kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 635 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
A magasságmérés | 11 |
A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei | 13 |
A szintezés | 15 |
A szintezés alapelve | 15 |
A szintezőműszer | 17 |
A szintezőléc | 29 |
A szintezési alappontok megjelölése | 31 |
A szintezés hibaforrásai és szabályai | 31 |
Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás | 39 |
A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése | 43 |
Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására | 48 |
Közelítő szintező eljárások | 49 |
A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere | 50 |
A magyarországi szintezés alapfelülete | 50 |
Szintezési alappontok (magasságjegyek) | 51 |
Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása | 55 |
A szintezési hálózat kiegyenlítése | 76 |
A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása | 79 |
A negyedrendű szintezés | 80 |
Önálló szintezési hálózatok | 81 |
A trigonometriai magasságmérés | 84 |
A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete | 84 |
A szimultánmérés módszere | 87 |
A trigonometriai szintezés | 87 |
Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása | 88 |
A trigonometriai magasságmérés pontossága | 90 |
Barométeres magasságmérés | 92 |
A barométeres magasságmérés elve és alapképlete | 92 |
A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek | 94 |
A magasságmérés végrehajtása barométerrel | 97 |
A barométeres magasságmérés pontossága | 99 |
Irodalom | 100 |
A tahiméterek | 101 |
A tahiméterek és osztályozásuk | 103 |
Az állandó széltávolságú tahiméterek | 103 |
A tahiméter használata és alapképletei | 103 |
A tahiméter állandóinak meghatározása | 107 |
A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről | 109 |
A tahiméterlécek | 110 |
A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter | 110 |
A változó széltávolságú tahiméterek | 111 |
A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter | 111 |
A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter | 13 |
Zeiss-Dahita tahiméter | 113 |
A Wild RDS tahiméter | 114 |
A Kern-gyártmányú tahiméterek | 115 |
A tangens-tahiméterek | 116 |
A tangens-tahiméterek alapképletei | 116 |
A Szepessy-féle tahiméter | 117 |
A prizmás tahiméterek | 121 |
A prizmás tahiméterekről általában | 121 |
Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek | 121 |
A redukáló prizmás tahiméterek | 122 |
Irodalom | 126 |
Domborzati ismeretek | 127 |
A domborzat kialakulása | 129 |
A domborzat elemei | 130 |
A domborzat ábrázolása | 133 |
A domborzat ábrázolásának fejlődése | 133 |
A szintvonalas ábrázolási módszer | 137 |
Az ábrázolási módszerek összehasonlítása | 140 |
A domborzat idomai | 141 |
A domborzati idomok csoportosítása | 141 |
A főidomok | 142 |
A mellékidomok | 144 |
A részletidomok | 146 |
A domborzat idomainak összefüggése | 153 |
A domborzati idomok összefüggése a természetben | 153 |
A domborzati idomok összefüggő ábrázolása | 154 |
A tájjellegek | 156 |
Irodalom | 159 |
Alsórendű háromszögelés | 161 |
Az alappontmeghatározás módjai | 163 |
Pontkapcsolások | 164 |
A pontkapcsolás fogalma | 164 |
Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás | 164 |
Az előmetszés | 167 |
Az oldalmetszés | 171 |
A hátrametszés | 171 |
Az ívmetszés | 177 |
Egyéb pontkapcsolások | 178 |
A negyedrendű háromszögelés | 182 |
A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása | 182 |
Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük | 182 |
A negyedrendű háromszögelés előkészítése | 199 |
A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése | 200 |
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés) | 205 |
A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása | 211 |
A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása | 217 |
A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás) | 219 |
Az ötödrendű háromszögelés | 220 |
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek | 223 |
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek | 223 |
Az előmetszés kiegyenlítése | 227 |
A hátrametszés kiegyenlítése | 234 |
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása | 236 |
Két vagy több pont együttes kiegyenlítése | 241 |
A kétpontos kiegyenlítés | 241 |
A többpontos kiegyenlítés | 246 |
Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel | 246 |
Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján | 248 |
A ponthiba és a hibaelipszis | 253 |
Sztatikai koordinátakiegyenlítés | 257 |
A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve | 257 |
Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása | 284 |
A grafikus pontelhelyezés | 291 |
Grafikus háromszögelés | 206 |
A grafikus háromszögelésről általában | 296 |
A mérőasztalfelvétel műszerei | 296 |
A mérőasztal felállítása | 299 |
A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek | 301 |
A grafikus háromszögelés végrehajtása | 304 |
Irodalom | 305 |
Önálló háromszögelési hálózatok | 307 |
Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása | 309 |
Az alaphálózat (felsőrendű hálózat) | 309 |
Az alaphálózat kialakítása | 309 |
Az alaphálózat mérése | 311 |
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba | 312 |
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése | 315 |
Az alsórendű háromszögelés | 316 |
Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése | 316 |
Az alsórendű hálózat mérése és számítása | 317 |
Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata | 318 |
Irodalom | 321 |
A sokszögelés | 323 |
A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése | 326 |
A sokszögvonalak számítása | 327 |
Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása | 327 |
A beillesztett sokszögvonal számítása | 328 |
A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása | 341 |
A mérési vonalpontok és számításuk | 346 |
A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz | 346 |
A hossz- és kereszthiba | 346 |
A kényszerközpontosítás | 349 |
A sokszögelés végrehajtása | 352 |
A sokszögelés munkaszakaszai | 352 |
A kitűzés | 352 |
A mérések végrehajtása | 355 |
A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása | 367 |
A hosszúoldalú sokszögelés | 358 |
A grafikus sokszögelés | 359 |
A keretponthálózat | 361 |
Irodalom | 363 |
Részletes felmérés | 365 |
A részletes felmérés fejlődése Magyarországon | 367 |
A részletes felmérés feladata | 370 |
A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint | 370 |
A különböző méretarányú térképek feladata | 371 |
A részletes felmérés tárgya | 373 |
A részletpontok osztályozása | 381 |
A részletpontok megjelölése | 381 |
A részletpontok bemérése | 385 |
A részletpontok beméréséről általában | 385 |
Vízszintes részletmérés | 386 |
Egyidejű vízszintes és magassági felmérés | 415 |
Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése | 449 |
A térképszerkesztés | 451 |
A térkép | 451 |
A térképezés | 465 |
Térképkisebbítés és nagyobbítás | 492 |
Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés | 498 |
A térképsokszorosítás | 501 |
A területmeghatározás | 503 |
A területmeghatározás célja | 503 |
Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás) | 503 |
A területmeghatározás alapidomai és területük | 504 |
Területmeghatározás a mérési adatokból | 505 |
Területmeghatározás térképről | 510 |
Területmeghatározás vegyes eljárással | 517 |
Területmérőműszerek | 517 |
Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere | 528 |
Földtömegszámítás | 533 |
Irodalom | 534 |
Területosztás | 535 |
A területosztás célja | 537 |
A területosztás alapfeladatai | 538 |
Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 538 |
Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel | 539 |
Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel | 539 |
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel | 539 |
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel | 540 |
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel | 540 |
Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan | 543 |
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal | 544 |
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel | 544 |
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá | 545 |
Az átalakítás célja | 545 |
Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé | 545 |
Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé | 546 |
Sokoldalú idom átalakítása trapézzá | 547 |
Sokoldalú idomok felosztása | 547 |
Határszabályozások | 547 |
Sokoldalú idomok területsávozása | 548 |
Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel | 552 |
Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel | 552 |
Különböző minőségű földrészletek felosztása | 533 |
Az értékosztás alapelve | 553 |
Az értékosztás végrehajtása | 554 |
A területosztás gyakorlati alkalmazása | 555 |
A birtokrendezés műszaki feladatáról | 555 |
A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése | 557 |
Földrészletek grafikus felosztása | 570 |
Irodalom | 572 |
Kitűzések | 573 |
A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása | 575 |
A mérési vonalhálózatról való kitűzés | 576 |
Kitűzés tájékozott főirányokkal | 577 |
Egyenesek kitűzése | 579 |
Kitűzés két pontjával adott egyenesen | 579 |
Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése | 581 |
Törtvonalak kitűzése | 581 |
Körívek főpontjainak kitűzése | 582 |
A körívek kitűzéséről általában | 582 |
A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről | 582 |
A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról | 585 |
A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása | 585 |
A kosárgörbék főpontjainak meghatározása | 595 |
Ellenívek meghatározása | 597 |
A körívek részletpontjainak kitűzése | 598 |
A részletpontok kitűzésének módjai | 598 |
A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal | 599 |
A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel | 600 |
A részletpontok kitűzése sokszögeléssel | 601 |
A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról | 602 |
A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével | 603 |
A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről | 603 |
Kitűzés magassági értelemben | 605 |
A magassági kitűzés alapelvei | 605 |
A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése | 607 |
A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése | 608 |
Irodalom | 612 |
Függelék | 613 |
I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel | 613 |
II. A Schmidt-féle logartábla használata | 620 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.