Előszó | 5 |
Matematikai és mértani alapismeretek | 11 |
Számtani alapok | 11 |
Számtani műveletek | 14 |
Gyakorlati feladatok számtan alapműveletekre | 18 |
Magasabb fokú számtani műveletek | 22 |
Algebrai ismeretek (Betűszámtan) | 26 |
Algebrai alapfogalmak | 26 |
Műveletek algebrai kifejezésekkel | 27 |
Algebrai egyenletek | 30 |
Másodfokú egyenletek | 35 |
Függvénytani ismeretek | 38 |
Függvénytani alapfogalmak | 38 |
A függvény általánosítása | 42 |
A logaritmus fogalma | 47 |
A zsámok normál alakja | 47 |
Exponenciális függvények | 48 |
A logaritmustáblázat | 50 |
Logaritmus azonosságok | 56 |
A logaritmus azonosságainak felhasználása a számolásban | 57 |
A logaritmusfüggvény | 58 |
A logarléc elve, és használata | 60 |
Számsorozatok | 66 |
A számsorozatok fogalma | 66 |
Számtani sorozat | 67 |
Mértani sorozat | 69 |
Mértani ismeretek | 71 |
Mértani alapfogalmak | 71 |
Síkmértan | 77 |
Mértani hely segítségével meghatározható síkbeli alakzatok | 80 |
Térmértan | 87 |
Számpéldák a mértani ismeretek témakörhöz | 93 |
Szögfüggvények | 96 |
Szögfüggvények általánosítása | 106 |
Összefüggések egy szög különböző szögfüggvényei között | 108 |
Összefüggések két szög szögfüggvényei között | 109 |
Szögfüggvények használata derékszögű háromszög megoldására visszavezethető feladatokban | 110 |
Trigonometria | 111 |
Feladatok a trigonometria fejezethez | 112 |
Szögfüggvények ábrázolása | 114 |
Géprajz | 116 |
Bevezetés | 116 |
A szabványok szerepe, jelentősége | 116 |
A rajzszerek és rajzeszközök használata | 118 |
A rajzlap méretei és hajtogatása | 120 |
Vázolás, szerkesztés | 121 |
A géprajzban használt betűk és számok | 123 |
Feliratmezők és elhelyezésük | 125 |
Méretarányok | 126 |
Vonalfajták és vonalvastagságok | 127 |
A műszaki ábrázolás módjai | 130 |
Az axonometrikus ábrázolás | 130 |
Kétméretű (dimetrikus) axonometria | 131 |
Ábrázolás képsíkokban | 132 |
Az ábrázolás géprajzi módszerei | 133 |
Ábrázolás metszetben | 134 |
Szelvények rajzolása | 139 |
Görbe felületek és vonalak ábrázolása | 141 |
Eltérések, különleges ábrázolások | 142 |
Méretek megadása | 143 |
Egyszerűsített méretmegadások | 149 |
A mérethálózat felépítése | 151 |
Jelképes ábrázolások | 153 |
Csavarmenet és csavar ábrázolása | 153 |
Fogazat ábrázolása | 159 |
Rugók ábrázolása | 160 |
A hegesztések ábrázolása | 163 |
A felületi érdesség | 164 |
A felületi minőség fogalma, osztályozása | 164 |
A felületi érdesség jelölése (MSZ 15) | 167 |
Az alkatrészek tűrése és illesztése | 171 |
A tűrés fogalma, szerepe | 171 |
Tűréstechnikai számítások | 173 |
Az ISO tűrésrendszer | 174 |
Az ISO illesztési rendszer | 177 |
Tűrések és illesztések megadása a rajzokon | 183 |
Ipari mérések | 187 |
A mérés fogalma és szerepe a gépiparban | 187 |
A hosszmérés módszerei | 187 |
Szögmérés | 192 |
Idomszerek | 193 |
Az érdesség mérése | 195 |
Mechanika és fizika | 197 |
Mechanikai és fizikai alapok | 197 |
Statika | 197 |
Az erő fogalma és tulajdonságai | 197 |
Erőrendszerek. Az erőrendszer eredője | 198 |
Nyomaték, erőpár | 199 |
A statika alaptételei | 200 |
Statikai egyensúly feltételei | 202 |
Síkbeli erőrendszerek | 203 |
Síkbeli erőrendszer vizsgálatára visszavezethető gyakorlati feladatok | 212 |
Súrlódások | 234 |
Szilárdságtan | 240 |
Húzás | 241 |
Nyomás | 250 |
Hajlítás | 251 |
Nyírás | 263 |
Csavarás | 265 |
Kihajlás | 268 |
Össztettt igénybevételek | 271 |
Különleges méretezési esetek | 275 |
Kinematika | 278 |
Pont kinematikája | 278 |
A merev test kinematikája | 284 |
Kinetika | 287 |
Az anyagpont kinetikája | 287 |
Energetikai alapfogalmak | 294 |
Szabad- és kényszermozgások | 301 |
A pontrendszer kinetikája | 305 |
A merev test kinetikája | 306 |
Merev test forgási energiája, munka és perdülettétel. Síkmozgás energiája | 310 |
Súlyponti, fő-, tehetetlenségi, szabad-, és biztostengely | 312 |
Ütközés | 313 |
Erőátviteli eszközök | 316 |
Periodikus mozgások | 327 |
Ingamozgások | 331 |
Folyadékok és légneműek mechanikája | 333 |
Hidrosztatika | 333 |
Alapfogalmak | 333 |
Archimédesz-törvénye | 337 |
Hidrokinetika | 338 |
Folyadékenergiák és folyadékmagasságok | 338 |
A folyadékmennyiség számítása | 340 |
Csővezetékben áramló folyadék | 341 |
Áramló folyadék összenergiatartalma Bernoulli-törvénye | 343 |
Az impulzustétel alkalmazása folyadékoknál | 343 |
A folyadékok mechanikájának gyakorlati alkalmazásai | 346 |
Légneműek mechnaikája | 352 |
Aerosztatika | 352 |
Aerokinetika. Gázok áramlása csővezetékben | 353 |
Áramlástechnikai elven működő berendezések | 354 |
Hőtan | 361 |
Alapfogalmak | 361 |
A hő terjedése | 372 |
Termodinamika | 375 |
Szilárd testek hosszváltozása | 375 |
Folyadékok hőtágulása | 377 |
Ideális gázok | 378 |
Egyetemes gáztörvény | 381 |
A termodinamika első főtétele | 383 |
Adiabatikus állapotváltozás | 386 |
A termodinamika második főtétele | 388 |
A gőzképződés folyamata | 390 |
Az égés | 392 |
Hőerőgépek | 396 |
Gőzgépek | 396 |
Gőzturbinák | 401 |
Belsőégésű motorok | 405 |
Gáztubinák | 412 |