1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gépjárműdiagnosztika

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Képzőművészeti Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 239 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-336-960-6
Megjegyzés: 2., javított kiadás. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk feladata az, hogy bevezesse a tanulókat - megfelelő tanári útmutatás alapján - a gépjárművek műszeres vizsgálatának egy speciális területére, a diagnosztikai mérések világába.... Tovább

Előszó

Tankönyvünk feladata az, hogy bevezesse a tanulókat - megfelelő tanári útmutatás alapján - a gépjárművek műszeres vizsgálatának egy speciális területére, a diagnosztikai mérések világába. Megismertesse a mérési célokat, módszereket, mérési technológiákat és a mérőműszereket.
A gépjárműveket élettartamuk, üzemeltetésük során általában két okból vetjük rendszeresen vagy időszakosan műszeres - ezen belül diagnosztikai módszerekkel végzett - vizsgálat alá. Az egyik, ha a fenntartás (karbantartás és javítás) során válik ez szükségessé, a másik a hatósági műszaki ellenőrzések alkalma.
A fenntartás (karbantartás/szervizműveletek és javítás) feladatkörébe tartozó műszeres mérések az ellenőrzés, hibafeltárás, beállítás-beszabályozás céljait szolgálják. A törvényes előírásokon alapuló rendszeres hatósági ellenőrző vizsgálatok a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem érdekében történnek. Egyéb szakmai területeken is alkalmaznak diagnosztikai méréseket. A gépjárműgyártásban (e terület jegyzetünknek nem tárgya), a szalagvégi beállító, beszabályozó, ellenőrző diagnosztikai mérések összessége az autógyártás elemi része. A műszeres mérések nélkülözhetetlenek az igazságügyi műszaki szakértői célú vizsgálatoknál, a gépjárművek átépítése során, az azt követő forgalomba-helyezési eljárásnál és a tuningolás technológiájában.
A gépjármű rendkívül összetett mechatronikai rendszer. Gépészeti egységei és rendszerei irányítottak. Például a motor, az erőátvitel, a futómű, a fékrendszer, a komfortrendszerek, valamint a járműviselkedés felügyeleti rendszerei. Az irányítás azt jelenti, hogy a működés (működtetés) - részben vagy teljesen - programozott; funkcióik vezéreltek vagy szabályozottak, azaz irányítottak. Mechanizmusaik - csak a rendszer egészétől és az alrendszerektől kapott, bemeneti információk feldolgozása után kiadott működtetési - parancsok alapján működnek. Ezért ezeket a rendszereket - így az egész gépjárművet - irányított mechatronikai rendszemek nevezzük.
Az üzemeltetett gépjárművek vizsgálata - tehát az üzemeltetői vizsgálatok - ma határozottan két alapvető területre oszthatóak. Az egyik a gépjármű autonóm állapotfelügyeletével való kommunikáció, míg a másik a fedélzeti diagnosztika által nem felügyelt rendszerek, ill. az alkatrészek, alkatrészcsoportok egyedi vizsgálata. E területen végzett méréseket ma már nevezhetjük hagyományos diagnosztikának, hagyományos diagnosztikai módszerekkel végzett vizsgálatoknak. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
1. A diagnosztika alapfogalmai 13
1.1. A műszaki diagnosztika 13
1.2. A gépjármű-diagnosztika 14
2. Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata 16
2.1. Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata 17
2.2. Az indítórendszer komplex diagnosztikai vizsgálata 22
2.3. A generátor vizsgálata 23
2.4. A szabályozott feszültség mérése 25
3. Hengertömítettség és hengerüzem összehasonlító vizsgálatok
3.1. Hengertömítettség és a hengerüzem összehasonlító vizsgálatok csoportosítása 27
3.2. Kompresszió-végnyomás mérés 28
3.3. Nyomás veszteség-mérése 29
3.4. Szívócső-depresszió mérés 31
3.5. Kartergázmennyiség-mérés 33
3.6. Hengerteljesítmény-különbség mérés 33
3.6.1. Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérés 33
3.6.2. Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérés 36
3.7. Elektronikus relatív kompressziómérés 37
4. A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata 39
4.1. A levegőellátó rendszer 40
4.2. A kipufogórendszer vizsgálata 43
4.3. A turbófeltöltő ellenőrzése 44
5. Gyújtásvizsgálat 47
5.1. Bevezetés 47
5.1.1. A gyújtásienergia-változás ellenőrző vizsgálata 47
5.1.2. A gyújtásidőzítés ellenőrzése 48
5.2. A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése 48
5.3. Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája 53
5.3.1. Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás 53
5.3.2. Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás 58
5.4. Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása 61
5.4.1. A gyújtás vizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyújtórendszerhez 62
5.4.2. Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez 63
6. Irányított rendszerek diagnosztikai vizsgálata 67
6.1. Bevezetés 67
6.2. Soros diagnosztika 70
6.2.1. Ellenőrzési feladatcsoportok 70
6.2.2. A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó 72
6.2.3. Vezetőtájékoztatás 74
6.2.4. A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata 75
6.3. Párhuzamos diagnosztika 80
6.3.1. Beavatkozó teszt 82
6.4. Periféria diagnosztika 83
7. OBD, EOBD (fedélzeti diagnosztika) 86
7.1. Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet 88
7.1.1. A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete 88
7.1.2. Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete 91
7.1.3. Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete 91
7.1.4. Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete 92
7.1.5. A tüzelőanyaggőz kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete 93
7.2. Az OBD-csatlakozó 93
7.3. Kommunikáció 95
7.4. Rendszerteszter 95
7.4.1. A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai 96
7.4.2. Hibakódok 97
7.4.3. Freeze Frame 97
7.4.4. Hibatárolás 98
7.4.5. Hibakódok törlése 98 fg|
7.4.6. Hibajelzőlámpa-aktivitás 98
7.5. Readiness-kódok (vizsgálati készenlét) 95
8. Dízeldiagnosztika 102
8.1. A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai 102
8.2. Nem fedélzeti dízeldiagnosztika 103
8.2.1. Fordulatszámmérés 103
8.2.2. Az adagolás időzítésének mérése 108
8.2.3. Nyomáshullám elemzés 110
8.3. Common rail porlasztó hidraulika-diagnosztika 113
8.3.1. A visszafolyó mennyiség ellenőrzése 114
8.3.2. Porlasztóhiba és a szennyezés 115
8.4. Fedélzeti (EDC) diagnosztika 116
9. Az Otto-motorok gázelemzése 119
9.1. A gázelemzés elvi alapjai 119
9.1.1. A vizsgált emissziós komponensek 119
9.1.2. A mérőműszerek felépítése és működése 120
9.1.3. Mért jellemzők 124
9.2. Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat 125
9.2.1. A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata 126
9.2.2. Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik
felülvizsgálata 128
9.2.3. Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD rendszerrel
felszerelt gépkocsik felülvizsgálata 129
9.3. Gázemisszió-diagnosztika 129
9.3.1. CO-korrigált mérés 129
9.3.2. AHC-mérés 130
10. A dízelmotorok füstölésmérése 132
10.1. A füstölésmérés elvi alapjai 132
10.1.1. A füstölés mérőszámai 132
10.2. A füstölésmérő műszerek felépítése 133
10.2.1. Mintavevő szonda 134
10.2.2. Elektromos időállandó 134
10.2.3. Programozott mérés 135
10.2.4. A vizsgálathoz szükséges járműadatok 137
10.2.5. Elektronikus tanúsítvány 138
10.3. A füstölésmérés technológiája 138
10.3.1. Szemrevételezéses ellenőrzés 138
10.3.2. A mérés előkészítése 139
10.3.3. A környezetvédelmi állapot ellenőrzése 139
11. Tüzelőanyag-fogyasztás mérés 141
11.1. Az elfogyasztott tüzelőanyag-mennyiség mérése 141
11.1.1. Fogyasztásmérés karburátoros motorokon 142
11.1.2. Fogyasztásmérés L-Jetronic-kal felszerelt motorokon 142
11.1.3. Fogyasztásmérés forgóelosztós adagolóval felszerelt
dízelmotorokon 143
11.1.4. Fogyasztásmérés az alábbi keverékképző rendszerekkel
ellátott motorokon: K-Jetronic, központi befecskendezés, soros adagolóval felszerelt dízelmotor 144
11.2. A megtett út, illetve a sebesség mérése 145
11.2.1. Országúti járműfogyasztás-mérés 145
11.2.2. Próbapadi járműfogyasztás-mérés 146
12. Futómű-diagnosztika 149
12.1. A futóműbemérés vonatkoztatási rendszere 150
12.2. A kerékbeállítási paraméterek 150
12.3. A tengelyhelyzet hibák 154
12.4. Futóműbeállító műszerek 156
12.4.1. Méréstechnikai alapelvek 158
12.4.2. A korszerű futóműellenőrző műszerek felépítése 160
12.4.3. A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése 161
12.5. Futóművek bemérése 162
12.5.1. Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt 162
12.5.2. Keréktárcsaütés-kompenzáció 162
12.5.3. Futóműmérés 163
12.5.4. Különleges mérési eljárások 164
12.6. Különleges mérőműszerek 164
13. Lengéscsillapító-diagnosztika 166
13.1. Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével 166
13.2. Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével 167
13.3. A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA) 169
13.3.1. A mérés eredményét befolyásoló tényezők 171
13.3.2. EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése 173
13.3.3. EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat 173
14. Fékberendezések diagnosztikai vizsgálata 175
14.1. A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása 176
14.2. A minősítés elméleti alapjai 177
14.3. A görgős fékerőmérő próbapad 178
14.4. Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés 182
14.4.1. A kerékfékszerkezet működésének hatásossága 183
14.4.2. A kerékfékerő-eltérés 186
14.4.3. A kerékfékszerkezet erőingadozása 187
14.5. A fékvizsgálat végrehajtása 187
14.6. Hasznos tudnivalók 188
14.7. A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája 189
14.7.1. A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés 189
14.7.2. A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú
légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája 192
15. Kerékkiegyensúlyozás 196
15.1. A kiegyensúlyozatlanság fajtái és megszüntetésének lehetőségei 197
15.1.1. Statikus kiegyensúlyozatlanság 197
15.1.2. Kvázistatikus kiegyensúlyozatlanság 198
15.1.3. Nyomaték-kiegyensúlyozatlanság 198
15.1.4. Dinamikus kiegyensúlyozatlanság 200
15.2. A kiegyensúlyozatlanságot meghatározó mérőszámok 200
15.3. Kiegyensúlyozó gépek szerkezete és használata 201
15.3.1. Stabil kiegyensúlyozó berendezések 201
15.3.2. Mobil kiegyensúlyozó berendezések 202
15.4. Kiegyensúlyozás és kerékfutás-optimalizálási eljárások 205
15.4.1. „Matching-eljárás" 205
15.4.2. Kerékgerjesztési erő határértékre történő kiegyensúlyozási eljárás 205
15.4.3. Radiális talperőingadozást okozó kerékszerkezeti rendellenességek feltáró mérése 206
15.5. A keréksúlyok 207
16. Fényvető-diagnosztika 208
16.1. A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete 209
16.2. A diagnosztikai ellenőrzés technológiája 210
16.2.1. A mérőhely és a gépkocsi előkészítése 210
16.2.2. A kamera tájolása a gépkocsihoz 210
16.3.3. Az ellenőrzés műveletei 213
17. A hidraulikus rendszerek diagnosztikája 216
17.1. Zárt rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérése 216
17.2. Nyitott rendszerű hidraulikus körök ellenőrző mérése 218
18. Szervokormány-diagnosztika 222
18.1. A SZERVOTESZTER szervokormány-diagnosztikai berendezés 222
18.2. A szervokormány-vizsgálat végrehajtása 223
18.2.1. A berendezés összeállítása 224
18.2.2. Mérés a szervokormányt vizsgáló berendezéssel 224
19. A gépjárművek időszakos hatósági vizsgálata 227
19.1. A forgalomba helyezés és forgalomban tartás dokumentumai 227
19.2. Időszakos hatósági vizsgálat 229
20. Munka- és balesetvédelem 234
20.1. Szerelőakna létesítésének és használatának feltételei 234
20.2. Aknára, emelőre, vizsgálóeszközre állás, lehajtás feltételei 235
20.3. A gépkocsi felbakolásának feltételei és menete aknás javítóállásnál 235
20.4. A gépkocsi felbakolásának (felemelésének) feltételei, helyes menete, csápos emelős javítóálláson 236
20.5. A működő motor melletti munkavégzés feltételei 236
20.6. Munkavédelmi szempontok görgős fékhatásmérő próbapad használata esetén 236
20.7. Teendők villamos hiba következtében keletkező tűz esetén 237
20.8. Az érintésvédelem célja, és főbb módjai 237
20.9. Teendők porlasztótűz, (általában) benzintűz esetén 237
20.10. Teendők a baleset bekövetkezése után, a sérült ellátása 238
20.11. A sérült ellátásának általános szabályai 238
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem