1.059.867

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geodéziai kézikönyv II.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak.... Tovább

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak. Az utóbbi években hasznos geodéziai tankönyvek és magas színvonalú szakkönyvek, továbbá a geodéziai munkák korszerű, gazdaságos végrehajtását biztosító hivatalos utasítások jelentek meg, szakfolyóiratunk pedig nemcsak figyelemmel kíséri, hanem hathatósan elő is mozdítja a tudományos és gyakorlati geodézia haladását. mindez azonban nem elég. Ahhoz, hogy geodétáink a gyakorlat minden helyzetében jól megállják helyüket, a gyakorlatban működő szakember igényeinek megfelelően átszűrve úgy csoportosítja és foglalja össze, hogy könnyen érthető gyors útmutatással szolgáljon és egyúttal rávilágítson az egyes részek összefüggésére, kapcsolatára is.
Ennek az igénynek a kielégítése ösztönzött minket e kézkönyv közreadására. Megírását egy írói munkaközösség vállalta, vezetésére Hazay Istvánt, a műszaki tudományok doktorát kértük fel, aki egyúttal a szerkesztés teendőit is ellátta. A lektorálást Tárczy-Hornoch Antal akadémikus és Regőczi Emil, a műszaki tudományok doktora végezte. Fogadják mindnyájan gondos munkájukért ez úton is köszönetemet. Vissza

Tartalom

A magasságmérés11
A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei13
A szintezés15
A szintezés alapelve15
A szintezőműszer17
A szintezőléc29
A szintezési alappontok megjelölése31
A szintezés hibaforrásai és szabályai31
Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás39
A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése43
Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására48
Közelítő szintező eljárások49
A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere50
A magyarországi szintezés alapfelülete50
Szintezési alappontok (magasságjegyek)51
Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása55
A szintezési hálózat kiegyenlítése76
A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása79
A negyedrendű szintezés80
Önálló szintezési hálózatok81
A trigonometriai magasságmérés84
A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete84
A szimultánmérés módszere87
A trigonometriai szintezés87
Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása88
A trigonometriai magasságmérés pontossága90
Barométeres magasságmérés92
A barométeres magasságmérés elve és alapképlete92
A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek94
A magasságmérés végrehajtása barométerrel97
A barométeres magasságmérés pontossága99
Irodalom100
A tahiméterek101
A tahiméterek és osztályozásuk103
Az állandó széltávolságú tahiméterek103
A tahiméter használata és alapképletei103
A tahiméter állandóinak meghatározása107
A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről109
A tahiméterlécek110
A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter110
A változó széltávolságú tahiméterek111
A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter111
A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter13
Zeiss-Dahita tahiméter113
A Wild RDS tahiméter114
A Kern-gyártmányú tahiméterek 115
A tangens-tahiméterek116
A tangens-tahiméterek alapképletei116
A Szepessy-féle tahiméter117
A prizmás tahiméterek121
A prizmás tahiméterekről általában121
Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek121
A redukáló prizmás tahiméterek122
Irodalom126
Domborzati ismeretek127
A domborzat kialakulása129
A domborzat elemei130
A domborzat ábrázolása133
A domborzat ábrázolásának fejlődése133
A szintvonalas ábrázolási módszer137
Az ábrázolási módszerek összehasonlítása140
A domborzat idomai141
A domborzati idomok csoportosítása141
A főidomok142
A mellékidomok144
A részletidomok146
A domborzat idomainak összefüggése153
A domborzati idomok összefüggése a természetben153
A domborzati idomok összefüggő ábrázolása154
A tájjellegek156
Irodalom159
Alsórendű háromszögelés161
Az alappontmeghatározás módjai163
Pontkapcsolások164
A pontkapcsolás fogalma164
Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás164
Az előmetszés167
Az oldalmetszés171
A hátrametszés171
Az ívmetszés177
Egyéb pontkapcsolások178
A negyedrendű háromszögelés182
A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása182
Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük182
A negyedrendű háromszögelés előkészítése199
A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése200
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés)205
A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása211
A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása217
A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás)219
Az ötödrendű háromszögelés220
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek223
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek223
Az előmetszés kiegyenlítése227
A hátrametszés kiegyenlítése234
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása236
Két vagy több pont együttes kiegyenlítése241
A kétpontos kiegyenlítés241
A többpontos kiegyenlítés246
Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel246
Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján248
A ponthiba és a hibaelipszis253
Sztatikai koordinátakiegyenlítés257
A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve257
Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása284
A grafikus pontelhelyezés291
Grafikus háromszögelés206
A grafikus háromszögelésről általában296
A mérőasztalfelvétel műszerei296
A mérőasztal felállítása299
A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek301
A grafikus háromszögelés végrehajtása304
Irodalom305
Önálló háromszögelési hálózatok307
Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása309
Az alaphálózat (felsőrendű hálózat)309
Az alaphálózat kialakítása309
Az alaphálózat mérése311
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba312
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése315
Az alsórendű háromszögelés316
Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése316
Az alsórendű hálózat mérése és számítása317
Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata318
Irodalom321
A sokszögelés323
A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése326
A sokszögvonalak számítása327
Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása327
A beillesztett sokszögvonal számítása328
A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása341
A mérési vonalpontok és számításuk346
A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz346
A hossz- és kereszthiba346
A kényszerközpontosítás349
A sokszögelés végrehajtása352
A sokszögelés munkaszakaszai352
A kitűzés352
A mérések végrehajtása355
A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása367
A hosszúoldalú sokszögelés358
A grafikus sokszögelés359
A keretponthálózat361
Irodalom363
Részletes felmérés365
A részletes felmérés fejlődése Magyarországon367
A részletes felmérés feladata370
A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint370
A különböző méretarányú térképek feladata371
A részletes felmérés tárgya373
A részletpontok osztályozása381
A részletpontok megjelölése381
A részletpontok bemérése385
A részletpontok beméréséről általában385
Vízszintes részletmérés386
Egyidejű vízszintes és magassági felmérés415
Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése449
A térképszerkesztés451
A térkép451
A térképezés465
Térképkisebbítés és nagyobbítás492
Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés498
A térképsokszorosítás501
A területmeghatározás503
A területmeghatározás célja503
Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás)503
A területmeghatározás alapidomai és területük504
Területmeghatározás a mérési adatokból505
Területmeghatározás térképről510
Területmeghatározás vegyes eljárással517
Területmérőműszerek517
Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere528
Földtömegszámítás533
Irodalom534
Területosztás535
A területosztás célja537
A területosztás alapfeladatai538
Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel538
Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel539
Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel539
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel539
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel540
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel540
Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan543
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal544
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel544
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá545
Az átalakítás célja545
Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé545
Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé546
Sokoldalú idom átalakítása trapézzá547
Sokoldalú idomok felosztása547
Határszabályozások547
Sokoldalú idomok területsávozása548
Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel552
Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel552
Különböző minőségű földrészletek felosztása533
Az értékosztás alapelve553
Az értékosztás végrehajtása554
A területosztás gyakorlati alkalmazása555
A birtokrendezés műszaki feladatáról555
A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése557
Földrészletek grafikus felosztása570
Irodalom572
Kitűzések573
A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása575
A mérési vonalhálózatról való kitűzés576
Kitűzés tájékozott főirányokkal577
Egyenesek kitűzése579
Kitűzés két pontjával adott egyenesen579
Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése581
Törtvonalak kitűzése581
Körívek főpontjainak kitűzése582
A körívek kitűzéséről általában582
A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről582
A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról585
A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása585
A kosárgörbék főpontjainak meghatározása595
Ellenívek meghatározása597
A körívek részletpontjainak kitűzése598
A részletpontok kitűzésének módjai598
A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal599
A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel600
A részletpontok kitűzése sokszögeléssel601
A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról602
A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével603
A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről603
Kitűzés magassági értelemben605
A magassági kitűzés alapelvei605
A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése607
A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése608
Irodalom612
Függelék613
I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel613
II. A Schmidt-féle logartábla használata620
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.