A Balkán

Fülszöveg

Georges Prévélakis jelenleg a földrajz professzora a Sorbonneon. Görög származású, 1984 óta él Párizsban. A Sorbonne mellett a párizsi politológiai intézetben, Görögországban és az Egyesült Államokban is tanít. Fól)b kutatási területe a kulturális földrajz, a politikai földrajz, a városépítés, a diaszpóra, Európa és a Balkán geopolitikája. Eddig franciául megjelent művei: Les Balkans, cultures et géopolitique (Nathan, 1994), Les réseaux des diasporas (L'Harmattan, 1996), Géopolitique de la Grece (Complexe, 1997) és Athenes: urbanisme, culture et politique (L'Harmattan, 2000).
"Vajon az ellenségeskedés az iszlám világgal szemben és a kibontakozó nyugat-ellenesség a „civilizációs határ" másik oldalán nem az 1989 és 2001 közötti Balkánkérdéssel kapcsolatos magatartás életnagyságú másolata? Úgy tűnik, hogy az új század konfliktusait a Balkán geopolitikai „laboratóriumában" készítették eló' a második évezred utolsó évtizedében. A kultúra és a politika kapcsolatáról szóló vita, amely a... Tovább

Fülszöveg

Georges Prévélakis jelenleg a földrajz professzora a Sorbonneon. Görög származású, 1984 óta él Párizsban. A Sorbonne mellett a párizsi politológiai intézetben, Görögországban és az Egyesült Államokban is tanít. Fól)b kutatási területe a kulturális földrajz, a politikai földrajz, a városépítés, a diaszpóra, Európa és a Balkán geopolitikája. Eddig franciául megjelent művei: Les Balkans, cultures et géopolitique (Nathan, 1994), Les réseaux des diasporas (L'Harmattan, 1996), Géopolitique de la Grece (Complexe, 1997) és Athenes: urbanisme, culture et politique (L'Harmattan, 2000).
"Vajon az ellenségeskedés az iszlám világgal szemben és a kibontakozó nyugat-ellenesség a „civilizációs határ" másik oldalán nem az 1989 és 2001 közötti Balkánkérdéssel kapcsolatos magatartás életnagyságú másolata? Úgy tűnik, hogy az új század konfliktusait a Balkán geopolitikai „laboratóriumában" készítették eló' a második évezred utolsó évtizedében. A kultúra és a politika kapcsolatáról szóló vita, amely a hidegháború alatt háttérbe szorult, eló'ször a Balkánon jelentkezett, majd elterjedt az egész földgolyón."
"A Balkán szempontjából az olyan országok szerepe, mint Magyarország - akik kapcsolatban állnak vele, ismerik és értik - nélkülözhetetlen. Ezek az országok a kulturális kapocs szerepét testesítik meg a két terület között, és legalább annyira szerepló'i az Európai Unió és a Balkán kapcsolatának is. Egy kelet felé terjeszkedő' Nagy Európa létrehozásával Európa központjává és keresztezó'désévé válnának "
" nem a kulturális változatosság a konfliktusok forrása a Balkán-félszigeten, hanem a modernitás kitörésszerű megjelenése vezetett az ellentétekhez, mivel ez a nacionalizmusok köré vonta az identitások bonyolultan összetett szövetét, anélkül azonban, hogy ugyanakkor egy átfogó balkáni identitás megfogalmazásával megszilárdította volna a regionális összetartozást, ahogy ez Itália esetében megtörtént."
"Ha Európának sikerül megértenie a Balkánt, nem csak sokkal hatékonyabban cselekedhet politikai és gazdasági terveinek valóra váltásában e régióban. Balkáni tapasztalatai gazdagítani fogják. A balkáni kegyetlenkedés és kétségbeesés mögött Európa felfedezheti saját forrásait. Mint az ókori görög tragédia, a mai balkáni dráma alapvető dolgokról szól. Az alázatról és a szerénységről. Európának és a világnak szüksége lesz ezekre az erényekre, nem csak azért, hogy megoldja a balkáni problémákat, hanem más kérdések miatt is, amelyek még ennél is nagyobbak: a harmadik világ által feltett kérdések, vagy pedig a környezet megvédésének a gondja."
GEORGES PRÉVÉLAKIS Vissza