Gépgyártás-technológia I.

Tartalom

ELŐSZÓ 1
ALAPVETŐ JELÖLÉSEK 5
BEVEZETÉS 9
1. ÁLTALÁNOS ALAPFOGALMAK 10
1.1. A gyártmány részei és jellemzői 11
1.2. A konstrukciós és technológiai tervező munka kapcsolata 16
1.3. A gyártási folyamat és a fontosabb kapcsolódó alapfogalmak 19
1.4. A gyártási folyamat jellege 31
1.5. A gyártás gazdaságossága 34
1.5.1. A normaidő 35
1.5.2. Az időelemek csökkentésének módszereiről 39
1.5.3. A gyártási költség összetevői 40
1.6. Tendenciák a gépgyártástechnológia fejlesztésében 46
1.7. A szakterület fejlődési irányait a következő struktúrában célszerű áttekinteni 49
2. A GYÁRTÁSI FOLYAMAT TERVEZÉSÉNEK ALAPJAI 58
2.1. A gépgyártástechnológiai folyamatok tervezésének fő szakaszai 60
2.1.1. A technológiai tervezés sajátosságai, néhány fogalom, alapelv 66
2.1.2. Generatív, félgeneratív, típustechnológiai, tudásbázisú vagy szakértői rendszer tervezési elv 70
2.1.3. Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának kidolgozása 70
2.1.3.1. Az alkatrész és a munkamenet geometriai szempontok szerinti vizsgálata 72
2.1.3.2. Az alkatrész és a munkamenet technológiai vizsgálatának menete 73
2.1.3.3. Az alkatrész és a megmunkálás gazdaságossági vizsgálata 75
2.1.3.4. A megmunkálás vizsgálata a termelési kapacitások és a programelőírások szempontjából 76
2.2. Típus és csoporttechnológiai folyamatok, alkatrészek technológiai osztályozása 76
2.3. A megmunkálási eljárások rendszerezése 78
3 A GYÁRTMÁNY MINŐSÉGE, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A GYÁRTÁSTERVEZÉSI FOLYAMATBAN 79
3.1. A minőség biztosításával kapcsolatos vállalati tevékenységek 80
3.1.1. A minőségszabályozás és a vállalati minőségszabályozási rendszer fejlődése 82
3.1.2. A minőségszabályozás feladatai, tevékenysége a gyártási folyamatban 84
3.1.3. Statisztika a minőségszabályozásban 86
3.2. A gyártmányminőség biztosítása a művelettervezésben 88
3.2.1. A munkadarab hibái 89
3.2.2. A megmunkálási pontosság fogalma: a hibák fajtái 89
3.2.3. A makrogeometriai hibák jellege, szóródása és összegződése 90
3.2.4. Méretek és tűrések; szerepük a megmunkáláskor (méretláncok vizsgálata) 96
3.2.4.1. A méret- és tűrésláncok (hálózatok) szabályai 96
3.3. Bázisok 107
3.3.1. Szerkesztési bázisok 107
3.3.2. Technológiai bázisok 109
3.3.3. A bázisválasztás és a bázisválasztási hiba 111
3.4. A befogás és a megmunkálás (alak- és méretadás) alapvető módszerei 116
3.4.1. A helyzet-meghatározás módjai, fokozatai és elemei 118
3.5. A megmunkálás pontossága 126
3.5.1. A munkadarab és szerszám viszonylagos statikus helyzetének hibái 129
3.5.2. Az alakítás okozta hibák 136
3.5.2.1. A terheléstől független alakítási hiba 137
3.5.3. A terheléstől függő alakítási hibák 142
3.5.3.1. A megmunkáló rendszer terhelés okozta alakváltozásából származó hibák 142
3.5.4. A hő okozta megmunkálási hiba 151
3.5.5. Maradó feszültségek hatására kialakuló megmunkálási hiba 154
3.5.6. A megmunkálási hibák összegzése 155
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE 157
4.1. A munkadarab és szerszám viszonylagos mozgása 159
4.2. Forgácsolási adatok 165
4.2.1. A forgácsolóéi érintkező mérete 165
4.3. Forgácskeresztmetszet, forgácsvastagság, forgácsszélesség 169
4.4. A forgácsolószerszám 171
4.5. A forgácsolórész geometriája és meghatározó rendszerek 175
4.5.1. A forgácsolórész anyaga 181
4.6. Forgácsképződés 183
4.6.1. A forgácsképződés, forgácsfajták 183
4.6.2. A nyírási modell 187
4.6.3. A forgács alakja 190
4.7. A forgácsolóerő és teljesítmény 192
4.7.1. A forgácsolóerő és összetevői 192
4.7.2. A fajlagos forgácsolóerő 193
4.7.3. A forgácsolóerőt befolyásoló tényezők 194
4.7.4. A forgácsolóerő számítása 198
4.7.5. A fajlagos forgácsolóerő módosító tényezői 201
4.7.6. A forgácsolási teljesítmény 202
4.7.7. A forgácsolóerő mérése 203
4.8. Termikus jelenségek forgácsolásnál 203
4.8.1. A forgácstő körzetének jellegzetes zónái 203
4.8.2. Forgácsolási hőmérséklet 207
4.9. A szerszám kopása 208
4.9.1. A szerszám igénybevételei 208
4.9.2. A kopás jellege 208
4.9.3. A kopásalak a szerszám forgácsoló részén 209
4.10. A forgácsolószerszámok éltartama 211
4.10.1. Az általános éltartamegyenlet 212
4.10.2. Az éltartam megválasztása 217
4.11. A forgácsolt felület minősége 219
4.11.1. Érdesség 219
4.11.2. Az elméleti érdesség meghatározása 222
4.11.2.1. A forgácsoló sebesség hatása 225
4.11.2.2. Az előtolás hatása 226
4.11.2.3. A csúcssugár hatása 227
4.11.2.4. Egyéb hatások 227
4.12. A forgácsolt felület szerkezeti állapota 227
4.13. A forgácsolás gazdaságossági kérdései 229
4.13.1. A gazdaságos forgácsolási feltételek meghatározása 229
4.13.2. Korlátozások és korlátfüggvények 230
5. ESZTERGÁLÁS 232
5.1. Rendszerezés, felosztás 232
5.2. A munkadarab befogása és helyzetének meghatározása 235
5.3. Az esztergálás szerszámai 239
5.4. A megmunkálási pontosság és azt befolyásoló tényezők 243
5.5. Az esztergált felület érdessége 245
6. FÚRÁS, FURATBŐVÍTÉS 246
6.1. Alapfogalmak 246
6.2. A fúrás szerszámai 248
6.3. A csigafúró élgeometriája 252
6.4. A csigafúró forgácsolási viszonyai 255
6.5. Nyomaték- és teljesítményszükséglet fúrásnál 256
6.6. A fúró kopása és éltartama, élfelújítás 258
6.7. A fúrás pontossága 261
6.8. A furatbővítés szerszámai 263
7. MARÁS 270
7.1. Alapfogalmak 270
7.2. A marás szerszámainak fő csoportjai 272
7.3. A palástmarás mozgási és forgácsolási viszonyai 276
7.4. A palástmarók fogalakjai és élgeometriája 279
7.5. Erő- és teljesítményszükséglet palástmarásnál 282
7.6. Erőhullámzás és csökkentésének módszerei palástmarásnál 284
7.7. A palástmarók kopása és éltartama, élfelújítás 286
7.8. A homlokmarás mozgási és forgácsolási viszonyai 286
7.9. A homlokmaró élgeometriája 288
7.10. Erő-és teljesítményszükséglet homlokmarásnál 289
7.11. A homlokmarók kopása és éltartama 290
7.12. A palást-homlokmarás mozgás viszonyai és szerszámai 292
8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS 296
8.1. Gyalulás 296
8.1.1. Osztályozás, rendszerezés 297
8.1.2. Gyalulás forgácsolási viszonyai 298
8.2. Vésés (Függőleges gyalulás) 300
8.3. Üregelés 302
8.3.1. Az üregelő szerszámok felépítése és kialakításuk főbb szempontjai 305
8.3.2. Fogosztás és fogmagasság 311
8.4. Üregelőszerszámok tervezésének lépései (furatüregelő) 314
9. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLGEOMETRIÁJÚ SZERSZÁMMAL 320
9.1. A köszörűszerszám felépítése 321
9.1.1. A köszörűszemcse anyaga 321
9.1.2. A köszörűanyag szemcse nagysága 322
9.1.3. A kötés 323
9.2. A köszörülés eljárásai 326
9.2.1. Az anyagleválasztási sebesség 327
9.2.2. A forgácsolóerő és teljesítmény 330
9.2.3. A köszörűszerszámok kopása 333
9.2.4. A köszörűszerszám forgácsolóképességének fenntartása 334
9.2.5. Hűtő-kenő folyadékok 336
9.3. A köszörülés rokon eljárásai 337
9.3.1. Szalagköszörülés 337
9.3.2. Hosszú-és rövidlöketű dörzsköszörülés 337
9.3.3. Tükrösítés (leppelés) 339
9.3.4. Koptató csiszolás 341
9.3.5. Mágneses abrazív köszörülés (csiszolás) 343
10. SPECIÁLIS MEGMUNKÁLÁSOK 344
10.1. Szikraforgácsolás 344
10.1.1. A szikraforgácsoló megmunkálás fogalmai meghatározása 345
10.1.2. A szikraforgácsolás jellemző sajátosságai 346
10.1.3. A szikraforgácsolás fizikai folyamata 346
10.1.3.1. Az anyagleválasztási folyamat fizikai alapjai 347
10.1.3.2. Az eróziós termékek kiürítési folyamata 348
10.1.4. A szikraforgácsolás mint megmunkáló folyamat 348
10.1.5. Szikraforgácsoló kisülések gerjesztése 349
10.1.5.1. Vezérelt impulzus generátor 349
10.1.5.2. Relaxációs generátor 350
10.1.6. Impulzusok jellemzői 350
10.1.7. Szikraforgácsoló gépek felépítése 352
10.1.7.1. Tömbelektródás szikraforgácsoló gépek 352
10.1.7.2. Huzalelektródás szikraforgácsoló gépek 353
10.1.8. A szikraforgácsolás technológiai jellemzői 353
10.1.9. Az elektródköz mérete 355
10.1.10. A szikraforgácsolt felület érdessége 355
10.1.11. A felületi réteg tulajdonságai 357
10.2. Elektrolitikus megmunkálások 359
10.2.1. Elektrokémiai maratás (süllyesztés) 360
10.2.2. Elektrokémiai polírozás (fényesítés) 363
10.2.3. Anódmechanikus megmunkálás 365
10.2.4. Elektrokémiai köszörülés (elizálás) 368
10.3. Megmunkálás ultrahang alkalmazásával 372
10.4. Termikus anyagleválasztás 378
10.4.1. Plazmasugár alkalmazása a forgácsolásban 378
10.4.2. Elektronsugaras megmunkálás 381
10.4.3. Lézersugaras megmunkálás 384
11. JELLEGZETES ALAKOS FELÜLETEK 388
11.1. Alakos felületek szabályos határozott élgeometriájú szerszámmal történő forgácsolásáról 388
11.2. Menetmegmunkálás 390
11.2.1. A menetek fajtái 392
11.2.2. Menetmegmunkáló eljárások 392
11.2.2.1. Felület azonos megmunkáló eljárások (alak pontos menetmegmunkáló eljárások) 393
11.2.2.2. Felületidegen menetmegmunkálások (alak közelítő megmunkálások) 397
11.2.3. A megmunkálási eljárások gyakorlata 401
11.3. A főbb menetmegmunkálási eljárások szerszámgeometriája 403
11.3.1. Menetesztergálás 403
11.3.2. Menetfúrás 406
11.3.3. Menetmetszés 408
11.3.4. Örvénylő menetmarás 411
11.4. Fogazatmegmunkálás 414
11.4.1. Fogazás előtti műveletek 415
11.4.2. Alapfogalmak, értelmezésék 417
11.4.3. "Üregelő" - alakadó eljárás 425
11.4.4 Profilozó eljárás 425
11.4.4.1. Osztó-profilozás 425
11.4.4.2. Komplett profilozás 427
11.4.5. A fogalak lefejtése 428
11.4.5.1. Osztó-lefejtőeljárás 428
11.4.5.2. A folytonos lefejtés 429
11.4.6. Fogazatok köszörülése 432
11.4.6.1. Fogköszörülés profilos köszörűkoronggal 432
11.4.6.2. Lefejtő fogköszörülés 433
12. JELLEGZETES GÉPALKATRÉSZEK GYÁRTÁSA 437
12.1. Előgyártmányok, ráhagyások 438
12.2. Forgástestek megmunkálási sorrendje 440
12.3. Házszerű alkatrészek megmunkálási sorrendje 441
12.4. Jellegzetes, kétirányban lépcsős tengely megmunkálási sorrendje 443
12.5. Jellegzetes, kétirányban furatos házszerű alkatrész megmunkálási sorrendje 444
13. A GYÁRTMÁNYTERVEZÉS, A GYÁRTÁS ÉS A SZERELÉS KAPCSOLATA 446
13.1. A gyártmány célszerű tagolása 447
13.2. A családfa és darabjegyzék 447
13.3. Szerkezeti felépítést tükröző kombinált családfa jelölései 448
13.4. Szerelési méretlánc megoldási módszerek 450
13.4.1. A teljes cserélhetőség módszere 450
13.4.2. Méretláncmegoldás részleges cserélhetőséggel 450
13.4.3. Méretláncmegoldás kiválasztásos vagy válogató párosítás módszerével 450
13.4.4. Méretláncmegoldás utólagos illesztési módszerrel 453
13.4.5. Méretláncmegoldás mozgó kiegyenlítéssel 455
13.5. A szerelési folyamatok tervezésének alapjai 458
13.5.1. Szerelési rendszerek 458
13.5.1.1. A munkadarab mozgása alapján 458
13.5.1.2. A szerelési rendszerek kialakítása a szerelés szakosításának mélysége szerint 461
13.5.1.3. A szerelési rendszerek kialakítása a termelési program homogenitása szerint 462
13.5.1.4. A szerelési rendszerek kialakítása a munkahelyek térbeli elrendezése alapján 463
A szerelés műveletei 464
A szerelés tervezése 466
13.7.1. A szerelés tervezésének számítógépes segítése 466
GÉPIPARI MÉRÉSEK ALAPISMERETEI 471
Mérési módszerek 472
Mérőeszközök és jellemzőik 480
14.2.1 Mérőeszközök legfontosabb metrológiai jellemzői 481
14.2.2. Mérőeszközök legfontosabb szerkezeti jellemzői 481
14.3. Hosszmérőeszközök 481
14.3.1. A mérőóra 489
14.3.2. Szögmérőeszközök 491
14.4. Mérőeszközök kiválasztási szempontjai 493
15. SZÁMÍTÓGÉPES TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS ÉS NC PROGRAMOZÁS 496
15.1. Alkatrészgyártás hagyományos és NC szerszámgépeken 496
15.1.1. Az NC értelmezése 497
15.1.2. NC technika általános jellemzése 498
15.1.3. NC gépek fejlődése 499
15.1.4. NC technika alkalmazási területei 499
15.1.5. Vezérlési típusok 500
15.1.6. Vezérlési módok 500
15.2. A technológiai tervezés és NC programozás 502
15.2.1. Előgyártmány és alkatrészrajz 503
15.2.2. Felfogási és koordinátaterv 504
15.2.3. Műveleti utasítás 505
15.2.4. Szerszámterv 506
15.2.5. Programlap 510
15.3. Geometriai információk meghatározása 510
15.3.1. Koordináta-rendszerek 511
15.3.2. A szerszámgép és programozási koordináta-rendszer általános értelmezése 513
15.3.3. A koordináta-rendszerek hozzárendelése az egyes szerszámgépekhez 514
15.3.4. Szerszámbemérés, szerszámkorrekció 514
15.3.5. Az útinformációk méretmegadási módjai 517
15.3.6. Útinformációk jellegzetes mozgástípusoknál 518
15.4. NC gépek programozása 521
15.4.1. A programozás alapjai 521
15.4.2. Az alkatrész program felépítése 522
15.4.3. A programozás utasításkészlete 522
15.4.3.1. Programtechnikai utasítások 526
15.4.3.2. Geometriai utasítások 528
15.4.3.3. Rögzített megmunkálási ciklusok 538
15.4.3.3.1. Esztergálási ciklusok 538
15.4.3.3.2. Fúrási ciklusok 540
15.4.3.3.3. Marási ciklusok 545
15.4.3.3.4. Paraméteres programozás 546
15.5. A számítógépes technológiai tervezés, NC programozás helye és kapcsolata 547
15.5.1. A számítógépes technológiai tervezés szintjei és feladatai 548
15.5.1.1. CAPP 1 Gyártmányszerelési folyamat tervezése 549
15.5.1.2. CAPP 2 Alkatrészgyártás előtervezése 549
15.5.1.3. CAPP 3 Alkatrészgyártási folyamat tervezése 550
15.5.2. A CAPP rendszerekben alkalmazott tervezési módszerek 552
15.5.3. Hazai fejlesztésű technológiai tervező és NC programozó rendszerek 553
15.5.3.1. GLEDA műveleti sorrend- és művelettervező rendszer 555
15.5.3.2. GTIPROG művelettervező és NC-CNC programozó rendszer 557
FELHASZNÁLT IRODALOM 566
TÁRGYSZAVAK JEGYZÉKE 579

Témakörök