Előszó
A gép, az üzemmérnöki hivatás és munkakör
A természetben található anyagok és természeti erők többnyire nem alkalmasak közvetlenül emberi szükségletek kielégítésére. Ezért szükség van a, nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására és szétosztására. A természeti erőket, így például a. vízenergiát is meg kell "fékezni", hogy az ember szolgálatába, állíthassa. Munkát kell tehát végezni ahhoz, hogy az emberi életszükséglet és kultúra, anyagi alapjait megteremthessük.
Az emberi- és állati izomerőt a múlt században fokozatosan kezdte kiszorítani a. mechanikai munka, modern eszköze: a, gép« A gép alakjában az emberiség olyan termelési eszközhöz jutott, amely az ipari termelést közel egy évszázad, alatt gyökeresen átalakította és a, fejlődésnek szédítő magaslatára, emelte.
Az üzemmérnök hivatása,, mindennapi feladata, valamiképpen mindig kapcsolódik a, géphez, A gép funkciója,, - és egyben az üzemmérnöki feladatkör is - két területre: az anyag- és energiagazdálkodás területeire osztható. Az elvégzendő munkát pedig mindkét területen az alak- vagy a, helyváltozási tevékenység jellemzi.
Megfigyelhető az anyag folyamatos alak- és helyváltozása,, ha, végigkísérjük például a vasérc útját a, bányától egészen addig, amíg gépkocsi vagy villamos motor válik belőle: érc-fém-öntvény-huzal-lemez, illetve bánya-nagyolvasztó-fémfeldolgozó-gépgyár.
Ugyanez a, kettősség tapasztalható az energiagazdálkodás területén is. Az energia, termelése ugyanis valójában valamely természeti erő (energiahordozó) átalakítása,, ami megfelel az alakváltozási munkának (pl. a, szénből először gőz, majd ebből villamosenergia lesz). Az erőátvitel pedig, - vagy pontosabban: az energiaátvitel - sem más, mint helyváltoztatás.
Vissza