Gépipari anyag- és gyártásismeret II.

Az ipari technikumok II. osztálya számára

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Bardócz István: Gépipari anyag- és gyártásismeret II. ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	375 oldal
Sorozatcím:	Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 25 638. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. METALLOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK
BEVEZETÉS
„A metallográfia (fémszerkezettan) az a tudomány, amely a fémek és ötvözetek fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait rendszerbe foglalva ismerteti." A fenti meghatározásból következik, hogy a metallográfia szoros kapcsolatban van a kémiával, fizikával, azonkívül a kohászattal és a technológiával, tehát a fémek előállításával és feldolgozásával foglalkozó tudományokkal. Ismeretes, hogy a fémek a kohóból kikerülve, még nem használhatók fel azonnal. Előbb megfelelő állapotba kell őket hoznunk, hogy elég kemények, illetve elég szívósak legyenek a használat közben rájuk ható különféle terhelések elviselésére. A metallográfia tehát nemcsak a kohászatra vonatkozólag ad irányítást, útmutatást, hanem a további feldolgozásra is. Megmondja a technológusoknak, hogy bizonyos célra milyen anyagot válasszanak ki, és annak hogyan adják meg a kívánt alakot stb. A metallográfia mint tudomány igen fiatal nemcsak az évezredek óta ismert matematikához, fizikához, csillagászathoz képest, hanem a fémek felhasználása kezdetének idejéhez képest is. Egyiptomban már 6000 évvel ezelőtt ismeretes volt, hogyan lehet a rezet érceiből kiolvasztani. A mai értelemben vett metallográfiáról azonban csak az utolsó 100 évben beszélhetünk, amikor a fémek szövetszerkezetének vizsgálatára alkalmas eszközt, az ún. fémmikroszkópot feltalálták. A fémek vizsgálatában a legnagyobb munkát G. Tamman és tanítványai végezték. Néhány év alatt száznál több fémötvözet állapotábráját dolgozták ki főbb vonásokban. Ugyanezzel foglalkoztak kb. ugyanebben az időben N. Sz. Kurnakov és iskolája és még sokan mások. A kétalkotós ötvözetek állapotábráit N. Harisén foglalta össze 1936-ban megjelent munkájában. Fontos lépés volt a metallográfia történetében 1912-ben Laue kutatásainak eredménye. Laue röntgensugarakkal igazolta, hogy a fémek kristály08 szerkezetűek. Hazánkban legelőször Kerpely Antal, a Selmecbányái Vaskohászati Tanszék tanára kezdett metallográfiával foglalkozni. A Budapesti Műegyetemen 1880-ban Rejtő Sándor, a Mechanikai Technológiai Tanszék tanára rendkívül sokoldali munkát végzett a technológia egész területén, és itt mint segédtudományra a metallográfiára is szüksége volt. Vissza

Tartalom

I. Metallográfiai alapfogalmak
Bevezetés 3
A) A fémek kristályos szerkezete és a kristályosodás lefolyása 4
B) Az állapotábra származtatása. Kétalkotós állapotábrák 10
C) A vas-karbon állapotábra 20
1. Karbidrendszer 24
2. Grafitrendszer 28
II. Anyagvizsgálat
A) Az anyagvizsgálat célja 31
B) A fémek fontosabb tulajdonságai 31
1. Vegyi tulajdonságok 31
2. Fizikai tulajdonságok 31
a) Fajsúly 31
b) Olvadáspont 32
c) Villamos- és hővezetőképesség 32
d) Mágnesezhetőség 32
e) Hőtágulás 32
3. Technológiai tulajdonságok 32
a) Önthetőség 32
b) Kovácsolhatóság 32
c) Hegeszthetőség 32
d) Edzhetőség 33
e) Forgácsolhatóság 33
4. Mechanikai tulajdonságok 33
a) Rugalmasság 34
b) Alakíthatóság 34
c) Keménység 34
C, Az igénybevételek módjai 34
D, Az anyagvizsgálat felosztása 36
E) Mechanikai anyagvizsgálatok 37
1. Sztatikai vizsgálatok 37
a) Szakítóvizsgálat (szakítógépek) 37
b) Nyomóvizsgálat 44
c) Hajlítóvizsgálat 45
d) Csavaróvizsgálat 46
e) Nyíró vizsgálat 46
f) A tartós folyáshatár vizsgálata 46
g) Keménységvizsgálatok 47
Brinell szerint 47
Vickers szerint 49
Rockwell szerint 50
Poldi-féle keménységmérés 50
Shore-féle keménységmérés 51
2. Dinamikus vizsgálatok 51
Bemetszett próbatest ütő vizsgálata (Charpy-féle ütővizsgálat) 54
3. Ismételt igénybevételek vizsgálata 54
Fárasztó vizsgálat 54
4. Technológiai vizsgálatok 55
a) Hajtogató és hajlítóvizsgálat 56
b) Kovácsolási próba 56
c) Mélyhúzóvizsgálat 57
d) Szikrapróba 57
e) Önthetőségi próba 58
f) Cső tágító- és peremezőpróba 58
F) Kémiai vizsgálatok 58
1. Vegyelemzés (kémiai analízis) 59
2. Színképelemzés 59
G) Metallográfiai vizsgálatok 61
1. Makroszkopikus vizsgálat 61
2. Mikroszkopikus vizsgálat 61
H) Roncsolásmentes vizsgálatok 62
1. Mágneses reped és vizsgálat 63
2. Röntgenvizsgálat 64
3. Ultraszonikus vizsgálat 66
III. Az acélok hőkezelése
A) A hőkezelés elvi alapjai 67
B) A hőkezelés gyakorlata 73
I) Kovácssajtók 348
1, A dörzstárcsás csavarsajtó 348
a) A háromdörzstárcsás típus 350
b) A Vincent-sajtó 350
2. A hidraulikus sajtó 351
Hevítő berendezések 354
1. Kovácstűzhely 354
2. Kemencék 355
L) Baleset elleni védelem a kovácsműhelyben 357
M) Hengerlés 358
1. A hengerlési folyamat 358
2. A hengerek 359
3. Henger járatok 360
4. A gyártás menete és a hengersorok osztályozása 361
5. Hideghengerlés 363
N) Csőgyártás 364
Ív Hegesztett csövek 364
a) Tompán hegesztett csövek 364
11 Átlapoltan hegesztett csövek 364
2. Varratnélküli csövek 365
a) Mannesmann-eljárás 365
b) Ehrhardt-eljárás 366
3. Cső- és rúdsajtók 368

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem