Fülszöveg
A kötet szerzője angol marxista tudós, több mint három évtizeden keresztül a birminghami egyetem tanszékvezető tanára. Egyformán járatos a görög filozófiában, történelemben és irodalomban. "Aiszkhülosz és Athén" c. kötete magyarul is megjelent. "Az első filozófusok" eddig három angol kiadást ért meg, s másutt, pl. Franciaországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Japánban is kiadták.
A szerző a marxizmus elméletének és módszerének megfelelően a régi görög valóságot vizsgálja, és a termelési viszonyok konkrét elemzése alapján bontja ki meggyőző logikával a görög klasszikus filozófia kialakulását, fejlődését, tartalmát.
Elemzésében nem marad meg a régi Görögország határai között. Bizonyos párhuzamot mutat ki a régi kínai és a ión filozófiai gondolkodás között, kimutatja, hogyan alakult ki Mezopotámiában és Egyiptomban az osztálytársadalom, a teokratikus királyság, a vallás, a kozmogónia, a teogónia, a tudomány, és hogyan hatott mindez Görögországra.
A termelési viszonyok...
Tovább
Fülszöveg
A kötet szerzője angol marxista tudós, több mint három évtizeden keresztül a birminghami egyetem tanszékvezető tanára. Egyformán járatos a görög filozófiában, történelemben és irodalomban. "Aiszkhülosz és Athén" c. kötete magyarul is megjelent. "Az első filozófusok" eddig három angol kiadást ért meg, s másutt, pl. Franciaországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Japánban is kiadták.
A szerző a marxizmus elméletének és módszerének megfelelően a régi görög valóságot vizsgálja, és a termelési viszonyok konkrét elemzése alapján bontja ki meggyőző logikával a görög klasszikus filozófia kialakulását, fejlődését, tartalmát.
Elemzésében nem marad meg a régi Görögország határai között. Bizonyos párhuzamot mutat ki a régi kínai és a ión filozófiai gondolkodás között, kimutatja, hogyan alakult ki Mezopotámiában és Egyiptomban az osztálytársadalom, a teokratikus királyság, a vallás, a kozmogónia, a teogónia, a tudomány, és hogyan hatott mindez Görögországra.
A termelési viszonyok elemzésével kimutatja, hogyan alakult ki az árutermelés, ennek adekvát politikai formája a kereskedő rétegnek megfelelő polisz-demokrácia, s hogyan fejezte ki a polisz-demokrácia érdekeit a ión természetfilozófia, az atomista materializmus. Thomson részletesen elemzi, hogyan tette lehetővé az árucsere, az értéktermelés, a pénz azt az általánosítást, és elvont filozófiai spekulációt, amelynek megjelenési formája az idealizmus, főleg Platoné. Leírja, hogyan alakul ki Arisztotelész szintézise, s mint zárul le Epikurosszal a klasszikus görög filozófia.
Vissza