1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gépelemek I.

Kézirat

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 269 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 539 példányban. Tankönyvi száma: J 14-1171. 266 ábrával illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szaktárgyunk helye a műszaki ismeretek elsajátításának folyamatában Természettudományi alapismeretekkel rendelkező üzemmérnök hallgatóink szakismereteiket a műszaki alaptantárgyak elsajátításával... Tovább

Előszó

Szaktárgyunk helye a műszaki ismeretek elsajátításának folyamatában Természettudományi alapismeretekkel rendelkező üzemmérnök hallgatóink szakismereteiket a műszaki alaptantárgyak elsajátításával alapozzák meg. Ilyen alapozó tárgy pl. a műszaki mechanika, elektrotechnika, géprajz, de alapozó tárgynak tekinthető szaktárgyunk, a gépelemek is. A termelés és az ember kiszolgálásának rendszerében a gépeknek meghatározóan fontos szerepük van. A ma emberét - kiváltképpen a műszakiakat - gépek sokasága veszi, körül, amelyek kétkezi munkánkat, szellemi alkotó tevékenységünket teszik könnyebbé. Általános megfogalmazásban a gépek olyan eszközök, amelyek az anyag, vagy energia alakjának, helyzetének megváltoztatására alkalmasak. Tantárgyunk a különböző gépekben, szerkezetekben előforduló, hasonló sajátosságokkal rendelkező alkatrészeket, gépelemeket vizsgálja. Az azonos feladatokat ellátó alkatrészek kiemelése, csoportosítása révén azok leírásával, osztályozásával, méretezésével, üzemi jellemzőik elemzésével, szerkezeti anyagukkal, esetleg célszerű gyártásukkal foglalkozik. A kiemelés csak jelképes lehet, hiszen egy gépelem csak más alkatrészekkel kölcsönhatásban üzemel, önállóan sohasem. Az egyes gépelemek tárgyalásánál és vizsgálatánál ez alapvető szempont. A gépelemek szaktárgy az üzemmérnök-hallgatók tanulmányainak egyik lényeges láncszeme. Tárgyunk nem élhet a teljesség igényével, de alapul szolgálhat az egyes gépelemek elmélyültebb tanulmányozásához. Tárgyalásunk során a méretezés kiemelkedő szerepet kap. Bevezetőnkben ennek néhány vonatkozására térünk ki. Vissza

Tartalom

1. BEVEZETÉS 3
1.1. Szaktárgyunk helye a műszaki ismeretek elsajátításának folyamatában 3
1.2. A gépelemek méretezésének alapjai 3
1.2.1. Az igénybevételek megállapítása 4
1.2.2. A szerkezeti anyag megválasztása 5
1.2.3. Méretezési alapelvek 5
1.2.4. A megengedett feszültségre történő méretezés 5
1.2.5. Méretezés időben változó terhelések esetén; a kifáradásra történő méretezés alapelvei 6
2. OLDHATÓ KÖTÉSEK 10
2.1. Csavarkötések 10
2.1.1. A csavarmeneteken fellépő erőhatások, nyomatékok; a csavarkötés hatásfoka 10
2.1.2. Csavarfajták 16
2.1.3. Kőtőcsavarok méretezése 18
2.1.3.1. Méretezés a csavarszár igénybevétele alapján 18
2.1.3.2. Méretezés a menetek igénybevétele alapján 31
2.1.4. A mozgatócsavarok méretezése 34
2.1.5. Csavarbiztosítások 37
2.2. Helyzetbiztosító elemek 38
2.3. Tengelyek kötései 41
2.3.1. Reteszkötések 41
2.3.2. Bordás tengelykötések 45
2.3.3. Sokszögkötések 47
2.3.4. Feszítő ékkötések 51
2.3.5. Kúpos kötések 54
2.3.6. Szorítógyűrűs hengeres kötések 55
2.3.7. Zsugorkötések 55
2.3.7.1. A zsugorkötés módszerei 57
2.3.7.2. Zsugorkötések számítása 58
2.3.7.3. Zsugorkötések kialakítása 67
2.3.8. Keresztnyírású ékkötések méretezése 68
3. NEM OLDHATÓ KÖTÉSEK 73
3.1. Szegecskötések 73
3.1.1. Szegecsfajták, kötésfajták 73
3.1.2. A szegecskötések készítése 78
3.1.3. Szegecskötések igénybevétele, méretezésük 78
3.2. Hegesztett kötések 90
3.2.1. A hegesztett kötésekről általában 90
3.2.2. A hegeszthetőség 91
3.2.3. Varratfajták 93
3.2.4. Hegesztett szerkezetek tervezési szempontjai 100
3.2.5. Statikusan terhelt hegesztett kötések méretezése 106
3.2. 5.1. A varratok feszültségviszonyai 106
3.2. 5.2. Szilárdsági számítások 108
3.2.6. Hegesztett kötések kifáradása 115
3.2.6.1. A kifáradás jelensége 115
3.2.6.2. A varratok kifáradása 116
3.2.6.3. A kifáradásra történő méretezés, ellenőrzés menete 120
3.2.7. Hegesztett szerkezetek ridegtörése 122
3.3. Forrasztott kötések 123
3.4. Ragasztott kötések 124
4. TENGELYEK 126
4.1. Bevezetés 126
4.1.1. A tengelyek típusai, kialakításuk 126
4.1.2. Tengelyanyagok 128
4.2. Tengelyek méretezése 129
4.2.1. Tengelyek méretezése statikus igénybevételre 131
4.2.2. A tengelyek kritikus fordulatszáma , 141
4.2.3. Tengelyek ellenőrzése, méretezése kifáradásra 141
4.3. Szerkesztési szempontok a fáradásos törés veszélyének csökkentésére 148
5. S I K L Ó C S A P Á G Y A K , 152
5.1. Súrlódási viszonyok 153
5.2. A siklócsapágyak kenőanyagai 156
5.2.1. Kenőolajok tulajdonságai és típusai 156
5.2.1.1. Viszkozitás 156
5.2.1.2. A kenőolajok egyéb tulajdonságai 160
5.2.1.3. Kenőolajok 160
5.2.2. Kenőzsírok és egyéb kenőanyagok 162
5.3. A hidrodinamikai kenéselmélet néhány összefüggése mint a csapágyméretezés alapja 162
5.3.1. Siklócsapágyak tapasztalati méretezése 162
5.3.2. Alapegyenletek sík, mozgó felületeknél 163
5.3.3. Nyomáseloszlás a hézaggal illesztett radiális csapágyakban 166
5.3.4. A csapágy terhelhetősége, melegedése, olajfogyasztása; a hidrodinamikai csapagyállandók 169
5.4. A siklócsapágyak anyagai 172
5.5. A siklócsapágyak tervezése 174
5. 5.1. Csapágyméretezés időben változó terhelések mellett. 180
5.6. Csapágyszerkezetek 181
5.6.1. Kenőanyagbevezetés 181
5.6.2. Perselyszerkezetek 184
5.6.3. Alkalmazott siklócsapágyak 189
6. GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK 193
6.1. A gördülőcsapágyakról általában 193
6.2. Radiális (gyurlis) csapágyak 194
6.2.1. Gyűrűs golyóscsapágyak 195
6.2.2. Gyűrűs görgőscsapágyak 197
6.3. Axiális (tárcsás) csapágyak 198
6.4. A gördülőcsapágyak kiválasztása 199
6.4.1. A csapágyfajta megválasztásának szempontjai 199
6.4.2. Teherbírás és élettartam 200
6.4.2.1. A kiválasztás alapelvei 200
6.4.2.2. Egyenletesen, egyidejűleg ható axiális és
radiális terhelés 203
6.4.2.3. Időben változó csapágy terhelések 205
6.4.2.4. A csapágyak statikus alapterhelése 207
6.4.2. 5. A hőmérséklet hatása a teherbírásra 208
6.4.2.6. A megengedett legnagyobb fordulatszám 208
6.4.3. A gördülőcsapágyak illesztése 208
6.4.3.1. A csapágyhézag 208
6.4. 3.2.. A csapágyak illesztése 209
6.5. Gördülőcsapágyak szerelése 209
6.5.1. A belső gyűrű rögzítése a tengelyen 210
6.5.2. A gördülőcsapágyak beépítése 211
6.6. Gördülőcsapágyak kenése, tömítése 214
7. TENGELYKAPCSOLÓK 218
7.1. Merev tengelykapcsolók 225
7.1.1. Tokos kapcsoló 225
7.1.2. Kúpos kapcsolóhüvely 227
7.1.3. Héjas kapcsoló
7.1.4. Merev tárcsás kapcsoló 23
7.1. 5. Homlokfogazatú kapcsoló 234
7.2. Kiegyenlítő kapcsolók 235
7.2.1. Körmös (dilatációs) kapcsoló 235
7.2.2. Oldham kapcsoló 235
7.2.3. Hajlékony (szögkiegyenlítő) kapcsolók 236
7.3. Rugalmas kapcsolók 240
7.3.1. Rugalmas tárcsás tengelykapcsoló (MSZ 11270) 240
7.3.2. Egyéb gumielemes kapcsolók 241
7.3.3. Acélrugós tengelykapcsolók 242
7.4. Oldható kapcsolók 244
7.4.1. Körmös kapcsoló 244
7.4.2. Dörzskapcsolók indítási viszonyai 244
7.4.3. Súrlódó kapcsolók szerkezetei és méretezésük néhány kérdése 252
7.4.3.1. Kúpos dörzskapcsoló 252
7.4.3.2. Egylemezes (száraz) dörzskapcsoló, lendkerékkapcsoló 255
7.4.3.3. Többlemezes kapcsoló 257
7.4.3.4. Tárcsás és lemezes dörzskapcsolók méretezése 258
7.5. Egyéb különleges tengelykapcsolók 260
Irodalomjegyzék 264
TARTALOMJEGYZÉK 267
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem