Gépek üzemtana laboratóriumi gyakorlatok

Előszó

A mérnöki munka, a „mérnöklés" rendkívül bonyolult, összetett tevékenység. Az irányító, vezető ténykedésen túl magában foglalja a fejlesztési, kutatási, tervezési, kísérletezési, ellenőrzési stb. feladatok ellátását is. A mérnök feladatának akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha munkáját a társadalmi, kulturális és technikai fejlődésbe vetett hit vezérli, ha a technika öncélúsága helyett a természet erőit az emberiség javára igyekszik hasznosítani.
Az elméleti kutatómunka eredményeit a gyakorlatnak kell igazolnia. A kísérletek döntik el az elmélet helyességét. A kísérletek során különböző paramétereket vizsgálnak, mérőműszerekkel mérik vagy esetleg az emberi érzékszervek felhasználásával, összehasonlító módszerrel, figyelemmel kísérik azok változását. A kísérleti berendezés méreteit tekintve lehet laboratóriumi, félüzemi és üzemi méretű. Ez az osztályozás nemcsak a berendezések méretére utal, hanem azt is tartalmazza, hogy az adott gépet, készüléket önmagában, kiemelve a technológiai folyamatból, esetleg idealizált körülmények közt, vagy az üzemi méretnél kisebb berendezéseken az adott technológiai folyamatba illesztve, illetve valóságos üzemi körülmények között vizsgáljuk. Az elméleti munka ellenőrzését szolgáló kísérleteken túl rendkívül nagy jelentőségűek a technológiai folyamatba épített gépek és berendezések, valamint a gyártott termék minőségi ellenőrzését célzó mérések.
A termelés nem létezhet ellenőrzés nélkül, hiszen e nélkül a korszerűség, a minőség, a termelékenység és a termelés gazdaságossága nem biztosítható. A mérés kivitelezését körültekintő tanulmányozás előzi meg. A mérési feladat, a mérési program összeállítása, az érzékelő-, mérő-, regisztráló berendezések helyes kiválasztása, azok helyes beépítése, a kísérletek eredményeinek használhatóságára döntő befolyással van. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a mérés a mért paramétert ne zavarja, vagy ha ez elkerülhetetlen, úgy feltétlen előre meghatározandó a torzítás mértéke, hogy ezt az eredmények feldolgozásánál figyelembe lehessen venni. A mérések során az egyes mérési pontokat többszörösen is ellenőrizni kell. A mérési eredmény csak akkor fogadható el, ha a mért adatok szórása az. adott körülményeknek megfelelő határon belül van, tehát a mérés rekonstruálható.
A mérésekről mérési jegyzőkönyv készül, melyet hivatalos dokumentumként kell kezelni, így minden olyan adatot tartalmaznia kell, amelyből a mérési mód, a mérés körülményei, a berendezések adatai, a kiértékelés folyamata, a mért és számított eredmények, stb. egyértelműen kiderülnek. Az okmányszerűség szigorú tartalmi és formai előírásokat jelent, melyeket „A jegyzőkönyv készítésével kapcsolatos tudnivalók" cím alatt foglaljuk össze. Vissza