Fülszöveg
Eric Arthur Blair (George Orwell) 1903-ban született Indiában, ahol apja a Civil Service munkatársaként dolgozott. Családja pár év múlva hazaköltözik Angliába, s a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei beiratják a rangos Eton College-ba, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. 1921-ben elhagyja az iskolát, s a következő évben belép a Burmai Birodalmi Rendőrség kötelékébe. Hat esztendőt tölt Burmában, mélyen meggyűlöli a gyarmattartó rendszert, leszerel és visszatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - egyetlen nálunk is megjelent - könyvében, a "Burmese Days"-ben. (Tragédia Burmában, Bp. 1948)
A válság esztendeit Párizsban és Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek negyedeiben súlyos nélkülözések közepette. /Erről vall irodalmi aszociográfiája, az 1933-ban megjelent megromlott egészsége miatt csakhamar kénytelen feladni. Egy hamsteadi könyvkereskedésben biztositani magának. 1936-ban bejárja...
Tovább
Fülszöveg
Eric Arthur Blair (George Orwell) 1903-ban született Indiában, ahol apja a Civil Service munkatársaként dolgozott. Családja pár év múlva hazaköltözik Angliába, s a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei beiratják a rangos Eton College-ba, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. 1921-ben elhagyja az iskolát, s a következő évben belép a Burmai Birodalmi Rendőrség kötelékébe. Hat esztendőt tölt Burmában, mélyen meggyűlöli a gyarmattartó rendszert, leszerel és visszatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - egyetlen nálunk is megjelent - könyvében, a "Burmese Days"-ben. (Tragédia Burmában, Bp. 1948)
A válság esztendeit Párizsban és Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek negyedeiben súlyos nélkülözések közepette. /Erről vall irodalmi aszociográfiája, az 1933-ban megjelent megromlott egészsége miatt csakhamar kénytelen feladni. Egy hamsteadi könyvkereskedésben biztositani magának. 1936-ban bejárja Lancashire és Yorkshire munkanélküliség-sújtotta vidékeit, s útjáról megdöbbentő riportkötetben számol be "The Road to Wigan Pier" címmel. Személyes tapasztalatai radikalizálják társadalomkritikáját, politikailag független szocialistának vallja magát. Számos értelmiségihez hasonlóan így kerül a spanyol polgárháborúba, önkéntesként harcol a köztársaságiak oldalán, súlyosan megsebesül, s kishíján maga is ott marad a kommunisták és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogojában. E tragikus helytállás dokumentuma a "Homage to Catalonia".
A második világháború alatt belép a Home Guardba, 1940-től három éven át a BBC keleti adásainak munkatársa. Hamarosan a Tribune közismert kommentátorává válik. Ujságíró pályafutását haditudósítóként folytatja a nagytekintélyű Observernél, majd a Manchester Evening News állandó szerkesztője lesz. Ekkoriban írja két politikai allegóriáját, az "Animal Farm"-ot és a "Nineteen Eighty-Four"-t. E két írói remek méltán szerzett nevének világhírt, s azóta is nemzedékek ABC-je maradt a bolsevik diktatúra természetéről.
A háborút követően az író tüdőbetegsége mindinkább elhatalmasodik. Utolsó éveit már szanatóriumban tölti. 1950-ben, ötvenhat éves korában éri a halál.
Ez a kötet magyarul először Budapesten, 1984-ben, a nemzetközi Orwell-évben látott napvilágot, az AB Független (szamizdat) Kiadónál, tisztelgésül az író szellemének.
Vissza