kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 535 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 512 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 4251 |
Áttekintés | 3 |
A geofizika feladata és kapcsolata a többi tudományokkal | 3 |
ÁLTALÁNOS GEOFIZIKA | |
A Föld és a tömegvonzás | 11 |
A nehézségi erő | 11 |
Alapfogalmak | 11 |
A nehézségi erő és a Föld alakja | 14 |
A geoid megközelítése geometriai alakzatokkal | 16 |
Helymeghatározás a vonatkozási ellipszoidon. Szélesség és hosszúság | 17 |
A Föld méreteinek meghatározása | 18 |
A nehézségi erő elméleti eloszlása a Földön | 21 |
Az izosztázia elve | 24 |
A geoid-unduláció | 31 |
A nehézségi erő nívófelületének gradiense és görbületi eltérése | 33 |
A nehézségi erő és a Föld szerkezete | 36 |
Az árapálykeltő erők | 42 |
Árapályjelenségek a Földön | 42 |
Az árapálykeltő erők oka | 43 |
Az árapálykeltő erők kapcsolata a Föld szilárdságával | 45 |
A nehézségi erő mérése | 50 |
A nehézségi gyorsulás teljes értékének meghatározása ingával. Abszolút ingamérés | 50 |
A nehézségi gyorsulás megváltozásának mérése ingával. Relatív ingamérés | 54 |
A nehézségi gyorsulás megváloztásának mérése graviméterrel | 57 |
A nehézségi erő gradiensének és görbületének mérése Eötvös-ingával | 60 |
A Föld és a rugalmas energia | 64 |
A földrengések | 64 |
Alapjelenségek és alapfogalmak | 64 |
A földrengéshullámok keletkezése és fajtái | 67 |
A földrengéshullámok sebessége mint a mélység függvénye | 70 |
A Föld öves felépítése és a belsejében lévő szeizmikus törésfelületek | 73 |
A beérkező földrengéshullámok jelölése | 75 |
A földrengése epicentrumának és fészekmélységének meghatározása | 77 |
Földrengéserősségi fokozatok | 79 |
A földrengések mérete (magnitudó) | 84 |
A földrengésenergiák időbeli eloszlása és a Benioff-féle számok | 84 |
A Föld szerkezete a földrengésvizsgálatok alapján | 86 |
A földfelszín tagolódása a földrengések szerint | 86 |
A földkéregben tovahaladó P és S hullámok | 90 |
A földkéreg tagolódása a P és S hullámok alapján | 92 |
A földkéreg egyensúlya a földrengésekből | 96 |
A Föld belsejének fizikai tulajdonságai a földrengések alapján | 98 |
A földrengést lejegyző műszerek | 105 |
A szeizmográfok alapelve | 105 |
A szeizmográfok elmélete | 106 |
A szeizmográfok (rengésjegyzők) kivitele | 110 |
A földrengési obszervatóriumok | 111 |
A szeizmogrammok | 112 |
A mikroszeizmikus nyugtalanság | 114 |
A Föld és a sugárzások jelenségei | 116 |
Hőmérsékletviszonyok a földkéregben és a Föld belsejében | 116 |
Alapjelenségek és alapfogalmak | 116 |
Hőmérsékletváltozás a földkéregben | 117 |
Hőáramlás a földkéregben | 121 |
A Föld belsejében lévő hőenergia eredete | 122 |
Rádioaktív jelenségek | 123 |
A rádioaktív bomlás | 123 |
A rádioaktív sorok | 124 |
A rádioaktív hőtermelés | 125 |
A rádioaktivitás és a tényleges földtani időmeghatározás | 129 |
A viszonylagos és tényleges kormeghatározás alapja | 129 |
Az urán-ólom, ólom-ólom és tórium-ólom módszer | 130 |
A rubidium-stroncium módszer | 134 |
A C14-es módszer | 135 |
A Föld életkorának kérdése | 135 |
A Föld és az elektromágneses jelenségek | 139 |
A földi mágneses tér | 139 |
Alapjelenségek | 139 |
A földi mágneses tér leírása | 140 |
A földi mágneses tér időbeli változásai | 145 |
A mágneses tér időbeli változását befolyásoló tényezők | 149 |
A mágneses háborgások | 157 |
A földi mágnesség és a vele kapcsolatos jelenségek magyarázata | 160 |
A földi mágneses tér eredetének kérdése | 160 |
A földi mágnesség jelenségei és a Föld belső szerkezete | 162 |
A mágneses tér adatainak mérése | 165 |
Alapfeladatok | 165 |
A deklináció mérése | 166 |
Az inklináció mérése | 167 |
A mágneses tér vízszintes összetevőjének mérése | 168 |
A földi mágneses tér variációinak mérése | 172 |
Térerősségváltozást mérő műszerek (QHM és BMZ műszerek) elve | 173 |
A mágneses elemek mérési adatainak feldolgozása | 174 |
A földi (tellurikus) áramok | 175 |
Potenciálkülönbségek a Föld felszínén | 175 |
A földi áramok időbeli változásai. Pulzációk | 176 |
A földi áramok forrása | 178 |
A földi áramok mérésének elvi alapjai | 180 |
A Föld és az anyag szilárdsága | 181 |
Az anyag viselkedése erőhatásokkal szemben | 181 |
Külső erők és alakváltozások kapcsolata | 181 |
Rugalmas alakváltozások alapformái | 183 |
Képlékeny alakváltozások és tönkremenési jelenségek | 186 |
Kőzetek rugalmas tulajdonságai | 187 |
Nyomás hatása a kőzetek fizikai viselkedésére | 190 |
Kőzetek tönkremenési jelenségei | 195 |
A kőzetek szilárdsági viselkedésének földtani vonatkozásai | 195 |
A földkéreg egyensúlyának kérdése | 199 |
Izosztázia és tektonikus erők | 199 |
Eljegesedési területek egyensúlya | 202 |
Lepusztulási és lerakódási területek egyensúlya | 205 |
A mélytengeri árkok környezetének egyensúlya | 206 |
Mélytengeri területek egyensúlya | 212 |
Az alpi orogén egyensúlyának kérdése | 212 |
Az Afrikai-árkok területe | 216 |
A kéreg egyensúlya India területén | 218 |
Szigetcsoportok | 220 |
A Föld felépítése | 221 |
A Föld anyagi felépítése a geofizikai vizsgálatok alapján | 221 |
A földkéreg kőzettani felépítése | 221 |
A geokémiai-meteorit Föld-modell | 224 |
A Kuhn-Rittmann-féle Föld-modell | 227 |
A Ramsey-féle Föld-modell | 230 |
Az asztrofizikai Föld-modell | 231 |
A Föld kialakulása | 233 |
A Föld és a földkéreg kialakulásával kapcsolatos elképzelések és azok fizikai alapjai | 233 |
A feladat | 233 |
A Föld keletkezésének kérdése | 234 |
A földkéreg kialakulása | 235 |
A kontinentális és óceáni területek kialakulása Geszti elképzelése szerint | 236 |
A szárazulatok tagolódása | 238 |
A tektonikai erők kérdése | 244 |
A lánchegységek kialakulására vonatkozó elképzelések | 246 |
GYAKORLATI GEOFIZIKA | |
A geofizika alkalmazásának elvi alapjai | 253 |
Gravitációs módszerek | 256 |
A nehézségi erő és a szerkezet kapcsolata | 256 |
A mérés fizikai-kőzettani alapja | 256 |
A kőzetek sűrűsége | 256 |
Szerkezeti és felépülési alapformák kapcsolata a sűrűségeloszlással | 260 |
A nehézségi rendellenesség és ábrázolása | 264 |
A sűrűségeloszlás és a nehézségi rendellenességek kapcsolata | 268 |
A nehézségi erő anomáliáinak meghatározása | 273 |
Graviméterek | 273 |
A graviméteres terepmérés | 278 |
A graviméteres mérés feldolgozása | 279 |
A mérési terület átlagsűrűségének meghatározása a graviméteres mérésből (Nettleton-eljárás) | 286 |
Az Eötvös-inga | 289 |
Terepmérés az Eötvös-ingával | 292 |
A torziós inga mérések feldolgozása | 293 |
Izogammatérkép elkészítése gradienstérkép alapján | 295 |
A gravitációs módszer felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 296 |
A gravitációs mérések kiértékelése | 296 |
Gyakorlati példák a gravitációs mérések területéről | 302 |
A területi (regionális) hatás és a maradékanomália | 309 |
Földmágneses módszerek | 316 |
A földi mágneses tér és a terület kőzettani felépítése | 316 |
A módszer fizikai-kőzettani alapja | 316 |
A kőzetek mágneses szuszceptibilitása | 318 |
A mágneses rendellenesség kapcsolata a kőzetek mágnesezettségével | 320 |
Szerkezeti és települési alapformák kapcsolata a mágneses rendellenességgel | 326 |
A földi mágneses tér anomáliáinak meghatározása | 328 |
Mágneses dőlésmérők | 328 |
Schmidt rendszerű mágneses terepmérlegek | 332 |
Fanselau rendszerű torziószálas mágneses terepmérlegek | 332 |
Terepmérlegek érzékenységének meghatározása Helmholtz-tekerccsel | 336 |
A mágneses terepmérések kivitele | 337 |
A mágneses terepmérések feldolgozása | 339 |
Mozgó mágneses műszerek | 341 |
A földmágneses módszerek felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 343 |
A mágneses mérések értelmezése | 343 |
Gyakorlati példák a mágneses mérések területéről | 345 |
Geoelektromos módszerek | 356 |
Az elektromos módszerek alkalmazásának alapjai | 356 |
Kőzetek és ércek elektromos jellemzői | 356 |
Az elektromos módszerek felosztása | 359 |
A természetes áramok módszere | 359 |
A módszer alapelve | 359 |
A természetes áramok mérésének elve és műszerei | 361 |
A természetes áramok mérésének kivitele | 363 |
A természetes áramok mérési adatainak feldolgozása | 363 |
A természetes áramok mérési adatainak kiértékelése | 364 |
Gyakorlati példák a természetes árammérések köréből | 365 |
A földi (tellurikus) áramok módszere | 367 |
A módszer alapja | 367 |
A földi áramok mérésére szolgáló műszerek | 370 |
A földi áramok mérésének kivitele és a mérési adatok feldolgozása | 370 |
A földi áramok mérési adatainak kiértékelése. Gyakorlati példák | 375 |
A gerjesztett áramok módszere | 376 |
A módszer elvi alapja | 376 |
A gerjesztett árammal való mérés kivitele és a mérési adatok feldolgozása | 378 |
Gyakorlati példák a gerjesztett árammal való mérések köréből | 381 |
A potenciálgradiens-viszony módszere | 383 |
A módszer elvi alapja | 383 |
A gradiensviszony mérésének kivitele és feldolgozása | 385 |
Az ellenállásmódszer | 386 |
A módszer alapja és elve | 386 |
Az ellenállásmérés műszerei | 389 |
Az ellenállásmérés kivitele | 391 |
Az ellenállásmérés feldolgozása | 394 |
Az ellenállásmérés adatainak kiértékelése | 395 |
Gyakorlati példák az ellenállásmódszer alkalmazásának köréből | 399 |
Indukciós módszerek | 404 |
Az indukciós módszerek alapelve és fajtái | 404 |
Az indukciós módszerek műszerei | 405 |
Az indukciós módszerek mérési adatainak feldolgozása és kiértékelése | 407 |
Gyakorlati példa | 409 |
Szeizmikus módszerek | 410 |
A szeizmikus módszerek alkalmazásának elvi alapjai | 410 |
Kőzetek szeizmikus sebessége | 410 |
A szeizmikus módszerek osztályozása | 411 |
A szeizmikus mérés | 413 |
A reflexiós mérés kivitelének előfeltételei | 413 |
A refrakciós mérés kivitelének előfeltételei | 415 |
A rengéskeltés | 415 |
A robbantás technikája és a lőláda | 417 |
A rengésfelvevők (szeizmométerek) | 420 |
Az erősítőberendezés | 422 |
A szeizmikus erősítő működése | 423 |
A galvanométerek | 424 |
Az időjeladó-berendezés | 427 |
A szeizmikus terepmérés | 428 |
A reflexiós szeizmogrammok feldolgozása | 430 |
A refrakciós szeizmogrammok feldolgozása | 433 |
A reflexiós szeizmogrammok korrekciói | 436 |
A szeizmikus szelvény és térkép | 437 |
A szeizmikus módszer felhasználása mélyviszonyok felderítésére | 440 |
A szeizmikus mérések adatainak földtani kiértékelése | 440 |
Gyakorlati példák a szeizmikus módszer alkalmazási területéről | 441 |
Geotermikus módszerek | 447 |
A geotermikus módszer és geotermikus mérés | 447 |
A módszer fizikai és kőzettani alapjai | 447 |
Kőzethőmérséklet mérésére szolgáló terepműszerek | 448 |
A geotermikus terepmérések kivitele | 449 |
A geotermikus mérések feldolgozása és kiértékelése | 449 |
Gyakorlati példák a termikus mérések alkalmazására | 450 |
Rádioaktív módszerek | 453 |
A rádioaktív módszer és mérés elvi alapjai | 453 |
A módszer fizikai és kőzettani alapja | 453 |
A rádioaktív gammasugárzás mérése | 454 |
A rádioaktív terepmérések kivitele és feldolgozása | 456 |
A rádioaktív mérések földtani kiértékelése | 456 |
Geokémiai módszerek | 457 |
Geokémiai szénhidrogénkutatás | 457 |
A módszer alkalmazásának elvi alapjai | 457 |
A geokémiai terepmunkák kivitele | 458 |
A minták laboratóriumi feldolgozása | 460 |
A laboratóriumi elemzések eredményeinek feldolgozása | 464 |
A geokémiai adatok értelmezése és néhány gyakorlati példa | 465 |
Bakteriológiai módszer a szénhidrogénkutatásban | 467 |
A módszer elvi alapjai | 467 |
A minták gyűjtése és laboratóriumi feldolgozása | 467 |
A bakteriológiai módszer jelentősége | 468 |
Geokémiai módszerek alkalmazása ércek és egyéb nyersanyagok kutatására | 468 |
A geokémiai érckutatás alapelve | 468 |
Sókutatás geokémiai módszerekkel | 469 |
Mélyfúrások fizikai vizsgálata | 470 |
A fizikai vizsgálatok jelentősége a mélységbeli viszonyok tisztázásában | 470 |
Áttekintés | 470 |
Elektromos természetes potenciál és ellenállásszelvényezések | 471 |
Természetes potenciál kialakulása a mélyfúrásban és kapcsolata a rétegviszonyokka | 471 |
A rétegek elektromos ellenállásának kapcsolata a kőzetviszonyokkal | 472 |
Természetes potenciál szelvény és ellenállásszelvény felvétele | 473 |
A természetes potenciál szelvény és az ellenállásszelvények kiértékelése | 478 |
Nagyellenállású rétegek szelvényezése | 480 |
Mikroszelvényezés | 481 |
Gyakorlati példák az ellenállás és természetes potenciálszelvényezések köréből | 483 |
Gerjesztett potenciál szelvényezés | 487 |
A szelvényezés elvi alapja | 487 |
A gerjesztett potenciál szelvényezéséhez alkalmazott berendezés | 488 |
A PP-szelvény mérésének kivitele és feldolgozása | 489 |
A PP-szelvény kiértékelése | 491 |
Gyakorlati példák a gerjesztett potenciál szelvényezések alkalmazása köréből | 494 |
Indukciós szelvényezés | 495 |
Az indukciós szelvényezés elvi jelentősége | 495 |
Indukciós szelvényező berendezés és indukciós szelvény | 496 |
Rádioaktív és neutronszelvényezés | 497 |
A rádioaktív és neutronszelvényezés jelentősége és elve | 497 |
A rádioaktív és neutronszelvényezés kivitele | 499 |
A rádioaktív és neutronszelvények kiértékelése | 500 |
Gyakorlati példák a rádioaktív és neutronszelvényezés alkalmazása köréből | 502 |
Termikus szelvényezés | 503 |
Mágneses szelvényezés | 505 |
Szeizmikus szelvényezés | 506 |
Fúróhaladási sebesség szelvény | 508 |
Geokémiai szelvényezés | 510 |
Rétegdőlés-mérés | 511 |
Technikai mérések a mélyfúrásban | 512 |
Lyukferdeségmérés | 512 |
Lyukbőségmérés | 513 |
A geofizikai mérések alkalmazása | 515 |
Összefoglalás | 515 |
Betűrendes tárgymutató | 519 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.