I. kötet: | |
Erdei László: Bevezetés | |
Előszó az első kiadáshoz | 1 |
Előszó a második kiadáshoz | 6 |
Bevezetés | 19 |
A logika általános fogalma | 19 |
A logika általános felosztása | 35 |
A lét tana | 41 |
Mivel kell kezdeni a tudományt? | 43 |
A lét általános felosztása | 55 |
Meghatározottság (minőség) | 57 |
Lét | 58 |
Lét | 58 |
Semmi | 58 |
Levés | 58 |
A lét és semmi egysége | 58 |
1. megjegyzés. A lét és a semmi ellentéte a képzetben | 59 |
2. megjegyzés. »A lét és a semmie egysége, azonossága« kifejezés hiányossága | 65 |
3. megjegyzés. Ezeknek az absztakcióknak elszigetelése | 69 |
4.megjegyzés. A kezdet felfoghatatlansága | 79 |
A levés mozzanataI. keletkezés és elmúlás | 80 |
A levés megszüntetve-megőrzése | 91 |
Megjegyzés. Az »Aufhebenź kifejezés | 82 |
A létezés | 84 |
Létezés mint olyan | 84 |
A létezés általában | 84 |
Minőség (kvalitás) | 86 |
Megjegyzés. Realitás és negáció | 87 |
Valami | 90 |
A végesség | 92 |
Valami és más | 92 |
Meghatározás, mineműség és határ | 87 |
A végesség | 103 |
A végesség közvetlensége | 104 |
A korlát és a kellés | 105 |
Megjegyzés. A kellés | 107 |
A véges átmenete a végtelenbe | 110 |
A végtelenség | 111 |
A végtelen általában | 111 |
A véges és a végtelen kölcsönös meghatározása | 112 |
Az affirmatív végtelenség | 116 |
Az átmenet | 123 |
1. megjegyzés. A végtelen folyamat | 124 |
2. megjegyzés. Az idealizmus | 128 |
A magáért-való lét | 130 |
A magáért-való-lét mint olyan | 130 |
Létezés és magáért-való-lét | 131 |
Egyért-való-lét | 132 |
Megjegyzés. A »was für eines« kifejezés | 133 |
Egy | 136 |
Egy és sok | 137 |
Az egy önmagában | 137 |
Az egy és az üres | 138 |
Megjegyzés. Az atomisztika | 139 |
Sok egy. Taszítás | 140 |
Taszítás és vonzás | 143 |
Az egy kizárása | 143 |
Megjegyzés. Az egy és a sok egységének tétele | 145 |
A vonzás egyetlen egye | 146 |
A taszítás és vonzás viszonya | 147 |
Megjegyzés. Az anyag kanti konstrukciója a vonzó- és taszítóerőből | 151 |
A mennyiség (kvantitás) | 158 |
Megjegyzés | 159 |
A kvantitás | 161 |
A tiszta kvantitás | 161 |
1. megjegyzés. A tiszta kvantitás képzete | 162 |
2. megjegyzés. Az idő, a tér, az anyag oszthatatlanságának és végtelen oszthatóságának kanti antinómiája | 164 |
Folytonos és diszkrét mennyiség | 173 |
Megjegyzés. E mennyiségek szokásos elválasztása | 174 |
A kvantitás határolása | 175 |
Kvantum | 177 |
A szám | 177 |
1. megjegyzés. Az aritmetika kiszámolási műveletei. A szemlélet kanti szintétikus a priori tételei | 179 |
2. megjegyzés. A számmeghatározások használata filozófiai fogalmak kifejezésére | 187 |
Extenzív és intenzív kvantum | 192 |
Különbségük | 192 |
Az extenzív és intenzív mennyiség azonossága | 195 |
1. megjegyzés. Ennek az azonosságnak példái | 196 |
2. megjegyzés. A fokmeghatározás alkalmazása a lélek létére Kantnál | 198 |
A kvantum meghatározása | 199 |
A kvantitatív végtelenség | 200 |
Fogalma | 200 |
A mennyiségi végtelen progresszus | 202 |
1. megjegyzés. A végtelen progresszus nagyratartása | 203 |
2. megjegyzés. A kanti antinómia a világnak időben és térben való határoltságáról és határtalanságáról | 204 |
A kvantum végtelensége | 213 |
1. megjegyzés. A matematikai végtelen fogalmi meghatározottsága | 215 |
2. megjegyzés. A differenciálszámítás célja - alkalmazásából levezetve | 248 |
3. megjegyzés. A kvalitatív mennyiségi meghatározottsággal összefüggő egyéb formák | 275 |
A mennyiségi viszony | 287 |
A direkt viszony | 288 |
A fordított viszony | 290 |
Hatványviszony | 294 |
Megjegyzés | 296 |
A mérték | 299 |
A specifikus mennyiség | 305 |
A specifikus kvantum | 305 |
Specifikáló mérték | 308 |
A szabály | 309 |
A specifikáló mérték | 309 |
Megjegyzés | 310 |
A két oldalnak mint minőségnek viszonya | 311 |
Megjegyzés | 314 |
A magáért-való-lét a mértékben | 316 |
A reális mérték | 320 |
Önálló mértékek viszonya | 321 |
Két mérték kapcsolata | 321 |
A mérték mint mértékviszonyok sora | 323 |
Vegyrokonság | 326 |
Megjegyzés. Berthollet a kémiai vegyrokonságról és Berzeliusnak róla szóló elmélete | 328 |
Mértékviszonyok csomós vonala | 337 |
Megjegyzés. Ilyen csomós vonalak példái; arról, hogy nincs ugrás a természetben | 339 |
A mértéktelen | 342 |
A lét lényeggé válása | 345 |
Az abszolút indifferencia | 345 |
Az indifferencia mint tényezőinek fordított viszonya | 346 |
Megjegyzés. A centripetális és centrifugális erőről | 349 |
Átmenet a lényegbe | 353 |
A fordító utószava | 355 |
Névmutató | 367 |