12. Lengéscsillapító-diagnosztika 144
12.1. Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével 144
12.2. Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével 145
12.3. A dinamikus talperőingadozás mérése (EUSAMA) 147
12.3.1. A mérés eredményét befolyásoló tényezők 149
12.3.2. EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad
felépítése 151
12.3.3. EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat 151
13. Fékberendezések diagnosztikai vizsgálata 153
13.1. A fék vizsgálat módszereinek csoportosítása 153
13.2. A minősítés elméleti alapjai 155
13.3. A görgős fékerőmérő próbapad 156
13.4. Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés 160
13.4.1. A kerékfékszerkezet működésének hatásossága 161
13.4.2. A kerékfékerő-eltérés 164
13.4.3. A kerékfékszerkezet erőingadozása 165
13.5. A fékvizsgálat végrehajtása 165
13.6. Hasznos tudnivalók 166
14. Kerékkiegyensúlyozás 168
14.1. A kiegyensúlyozatlanság fajtái, és megszüntetésének lehetőségei
14.1.1. Statikus kiegyensúlyozatlanság 169
14.1.2. Kvázistatikus kiegyensúlyozatlanság 170
14.1.3. Nyomaték-kiegyensúlyozatlanság 170
14.1.4. Dinamikus kiegyensúlyozatlanság 172
14.2. A kiegyensúlyozatlanságot meghatározó mérőszámok 172
14.3. Kiegyensúlyozó gépek szerkezete és használata 173
14.3.1. Stabil kiegyensúlyozó berendezések 173
14.3.2. Mobil kiegyensúlyozó berendezések 175
15. Fényvető-diagnosztika 178
15.1. A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete 179
15.2. A diagnosztikai ellenőrzés technológiája 180
15.2.1. A mérőhely és a gépkocsi előkészítése 180
15.2.2. A kamera tájolása a gépkocsihoz 180
15.3.3. Az ellenőrzés műveletei 183
16. A hidraulikus rendszerek diagnosztikája 186
16.1. Zárt rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérése 186
16.2. Nyitott rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérése 188
17. Szervokormány-diagnosztika 192
17.1. A SZERVOTESZTER szervokormány-diagnosztikai berendezés 192
17.2. A szervokormány-vizsgálat végrehajtása 193
17.2.1. A berendezés összeállítása 194
17.2.2. Mérés a szervokormányt vizsgáló berendezéssel 194
18. A gépjárművek időszakos hatósági vizsgálata 197
18.1. A forgalomba helyezés és forgalomban tartás dokumentumai 197
18.2. Időszakos hatósági vizsgálat 199
19. Munka- és balesetvédelem 204
19. 1. Szerelőakna létesítésének és használatának feltételei 204
19. 2. Aknára, emelőre, vizsgálóeszközre állás, lehajtás feltételei 205
19. 3. A gépkocsi felbakolásának feltételei és menete aknás javítóállásnál 205
19. 4. A gépkocsi felbakolásának (felemelésének) feltételei, helyes menete,
csápos emelős javítóálláson 206
19. 5. A működő motor melletti munkavégzés feltételei 206
19. 6. Munkavédelmi szempontok görgős fékhatásmérő próbapad használata
esetén 206
19. 7. Teendők villamos hiba következtében keletkező tűz esetén 207
19. 8. Az érintésvédelem célja, és főbb módjai 207
19. 9. Teendők porlasztótűz, (általában) benzintűz esetén 207
19.10. Teendők a baleset bekövetkezése után, a sérült ellátása 208
19.11. A sérült ellátásának általános szabályai 208
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem