Gépi nyelvek I.

Kézirat - Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szerző

Budapest

'Dr. Pongor György: Gépi nyelvek I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	235 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 336 példányban. 105 fekete-fehér ábrával illusztrált. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J5-1312.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a jegyzet a hiradástechnika szakon tanuló digitális számitógép specialisták számára készült, témája a számitógép-mérnökök számára alapvető fontosságú assembler nyelv, nevezetesen az IBM 360/370-es és ezzel kompatibilis ESzR gépek assembler nyelvének megismertetése. Ezen gépek hardware tulajdonságaiból csak a programozó számára legfontosabb elemeket foglalja össze, egyebekben támaszkodik a megfelelő alapozó és szaktárgyak tananyagára. Nem foglalkozik továbbá a makrónyelvvel, az Input-output rendszerrel, illetve a programozás módszertanával. Ennek részben terjedelmi okai vannak, részben pedig az, hogy egy sorozat első elemének szánjuk, a további kötetek fognak az assembler nyelvű programozás további kérdéseivel foglalkozni. A programozás módszertanát egyébként az előadások és gyakorlatok során bemutatott mintapéldák elemzésével lényegesen hatékonyabban lehet elsajátítani, az igazán jó módszereket pedig csak a gyakorlat taníthatja.
A kötet részletesen, a magyar nyelven fellelhető irodalomnál lényegesen pontosabban tárgyalja az egyes gépi utasítások hatását, az adatok definiálásának módját, az assembler nyelv szerkezetét, szabályait, igy a gyakorlott programozó számára kézikönyvként is ajánljuk. A tájékozódást segiti még a kötet végén található részletes tárgymutató és a függelékékben szereplő több összefoglaló táblázat is.
Kisebb sulyt fektettünk a privilegizált utasítások ismertetésére, részben, mert ezek a programozói gyakorlatban csak nagyon ritkán fordulnak elő, részben pedig azért, mert ezek egy része erősen modellfüggő, igy a programozó a gyártó leírásaira kell, hogy támaszkodjék.
Az egyes utasitások használatát néhány, a tipikus használatnak megfelelő mintapéldán illusztráljuk. Az anyag önálló átgondolását ugy próbáljuk elérni, hogy a mintapéldákat csak a legszükségesebb magyarázattal láttuk el, igy a részletek feldolgozásával az olvasó alaposan átismétli a megfelelő Ismereteket.
A mintapéldák fordítási listáján az adatdefinláló (DC) utasításnál megadtuk a keletkezett memóriatartalmat hexadecimális formában, hogy segítsük az Olvasót ismeretei ellenőrzésében. A szöveges magyarázat és a magyarázott ábrarészlet könnyebb megfeleltetését segiti, hogy az összetartozó szövegrészre és ábrarészletre azonos, bekarikázott számmal mutatunk rá. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 9
1.1 Az assembler fogalma 9
1.2 A feladattól a fordítóprogramig 9
1.3 Gépi reprezentációk 11
AZ ASSEMBLER NYELV ELEMEI 12
2.1 Az assembler nyelv jelkészlete 12
2.2 Szimbolikus név 13
2.2.1 Sorrend-szimbólum 13
2.3 Abszolút és relatív szimbólum 14
2.4 Öndefiniáló érték 15
2.4.1 Decimális öndefiniáló érték 15
2.4.2 Bináris öndefiniáló érték 16
2.4.3 Hexadecimális öndefiniáló érték 16
2.4.4 Karakteres öndefiniáló érték 17
2.5 Utasítások 17
2.5.1 Gépi utasítás 17
2.5.2 Direktíva 17
2.5.3 Makróutasítás 18
A KÓDLAP 27
4. A FORDÍTÁS FOLYAMATA 31
4.1 A szimbólumtábla elkészítése 31
4.2 A tárgykód előállítása 32
4.3 A fordítási lista 32
5. A SZÁMÍTÓGÉP ELEMEI 33
5.1 Főtár 33
5.2 Regiszterek 34
5.2.1 Általános célú regiszterek 34
5.2.2 Lebegőpontos regiszterek 34
5.3 Programállapotszó 35
5.4 Címzés gépi szinten 36
5.4.1 Regiszterek címzése 37
5.4.2 Memóriacimek megadása 37
5.4.2.1 Memóriacim megadása általános célú regiszterrel 37
5.4.2.2 Memóriacim megadása bázis+eltolás alakban 38
5.4.2.3 Memóriacim megadása bázis+eltolás+index formában 39
5.4.2.4 Memóriacim bázis+eltolás és hossz formájában 40
5.5 Gépi utasítások formátuma 41
5.6 A további jelölések 44
6. SZIMBOLIKUS CÍMZÉS MODULON BELÜL 46
6.1 Bázisregiszter feltöltése 46
6.2 Bázisregiszter kijelölése és törlése 47
7. KIFEJEZÉSEK AZ ASSEMBLER NYELVBEN 53
8. ADATDEFINIÁLÁS, TÁRTERÜLET LEFOGLALÁS 57
8.1 Adatdefiniálás 60
8.1.1 Számadatok megadása 60
8.1.1.1 H és F típusú adatok 61
8.1-.1.2 E,D és L típusú adatok 63
8.1.1.3 Z és P típusú adatok 66
8.1.2 Karakteres adatok megadása (C) 68
8.1.3 Tetszőleges bitminták megadása (B) 69
8.1.4 Memóriacimek megadása 70
8.1.4.1 A és Y típusú címkonstans 70
8.1.4.2 S típusú címkonstans 72
8.1.4.3 V típusú címkonstans 73
8.1.5 Adatillesztés 74
8.1.5.1 Kiegészítés 74
8.1.5.2 Rövidítés 75
8.1.6 Az ORG direktíva 76
8.2 A módosítók és a többszörözést tényező 77
8.2.1 A hossz módosító 77
8.2.2 A hosszattribútum 79
8.2.3 Skála módosító 80
8.2.4 Exponens módosító 80
8.2.5 Többszörözést tényező 80
8.3 Tárterület lefoglalás 81
8.4 Csatornaparancsszó 82
8.5 Literál 82
9. ELÁGAZÁSOK (UGRÁSOK) A PROGRAMBAN 85
9.1 A feltételkód
9.2 Komparálásl utasítások 87
9.3 Összetett komparálási utasítások 95
9.4 Bitvizsgáló utasítások 96
9.5 Az ugró utasítások 97
10. ADATMOZGATÓ UTASÍTÁSOK 101
10.1 Általános regisztereket töltő utasítások 102
10.2 Lebegőpontos regisztereket töltő utasítások 107
10.3 Általános célú regiszterekből memóriába töltő utasítások 111
10.4 Lebegőpontos regiszterekből memóriába töltő utasítások 113
10.5 Közvetlen adat bevitele a memóriába 114
10.6 Adatmozgatás memóriából közvetlenül memóriába 114
11. FIXPONTOS ARITMETIKA 123
11.1 Összeadó utasítások 124
11.2 Kivonó utasítások 126
11.3 Fixpontos szorzás 128
11.4 Fixpontos osztás 130
12. LOGIKAI UTASÍTÁSOK 132
13. LÉPTETŐ UTASÍTÁSOK 135
13.1 Aritmetikai léptetés 136
13.2 Logikai léptetés 139
14. A CIKLUSSZERVEZÉS UTASÍTÁSAI 141
15. LEBEGŐPONTOS ARITMETIKA 145
15.1 Lebegőpontos összeadás 148
15.2 Lebegőpontos kivonás 149
15.3 Lebegőpontos szorzás 151
15.4 Lebegőpontos osztás 157
16. DECIMÁLIS ARITMETIKA 154
16.1 Decimális alapműveletek 155
16.2 Decimális léptetés és kerekítés 158
16.3 Zónázott/tömör konverzió 159
16.4 Bináris/decimális konverzió 163
17. NYOMTATHATÓ KARAKTERKÉP ELŐÁLLÍTÁSA SZÁMOKBÓL 165
18. KÓDFORDÍTÁS 171
19. INDIREKT UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁS 174
20. MŰKÖDÉSI ÁLLAPOTOK 176
21. PRIVILEGIZÁLT UTASÍTÁSOK 178
21.1 Az I/O gépi utasításai 178
21.2 Rendszervezérlő utasítások 180
22. TÖBB RÉSZBŐL ÁLLÓ PROGRAMOK 185
22.1 A programok szerkezete 185
22.2 Programszakaszok 187
22.2.1 Programszakaszok definiálásának általános szabályai 188
22.2.2 CSECT direktíva 190
22.2.3 START direktíva 190
22.2.4 DSECT direktíva 190
22.2.5 COM direktíva 191
22.2.6 END direktíva 191
22.3 Címezhetőség 193
22.3.1 ENTRY direktíva 193
22.3.2 EXTRN direktíva 194
22.3.3 WXTRN direktíva 195
22.3.4 V típusú címkonstans 196
22.4 Szubrutinok 196
23. TOVÁBBI DIREKTIVÁK 206
23.1 A fordítási lista alakját befolyásoló direktívák 206
23.1.1 PRINT 206
23.1.2 EJECT 206
23.1.3 SPACE 207
23.1.4 TITLE 207
23.1.5 ICTL 208
23.1.6 ISEQ 208
23.2 Kártya lyukasztása 209
23.2.1 PUNCH 209
23.2.2 REPRÓ 210
23.3 COPY 210
IRODALOMJEGYZÉK 213
FÜGGELÉK 215

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem