Geometriai példatár I.

Előszó

A Geometriai Példatár I. síkgeometriai feladatokat tartalmaz. A feladatok összeállításában követtük a Hajós György: Bevezetés a geometriába c. egyetemi tankönyv felépítését.
A példatár első része a feladatokat, a második része pedig az útmutatásokat tartalmazza. Az egyes feladatcsoportokkal célszerű mindig a megfelelő elméleti anyaggal foglalkozni és a feladatok megoldásánál mindig tartsuk szem előtt azt, hogy mire támaszkodhatunk. Egyes feladatok később több ismeretre támaszkodva könnyebben oldhatók meg, de igyekezzünk mindig olyan megoldást keresni, amely nem támaszkodik későbbi ismeretekre. A feladatokhoz tartozó útmutatások általában nem tekinthetők teljes megoldásnak. Szükséges a részletezés, a speciális helyzetek, esetek megvizsgálása is. Szerkesztési feladatok zöménél csak a megszerkesztendő ábra elemzését szerepeltetjük. Igyekezzünk önállóan megoldani a feladatokat. Csak akkor nézzük meg az útmutatást, ha hosszabb próbálkozás, gondolkodás után nem sikerült a feladat megoldását megtalálni. Lehetőleg minél több megoldást keressünk egy-egy feladatra, annak ellenére, hogy az útmutatás mindegyik feladattal kapcsolatban csak egy-egy megoldásmenetet tartalmaz. Gyakran előfordul, hogy az útmutatásban korábbi feladatra hivatkozunk. Pl. ha a 10. paragrafus 8. feladatára hivatkozunk, akkor ezt a következő módon jelöljük: 10.8.
A példatár harmadik része további feladatokat tartalmaz, mégpedig olyan csoportosításokban, amelynek mindegyik felöleli a síkgeometriából tanultakat.
Végül felhívjuk a figyelmet a középiskolai tankönyvekben szereplő feladatokra is. Vissza