Gépelemek IV.

Kézirat/Fogaskerekek/Csigahajtások

Szerző

Dr. Treplán Zénó

Szerkesztő

Dr. Lévai Imre

Drobni József

Budapest

'Dr. Treplán Zénó: Gépelemek IV. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	220 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 450 példányban, 212 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi száma: J 14-580. A tartalomjegyzék oldalszámozása nyomdahibás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fogaskerék olyan forgástest, amely fogazattal van ellátva. Egyik legrégibb gépelem, helyesebben elempár. Erő- és mozgásátvitelre szolgál: az elempárok tengelyei között adott áttételű kényszerkapcsolatot hoz létre. A fogaskerekek lényeges részei az egymásba illeszkedő fogak.
Az ókori Egyiptomban már voltak fogazott hajtások, melyeket állati vagy emberi erővel működtettek. A berendezés, mint vizem elő járgány, öntözés céljait szolgálta. Ezek a kerekek fából készültek. A technika igényeinek megfelelően később fatárcsák között vaspálcákat alkalmaztak. A legrégibb fennmaradt ilyen római korabeli pörgő mintegy 1700 éves.
A mai fogaskerék hajtásokhoz közelebb állnak már a XIV. században készített óra kerekek. Ezek csak mozgásátviteli célt szolgáltak, és kis sebességgel csaknem terhelés nélkül mozogtak. Behatóbb elméleti vizsgálatukra nem került sor.
A XVII. században meginduló ipari fejlődéssel, majd még inkább a XVIII. században a gőzgép feltalálásával az erőátvitel kérdése is előtérbe lépett. A sebességek és terhelések egyre fokozódtak, a fogaskerekekkel szemben támasztott igények egyre nőttek.
Az elmúlt száz évben gőzturbinák, villamosmotorok, ipari gépek tömegei igényelték a fogaskerekeket. A fejlődés ma ott tart, hogy napjainkban már 10 000/min fölötti fogaskerékhajtások is előfordulnak.
Az ipari igények növekedésével a fogaskerekek kapcsolódásának elmélete is kialakult.
A XVII. század közepén Desargues francia hadmérnök készített pálcás fogazáshoz nagykereket helyesen kapcsolódó epiciklois ívvel.
De la Hire francia csillagász 1694-ben megemlíti, hogy a körevolvens az epiciklois határesete, s mint ilyen, foggörbe kialakítására bizonyos körülmények között szintén alkalmas.
Euler, a pétervári tudományos akadémia tagja, 1760-ban elméletileg teljes polgárjogot adott az evolvens foggörbéjű kerekeknek. Technológiailag az evolvensfogazat elkészítése lefejtő eljárással még több mint egy évszázadot várat (Schiele 1856-ban feltalálja a csigamarót). A fogaskerékgyártás csigamaróval csak 1897-ben indul meg (Pfauter).
Az evolvens fogazás teljes megoldását jelenti a fésüskés feltalálása (Sunderland, 1906), és az általános fogazás elvének kidolgozása (M. Maag, 1908).
Az általános fogazás elméletének továbbfejlesztésében magyar mérnökök nevét is meg kell említeni: dr. Vidéky Emil (Hungária-fogazás), dr. Szeniczei Lajos (a Maag-függvény feltárása, alsó interferencia jelenség), Botka Imre (a Ganz-Botka fogazás, felső interferencia jelenség) és dr. Vörös Imre (az általános fogazás törvényeinek összefoglalása, a kiegyenlített csúszás szerkesztése).
A fogazásgeometrián kívül jelentősek az említett magyar kutatók szilárdsági méretezésére vonatkozó megállapításai is. Vidéky E. 1908-ban elsőként dolgozta ki a fogaskerekek Hertz -feszültségre való méretezését, Botka I. pedig a hármas kiegyenlítés elvével a fogfelületek berágódásának elkerülésére adott legjobb megoldást, és végül Vörös 1. a fogalaktényezők vizsgálatával a fogtörés kifáradásos jelenségeinek feltárásához ad útmutatást.
Gazdag munkásságuk nyomán az elmúlt évtizedben fiatalabb magyar szerzőktől számos fogaskerék szakcikk, ill. szakmunka jelent meg.
Az eddigi szerzők nagyobbrészt a síkbeli kapcsolódás elméletének kidolgozásával foglalkoztak.
A térbeli kapcsolódás elméletének megalapozása már a múlt században elkezdődött. Kiemelkedő képviselői a francia Olivier (1842) és az orosz Gochman (1886), Mindketten a burkoló felületek módszerével dolgoztak; az egyik geométer volt, a másik analitikus, "A kapcsolódások kérdései teljes egészében az ábrázoló geometria témakörébe vágnak" mondta Olivier; "A matematikai irodalomban meglehetősen szokatlan (új) jelenséget képez a kapcsolódások elméletének vizsgálata" - írja Gochman.
Ezek a módszerek továbbfejlődtek, egyszerűsödtek, ugyanakkor mélyebb részleteket is feltártak. Kiemelkedő nevek: Grain (1907) (csavarkerekek), Disteli (1911) (hiperboloid kerekek), és Schiebel (1930) (térbeli kapcsolóvonalak kutatása). -
Bár az elméleti fogazásgeometriai kutatásoknál mind a geometriai (konstruktív), mind az analitikai módszereket ma is alkalmazzák, a térbeli kapcsolódások vizsgálata jelenleg a kinematikai módszer kidolgozásával leegyszerűsödtek.
A kinematikai módszert a térbeli kapcsolódás elméletére legáltalánosabban Altmann 1937-ben majd Litvin 1960-ban alkalmazták. Vissza

Tartalom

15.. FOGASKEREKEK (összeállította: Dr. Lévai Imre)
15.1. Elnevezések 4
15.1.1. Általános fogalmak 4
15.1.2. Osztás és modul 5
15.1.3. Az elemi fogazatu kerék méretei 6
15.2. Fogaskerekek síkbeli kapcsolódása 7
15.2.1. A kapcsolódás alaptétele 7
15.2.2. Különböző foggörbék 8
15.2.3. Evolvens foggörbe 8
15.2.4. Evolvens foggörbe szerkesztése 10
15.2.5. A fogazatot határoló görbék 13
15.3. A fogaskerekek gyártási módjai 15
15.3.1. Öntött fogazat 15
15.3.2. Képlékenyen alakitott fogazat 15
15.3.3. Forgácsolással készített fogazat 15
15.3.4. Fogfelületek végleges kialakítása 17
15.4. Az általános fogazat 19
15.4.1. Fogazás szer szám elállítással 21
15.4.2. Evolvens fogazatu kerék fogvastagsága 22
15.4.3. Az általános fogazat alapfeltételei 24
15.4.4. Az általános fogazatu kerekek főbb méretei 27
15.4.5. A kompenzált fogazatu kerekek méretei 28
15.5. Az általános fogazat határai 30
15.5.1. Fogkihegyesedés 30
15.5.2. Alámetszés 30
15.5.3. Kapcsolószám 32
15.5.4. Interferencia 33
15.5.5. A fogak csúszása - Relatív csuszáskiegyenlítés 35
15.5.6. Geometriai ellenőrzés - Többfogméret 37
15.6. Fogaskerekek méretezése. 39
15.6.1. A fogtörés 39
15.6.2. Dinamikus hatások 39
15.6.3. A fogfelületek gödrösödése 41
15.6.4. A fogfelületek berágódása 43
15.6.5. Kenés 48
15.6.6. A fogaskerekek anyagai 49
15.7. Ferde fogazatu kerekek 50
15.7.1. Ferde fogazatu kerekek gyártása 51
15.7.2. Ferde fogazatu kerekek geometriája 52
15.7.3. Elemi ferde fogazatu kerekek 53
15.7.4. Kompenzált ferde fogazatu kerekek 55
15.7.5. Általános ferde fogazatu kerekek 57
15.7.6. Ferde fogazatu kerekek kapcsolószáma 57
15. 7. 7. Erőhatások és méretezés ferde fogazatu kerekeknél 58
15.7.8. Ferde fogazatu kerék többfogmérete 60
15.8. Belső fogazatu kerekek (e fejezetet összeállította: Dr. Terplán Zénó) 61
15.8.1. Alapfogalmak 61
15.8.2. Interferenciák 63
15.8.3. Kompenzált és általános belső fogazatu kapcsolódások 66
15.8.4. Gyártás - Méretezés - Kapcsolószám 66
15.9. Kúpkerekek 68
15.9. 1. Alapadatok 68
15.9.2. Kúpkerekek kapcsolódása - Sikkerék 69
15.9.3. Egyenes - és ferdefogazatu kúpkerekek gyártása 72
15.9.4. ívelt fogazatu kúpkerekek 72
15.9.4.1. Gleason (köríves) rendszerű fogazás 72
15.9.4.2. Klingelnberg (evolvens ives) rendszerű fogazás 75
15.9.4.3. Oerlikon Spiromatic (epiciklois ivU) fogazás 78
15.9.5. Egyenes fogazatu kúpkerekek méretezése 79
15.9.6. Ferde és iveit fogazatu kúpkerekek méretezése 82
15.9. 7. Ferde és iveit fogazatu kúpkerekek erőtani viszonyai 84
15.10. Csavarkerekek 85
15.11. Fogaskerék hajtóművek 88
15.11.1. Fogaskerék kiképzések 88
15 .11.2. Fogaskerék szekrények 92
16. CSIGAHAJTÁSOK (összeállította: Drobni József) 99
16.1. A csigahajtások jellemző adatai, tulajdonságai és alkalmazása 99
16.2. A csigahajtások osztályozása 102
16.3. Hengeres csigahajtás 103
16.3.1. Egyenes élű szerszámmal készült csiga 103
16.3.2. ívelt profilú szerszámmal készült csiga 105
16.4. Konvolut csigahajtás 106
16.4.1. Geometriai viszonyok 106
16.4.2. Technológiai megjegyzések 111
16.5. Archimedesi csigahajtás 113
16.5.1. Geometriai viszonyok 113
16.5.2. Technológiai megjegyzések 114
16.6. Evolvens csigahajtás 114
16.6.1. Geometriai viszonyok 114
16.6.2. Technológiai megjegyzések 116
16.7. A csigahajtásfajták gazdaságos megválasztása 117
16.8. A hengeres csigahajtások méretei 117
16.9. A csigahajtás hatásfoka 124
16.10. A csigahajtások erőjátéka 126
16.11. A csigahajtások szerkezeti anyagai 127
16.12. A csigahajtóművek kialakítása 127
Függelék. Táblázatok, mellékletek, példák és irodalom a 15-16. fejezethez 135

Témakörök

Dr. Treplán Zénó

Dr. Treplán Zénó műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Treplán Zénó könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem