1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geofizikai Közlemények 1967/3.

Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kiadványa - XVI. kötet, 3. szám

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím: Geofizikai Közlemények
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol   Orosz  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 1060 példányban. 38 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 41 120.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

KÖZÉP ÉS KELET MONGÓLIA VIZFÖLDTANI
VISZONYAI A GEOELEKTROMOS KUTATÁS
TÜKRÉBEN
SZABADVÁRY LÁSZLÓ
1958-tól Magyar Vízkutató Expedíció dolgozik Mongóliában. A fúrási, földtani és geofizikus... Tovább

Előszó

KÖZÉP ÉS KELET MONGÓLIA VIZFÖLDTANI
VISZONYAI A GEOELEKTROMOS KUTATÁS
TÜKRÉBEN
SZABADVÁRY LÁSZLÓ
1958-tól Magyar Vízkutató Expedíció dolgozik Mongóliában. A fúrási, földtani és geofizikus szakemberekből álló csoport Mongólia vízszegény területein 50-200 m mélységű fúrásokkal tár fel mélyszintű vizeket a Góbi sivatagban, illetve annak É-i peremvidékén. A tanulmány a fúrás telepítéséhez végzett geoelektromos kutatás eredményeit foglalja össze, s ennek alapján ismerteti a vizsgált országrész vízellátási problémáit.
1. Bevezetés
Mongólia másfélmillió km2 nagyságú terület É-on a Szajan hegység, D-en a Tien-San hegység, DNy-on a Dzsunger tábla, DK-en az Ordosz masszívum határolja (1. ábra). Az ország Ny-i és É-i része 1500 m magasságú felvidék, amelyből több hegység emelkedik ki, például az ország ÉNy-i részén a Hangáj hegység, DNy-on a Mongol Altáj és a Góbi Altáj hegyvonulata, ÉK-en a Hentej hegység. Legmagasabb hegycsúcs a Mongol Altájban emelkedő Hüjtün: 4653 m. Az ország D-i része 800-1500 m magasan fekvő dombvidék, itt vannak a Góbi sivatagi és félsivatagi területei, valamint az ezeket övező füves pusztaságok.
Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 39
1.1 A magyar expedíció működési területe 41
1.2 A földtani értelmezés, vízföldtani értékelés kérdései 43
1.21 A víztárolásra rendszerint alkalmatlan geoelektromos aljzat 46
1.22 Víztárolásra alkalmas, fedőösszlet jellegű kőzetek 47
1.23 A 10 ohmm-nél kisebb ellenállású fedőösszlet sajátos szerpe 48
1.24 Az alapvető kutatási modellnél nem tárgyalt kőzetek 48
1.3 Anizotrópia 48
2. Vízfúrásra alkalmas szerkezetek 49
2.1 Hegységben fekvő kisebb medencék, völgyek 49
2.2 Nagyobb medencékben, síkvidéken fekvő területek 60
2.21 A „terasz típusú" modell 61
2.22 A peremhegység alkotta „vetődéses szerkezetek" 63
2.23 Medencék belterületének vízföldtani felépítése 66
2.24 Medencében (síkvidéken) fekvő víztároló szerkezetek jellemzőinek összefoglalása 73
2.3 Neovulkáni kőzetekben lemélyített vízfúrások 75
2.4 Vízfúrás telepítése lakott területen 78
3. Vízfúrás telepítésére alkalmatlan szerkezetek, ill. területek 82
4. összefoglalás 91
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Geofizikai Közlemények 1967/3. Geofizikai Közlemények 1967/3.
Állapot:
980 Ft
490 ,-Ft 50
4 pont kapható
Kosárba