1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geodéziai kézikönyv I.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 850 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak.... Tovább

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak. Az utóbbi években hasznos geodéziai tankönyvek és magas színvonalú szakkönyvek, továbbá a geodéziai munkák korszerű, gazdaságos végrehajtását biztosító hivatalos utasítások jelentek meg, szakfolyóiratunk pedig nemcsak figyelemmel kíséri, hanem hathatósan elő is mozdítja a tudományos és gyakorlati geodézia haladását. mindez azonban nem elég. Ahhoz, hogy geodétáink a gyakorlat minden helyzetében jól megállják helyüket, a gyakorlatban működő szakember igényeinek megfelelően átszűrve úgy csoportosítja és foglalja össze, hogy könnyen érthető gyors útmutatással szolgáljon és egyúttal rávilágítson az egyes részek összefüggésére, kapcsolatára is.
Ennek az igénynek a kielégítése ösztönzött minket e kézkönyv közreadására. Megírását egy írói munkaközösség vállalta, vezetésére Hazay Istvánt, a műszaki tudományok doktorát kértük fel, aki egyúttal a szerkesztés teendőit is ellátta. A lektorálást Tárczy-Hornoch Antal akadémikus és Regőczi Emil, a műszaki tudományok doktora végezte. Fogadják mindnyájan gondos munkájukért ez úton is köszönetemet. Vissza

Tartalom

Előszó11
Tájékoztató13
Alapfogalmak15
A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok17
Geodéziai alapfogalmak19
A Föld alakja19
A Föld szabályos képviselői23
A helymeghatározás alapelvei37
Vetülettani ismeretek47
A vetületek általános törvényei49
A vetítés fogalma49
A vetületi torzulások51
Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása56
A vetületek előállításának módjai60
A vetületek csoportosítása62
Vetítés az ellipszoidról a gömbre64
A kettős vetítés elve64
A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület65
A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei69
A sztereografikus vetület69
A szögtartó hengervetület87
A vetületnélküli rendszer107
A gauss-Krüger-féle vetület107
A vetületi sorok és redukciók107
A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége111
Vetületi átszámítások113
Az átszámítási eljárások általános ismertetése 113
Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre122
Átszámítás a vetületnélküli rendszerből136
Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél137
Irodalom141
Kiegyenlítőszámítás143
A mérési hibák145
Megbízhatósági mérőszámok147
A középhiba a valódi hibák alapján147
A súly148
A középhiba a mérési javítások alapján150
Egyéb megbízhatósági mérőszámok150
Hibahatárok151
A hibaterjedés151
A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve158
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja159
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása159
Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése160
Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel165
Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel174
Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel184
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel191
A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása198
A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája198
A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája203
A normálegyenletek megoldása208
Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása208
Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel216
A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással225
A normálegyenletek megoldása közeledéssel231
Irodalom236
Műszerelemek237
Optikai alapismeretek239
Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés239
Tükrök241
Az üvegprizma246
A lencsék247
A planparallel üveglemez257
A fényinterferenciáról268
Az optikai üveg262
Akromatikus összetételek265
A szem267
Optikai berendezések273
Az optikai műszerek feladata273
A nagyítóüveg274
A mikroszkóp275
A kollimátor279
A távcső279
Leolvasóberendezések301
A leolvasás és módszerei301
A becslés301
A noniusz302
A leolvasómikroszkópok306
Egyéb leolvasóberendezések és módszerek314
A vetítő321
A vetítők osztályozása321
A zsinóros vetítő321
A merev vetítő323
Az optikai vetítő323
A libella323
A libella általános ismertetése323
A csöves libella fontos pontjai327
A csöves libella használata329
A libella állandójának meghatározása336
A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek346
A szögmérés351
A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja353
A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja353
Állandó nagyságú szögek kitűzése354
Az alapirány megjelölése354
A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása355
A szögdioptriák355
A szögtükrök357
A szögprizmák362
A teodolit365
Néhány történeti adat365
A teodolit szerkezete366
Különböző teodolit-fajták és tartozékaik389
A teodolit vizsgálata és igazítása406
A szögmérés szabályos hibái414
A hibaforrások csoportosítása414
A vízszintes szögmérés szabályos hibái414
A magassági szögmérés szabályos hibái435
A vízszintes szögmérés437
A teodolit felállítása437
Az irányzás és az irányérték440
A vízszintes szögmérés módszerei440
A horizontzárás467
Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel 469
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma469
Az állomásfeltételi egyenletek472
A szögfeltételi egyenletek473
Az oldalfeltételi egyenletek473
A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek480
A hosszfeltételi egyenletek482
Példák a hálózati kiegyenlítésre483
A magassági szögmérés492
A magassági szögmérés végrehajtása492
A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása403
Irodalom407
A távolság mérése499
A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása501
A mértékegység502
A mértékegység ismertetése502
A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton 504
A normálméter505
A hosszmérés506
A hosszmérőeszközök506
Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással522
A hosszmérés mérőléccel524
A hosszmérés mérőszalaggal531
A léc- és a szalagmérés hibái538
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra544
A hosszmérés kiegyenlítése547
A távmérés547
A közvetett távolságmérés két főcsoportja547
A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon547
A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon577
Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel584
A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól584
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei584
A kiegyenlítés végrehajtása585
Irodalom589
Felsőrendű háromszögelés591
Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása593
Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése598
A tervezés alapelvei598
A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata603
A szemlélés végrehajtása605
A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve607
A felsőrendű hálózat építése607
Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése607
Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok611
A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása614
A felsőrendű hálózat szögeinek mérése617
A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai617
A fényvetítő készülékek és használatuk619
A felsőrendű szögmérés végrehajtása625
A felsőrendű szögmérés megbízhatósága633
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat635
A tervezés636
Az alapvonal szemlélése és kitűzése637
Az alapvonal állandósítása640
Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése642
Az alapvonalmérés számítási munkái652
A földrajzi helymeghatározás660
Alapfogalmak660
A csillagok helymeghatározói665
Az időszámítás672
Csillagászati évkönyvek és katalógusok675
A földrajzi helymeghatározás műszerei675
Az időmeghatározások678
A földrajzi hosszúság meghatározása683
A földrajzi szélesség meghatározása686
Az azimut meghatározás691
A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása693
A számítás előkészítése693
Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése705
A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása713
A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek714
A hosszúoldalú sokszögelés714
Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása716
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása719
A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása710
A geoid meghatározása720
Irodalom722
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem