Előszó | 3 |
Bevezetés | 5 |
A föld mint égitest | |
A Föld alakja és nagysága | 14 |
A naprendszer és a Föld | 15 |
A naprendszer eredete | 16 |
Meteoritok | 18 |
A Föld kialakulása | 20 |
A Föld tagozódása | |
A Föld sűrűsége | 22 |
Izosztázia | 24 |
A Föld külső részei | |
Az atmoszféra | 26 |
Éghajlati övek | 30 |
Hidroszféra | 32 |
A tengervíz összetétele | 33 |
A tengervízben oldott gázok | 35 |
A tenger sűrűsége | 35 |
A tenger vizének hőmérséklete | 36 |
A tenger vizének mozgása | 37 |
A hullámzás | 37 |
Az árapály | 38 |
Az áramlások | 40 |
A tenger élő világa | 41 |
A víz körforgása | 43 |
Litoszféra | 44 |
A litoszféra hőmérséklete | 47 |
Geotermikus grádiens | 50 |
Közettan | |
Ásványtani alapismeretek. A kőzetek csoportosítása | 61 |
A kőzetek földtani megjelenítési alakja. Eruptív kőzetek | 61 |
Üledékes kőzetek | 63 |
Metamorf kőzetek | 66 |
A kőzetek alkotórészei | 67 |
A kristályok szerkezete | 69 |
Ikerkristályok | 81 |
Az ásványok hasadása | 81 |
Az ásványok keménysége | 82 |
Az elegyrészek alakja | 82 |
Az elegyrészek nagysága | 84 |
Az elegyrészek jelentősége | 85 |
A kőzetek vizsgálatának fénytani módszerei | 86 |
A vizsgálat közönséges fényben | 88 |
A fontosabb mikroszkópos eljárások | 88 |
Vizsgálat párhuzamos poláros fényben | 89 |
Fénytanilag (optikailag) izotrop és anizotrop testek | 90 |
Vizsgálat konvergens fényben | 96 |
Fontosabb kőzetalkotó ásványok | 102 |
Kvarc | 102 |
Tridimit, krisztobalit, kalcedon, achát | 104 |
Opál, hialit | 105 |
Földpát csoport. Káliföldpátok | 106 |
Plagioklászok | 107 |
Földpátpótló ásványok. Nefelin, eleolit | 110 |
Leucit, szodalit, melilit | 111 |
Cancrinit, csillámok, biotit, muszkovit | 112 |
Csillámokhoz hasonló kifejlődésű ásványok | 113 |
Klorit, glaukonit, kaolinit | 113 |
Talk, steatit, szerpentin | 114 |
Piroxéncsoport | 115 |
Amfibolok csoportja | 117 |
Olivin, gránát | 119 |
Cordierit, andaluzit | 120 |
Sillimanit, staurolit, turmalin, disztén | 121 |
Epidot, topáz, zeolitok | 122 |
Titanit, cirkon | 123 |
Rutil, ónkő (kassziterit), spinellcsoport, magnetit | 124 |
Hematit, ilmenit | 126 |
Apatit, pirit, markazit | 127 |
Kalcit, magnezit | 128 |
Dolomit, sziderit, aragonit, fluorit, folypát | 129 |
Barit, (súlypát); kloridok, kősó, szilvin, carnallit, kainit, kieserit, epsonit, keserűsó | 130 |
Glaubersó, anhidrit, gipsz, jég | 131 |
Grafit | 132 |
Kőzetek a külszínen | |
A kőzetek elválasztása | 133 |
Az elválás és a mérnöki munka | 138 |
A kőzetek színe | 140 |
A kőzetek gyakorlati keménysége | 141 |
Eruptív kőzetek | |
Az eruptív kőzetek osztályozása | 145 |
Az alkáli-mészkőzetek és alkálikőzetek | 146 |
Mélységi kőzetek | |
Gránit | 148 |
Szienit | 154 |
Eleolitszienit | 156 |
Diorit | 158 |
Gabbró | 160 |
Peridotit és szerpentin | 163 |
Bázisos alkáliplutonitok | 164 |
Telérkőzetek | 165 |
Eruptív kvarctelérek, lamprofirok | 168 |
Kiömlési kőzetek | |
Riolit és kvarcporfir | 171 |
Trachit és porfir | 176 |
Fonolit | 177 |
Andezit, dácit és porfirit, kcarcporfirit | 179 |
Bazalt, diabáz és melafir | 185 |
Pikrit és pikfirtporfirit | 196 |
Vulkáni tufák | 196 |
Üledékes kőzetek | |
A kőzetek pusztulása. Fizikai mállás | 200 |
Kémiai mállás | 207 |
Szállítás és ülepedés | 213 |
Diagenezis | 221 |
Üledékes kőzetek beosztása és rétegezése | 223 |
A törmelékes kőzetek | 226 |
Laza törmelékes kőzetek | 227 |
Durva üledékek | 227 |
Homok | 228 |
Mechanikai elemzés | 230 |
A homok tulajdonságai | 238 |
A homok szerkezete | 242 |
Hézagtérfogat | 242 |
Hézagtényező | 244 |
Viszonylagos tömörség | 245 |
Hazen egyenletességi viszonyszáma | 249 |
A homok és a víz | 251 |
Úszóhomok | 255 |
A homok felhasználása | 259 |
Agyag | 263 |
Diszperz rendszerek | 265 |
Agyag koagulálása | 266 |
Agyag báziskicserélése | 268 |
A fagy hatása az agyagra | 270 |
Agyag ásványi összetétele | 271 |
Agyag mechanikai összetétele | 275 |
Agyag kémiai összetétele | 279 |
Agyag és a víz | 280 |
Állapothatárok | 281 |
A megterhelés hatása az agyagra | 288 |
Agyagterületek felszíni mozgásai | 292 |
Agyagfajták | 294 |
Az agyag felhasználása | 297 |
Csapóföld | 299 |
Bauxit | 300 |
A talaj | 302 |
A talajok ösztályozása. A szerves talajok | 306 |
Nyers vegyes talajok | 307 |
Humo-siallit talajok | 309 |
Ferri-siallit talajok | 315 |
Összeálló törmelékes kőzetek | 316 |
Konglomerátum és breccsa | 319 |
Homokkő | 326 |
Lösz | 332 |
Agyagpala | 334 |
Kémiai üledékes kőzetek | 335 |
Karbonátkőzetek | 335 |
Mészkő | 351 |
Dolomit | 355 |
Magnetzi | 356 |
Sziderit | 357 |
A lagunák üledékei | 360 |
Gipsz | 364 |
Anhidrit. Kősó | 370 |
Kovasav- vagy kovakőzetek | 376 |
Vaskőzetek | 377 |
Üledékes mangánércek | 378 |
Foszfát | 379 |
Guánó. Szén | 388 |
A szenek képződése | 390 |
A széntelepek képződési helyei | 397 |
A szénféleségek felhasználása | 400 |
Kőolaj. Kőolaj képződése és előfordulása | 407 |
Földi gáz | 408 |
Aszfalt | 408 |
Metamorf kőzetek | |
Hőokozta metamorfózis | 410 |
Kataklázos metamorfózis | 413 |
Regionális metamorfózis | 414 |
Mélységi zónák | 415 |
Gnájsz | 420 |
Csillámpala | 423 |
Fillit | 426 |
Kloritpala. Kvarcpala, kvarcit | 427 |
Talkpala és talk | 428 |
Amfibolit és amfibolpala | 428 |
Szerpentin és szerpentinpala | 429 |
Márvány | 431 |
Granulit | 431 |
Eklogit | 432 |
Dinamikai geológia | |
Exogén külső erők hatása | |
Az esővíz hatása | 436 |
A folyóvíz geológiai munkája | 443 |
Vízgyűjtő terület a Kárpátok ívén belül | 446 |
Az erózió | 450 |
Az erózió részei | 451 |
A folyó-szakaszok | 453 |
Folyóvizek felső szakasza | 455 |
Folyóvizek középső szakasza | 458 |
Zátonyok | 460 |
Örvények | 462 |
Folyóvizek alsó szakasza | 463 |
A folyó üledékei | 465 |
Folyók deltája | 467 |
A völgyek kialakulása | 471 |
Árvíz | 482 |
A tavak | 487 |
Talajvíz vagy földalatti víz | 492 |
A kőzetek hézagtérfogata | 497 |
A talajvíz a törmelékes kőzetekben | 500 |
A talajvíz tükrének ingadozása | 507 |
A talajvíz tükör mesterséges süllyesztése | 509 |
Talajvíz és a felszín alakja | 510 |
A talajvíz és felszíni vízfolyások | 513 |
A talajvíz a tömött kőzetekben | 517 |
Barlangok | 518 |
A karsztvíz útja | 520 |
Az ártézi víz | 523 |
Források | 528 |
Lefelé folyó források | 528 |
Felszálló források | 534 |
A szökőforrások (gájzirok) | 536 |
A vízben oldott alkotórészek | 541 |
A források vízbősége és hőmérséklete | 541 |
A betonra káros hatású talajvíz | 552 |
A talaj nedvessége és az épületek | 553 |
Felszíni mozgások lejtőkön | 553 |
Suvadások | 561 |
Rogyások | 562 |
Csuszamlások | 563 |
Hegyomlások | 564 |
Törmelékcsuszamlások | 565 |
Réteglejhajlások csúszások | 565 |
Talaj folyások | 566 |
Vízalatti lejtő-mozgások | 567 |
Kőzetek megvédése | 571 |
A tenger geológiai munkája | 575 |
A tengeri üledékek | 581 |
A jég munkája. Gleccserek | 590 |
Fagyott talajvíz sarkkörüli területeken | 591 |
A fagy hatása a finom szemű laza törmelékes kőzetekre | 594 |
A fagy hatása az úttestre | 597 |
A szél munkája | 605 |
Futóhomok megkötése | 609 |
Az élő anyagok földtani jelentősége | 609 |
Függelék | |
A kőzetek néhány fontosabb fizika tulajdonsága | 618 |
Térfogatsúly és fajsúly | 618 |
A kőzetek szilárdsága | 620 |
Törőszilárdság | 620 |
Szakító vagy húzó szilárdság | 623 |
hajlító és nyíró szilárdság | 624 |
A kőzetek kopása | 625 |
A kőzetek megmunkálhatósága | 627 |
Kőzetek levegőt áteresztő képessége | 631 |
A kőzetek és a növényzet | 632 |
Tárgymutató | 633 |