kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 850 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 11 |
Tájékoztató | 13 |
Alapfogalmak | 15 |
A geodézia feladata és felosztása. Rokontudományok | 17 |
Geodéziai alapfogalmak | 19 |
A Föld alakja | 19 |
A Föld szabályos képviselői | 23 |
A helymeghatározás alapelvei | 37 |
Vetülettani ismeretek | 47 |
A vetületek általános törvényei | 49 |
A vetítés fogalma | 49 |
A vetületi torzulások | 51 |
Véges nagyságú idomok geodéziai ábrázolása | 56 |
A vetületek előállításának módjai | 60 |
A vetületek csoportosítása | 62 |
Vetítés az ellipszoidról a gömbre | 64 |
A kettős vetítés elve | 64 |
A Gauss-féle igen kis hossztorzulású, szögtartó gömbi vetület | 65 |
A gömbnek a magyar geodéziában használt síkvetületei | 69 |
A sztereografikus vetület | 69 |
A szögtartó hengervetület | 87 |
A vetületnélküli rendszer | 107 |
A gauss-Krüger-féle vetület | 107 |
A vetületi sorok és redukciók | 107 |
A Gauss-Krüger-vetület sávbeosztása és nemzetközi jelentősége | 111 |
Vetületi átszámítások | 113 |
Az átszámítási eljárások általános ismertetése | 113 |
Az általános átszámítási elvek alkalmazása a sztereografikus és a szögtartó hengervetületekre | 122 |
Átszámítás a vetületnélküli rendszerből | 136 |
Átszámítások a Gauss-Krüger-féle vetületnél | 137 |
Irodalom | 141 |
Kiegyenlítőszámítás | 143 |
A mérési hibák | 145 |
Megbízhatósági mérőszámok | 147 |
A középhiba a valódi hibák alapján | 147 |
A súly | 148 |
A középhiba a mérési javítások alapján | 150 |
Egyéb megbízhatósági mérőszámok | 150 |
Hibahatárok | 151 |
A hibaterjedés | 151 |
A kiegyenlítés feladata és a legkisebb négyzetek módszerének alapelve | 158 |
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása és a különböző csoportok megoldásának módja | 159 |
A kiegyenlítőszámítás csoportosítása | 159 |
Egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 160 |
Közvetítő mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 165 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése a mért értékek között fennálló feltételekkel | 174 |
Közvetítő mérések kiegyenlítése feltételekkel | 184 |
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel | 191 |
A kiegyenlített mennyiségek középhibáinak számítása | 198 |
A közvetítő mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségeknek és azok függvényének középhibája | 198 |
A közvetlen mérések kiegyenlítésével egymással összefüggésben számított mennyiségek között felállított függvény középhibája | 203 |
A normálegyenletek megoldása | 208 |
Két ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása | 208 |
Több ismeretlenes normálegyenletrendszer megoldása a Gauss-féle kiküszöbölő módszerrel | 216 |
A normálegyenletek megoldása a Cholesky-Rubin-féle eljárással | 225 |
A normálegyenletek megoldása közeledéssel | 231 |
Irodalom | 236 |
Műszerelemek | 237 |
Optikai alapismeretek | 239 |
Fényvisszaverődés, fénytörés, teljes visszaverődés | 239 |
Tükrök | 241 |
Az üvegprizma | 246 |
A lencsék | 247 |
A planparallel üveglemez | 257 |
A fényinterferenciáról | 268 |
Az optikai üveg | 262 |
Akromatikus összetételek | 265 |
A szem | 267 |
Optikai berendezések | 273 |
Az optikai műszerek feladata | 273 |
A nagyítóüveg | 274 |
A mikroszkóp | 275 |
A kollimátor | 279 |
A távcső | 279 |
Leolvasóberendezések | 301 |
A leolvasás és módszerei | 301 |
A becslés | 301 |
A noniusz | 302 |
A leolvasómikroszkópok | 306 |
Egyéb leolvasóberendezések és módszerek | 314 |
A vetítő | 321 |
A vetítők osztályozása | 321 |
A zsinóros vetítő | 321 |
A merev vetítő | 323 |
Az optikai vetítő | 323 |
A libella | 323 |
A libella általános ismertetése | 323 |
A csöves libella fontos pontjai | 327 |
A csöves libella használata | 329 |
A libella állandójának meghatározása | 336 |
A libellával kapcsolatos egyéb ismeretek | 346 |
A szögmérés | 351 |
A földi pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározási elve és a szögmérés két főcsoportja | 353 |
A vízszintes szöget meghatározó eszközök két főcsoportja | 353 |
Állandó nagyságú szögek kitűzése | 354 |
Az alapirány megjelölése | 354 |
A szögkitűző műszerek feladata és csoportosítása | 355 |
A szögdioptriák | 355 |
A szögtükrök | 357 |
A szögprizmák | 362 |
A teodolit | 365 |
Néhány történeti adat | 365 |
A teodolit szerkezete | 366 |
Különböző teodolit-fajták és tartozékaik | 389 |
A teodolit vizsgálata és igazítása | 406 |
A szögmérés szabályos hibái | 414 |
A hibaforrások csoportosítása | 414 |
A vízszintes szögmérés szabályos hibái | 414 |
A magassági szögmérés szabályos hibái | 435 |
A vízszintes szögmérés | 437 |
A teodolit felállítása | 437 |
Az irányzás és az irányérték | 440 |
A vízszintes szögmérés módszerei | 440 |
A horizontzárás | 467 |
Háromszöghálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel, módszerrel | 469 |
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma | 469 |
Az állomásfeltételi egyenletek | 472 |
A szögfeltételi egyenletek | 473 |
Az oldalfeltételi egyenletek | 473 |
A rendkívüli szögfeltételi és a bázisfeltételi egyenletek | 480 |
A hosszfeltételi egyenletek | 482 |
Példák a hálózati kiegyenlítésre | 483 |
A magassági szögmérés | 492 |
A magassági szögmérés végrehajtása | 492 |
A magassági szög, a zenittávolság és az indexhiba kiszámítása | 403 |
Irodalom | 407 |
A távolság mérése | 499 |
A vízszintes távolság fogalma és a távolságmérések csoportosítása | 501 |
A mértékegység | 502 |
A mértékegység ismertetése | 502 |
A méter-etalon hosszának meghatározása fizikai úton | 504 |
A normálméter | 505 |
A hosszmérés | 506 |
A hosszmérőeszközök | 506 |
Egyenesek kitűzése beintéssel vagy beállással | 522 |
A hosszmérés mérőléccel | 524 |
A hosszmérés mérőszalaggal | 531 |
A léc- és a szalagmérés hibái | 538 |
A mért hosszak átszámítása az alapfelületre és a vetületi síkra | 544 |
A hosszmérés kiegyenlítése | 547 |
A távmérés | 547 |
A közvetett távolságmérés két főcsoportja | 547 |
A távolságok közvetett meghatározása geometriai alapon | 547 |
A távolságok közvetett meghatározása fizikai alapon | 577 |
Hosszméréses háromszögelési hálózat kiegyenlítése a közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési módszerrel | 584 |
A hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítési módjairól | 584 |
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok feltételi egyenletei | 584 |
A kiegyenlítés végrehajtása | 585 |
Irodalom | 589 |
Felsőrendű háromszögelés | 591 |
Az országos háromszögelési hálózat célja és tagozódása | 593 |
Az országos felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése és szemlélése | 598 |
A tervezés alapelvei | 598 |
A tervezés végrehajtása, az összelátások vizsgálata | 603 |
A szemlélés végrehajtása | 605 |
A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve | 607 |
A felsőrendű hálózat építése | 607 |
Az építés műveletei és a pontok ideiglenes megjelölése | 607 |
Állandójellegű építmények mint háromszögelési pontok | 611 |
A felsőrendű háromszögelési pontok állandósítása | 614 |
A felsőrendű hálózat szögeinek mérése | 617 |
A felsőrendű szögmérésre használt teodolitok különleges tulajdonságai | 617 |
A fényvetítő készülékek és használatuk | 619 |
A felsőrendű szögmérés végrehajtása | 625 |
A felsőrendű szögmérés megbízhatósága | 633 |
Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat | 635 |
A tervezés | 636 |
Az alapvonal szemlélése és kitűzése | 637 |
Az alapvonal állandósítása | 640 |
Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése | 642 |
Az alapvonalmérés számítási munkái | 652 |
A földrajzi helymeghatározás | 660 |
Alapfogalmak | 660 |
A csillagok helymeghatározói | 665 |
Az időszámítás | 672 |
Csillagászati évkönyvek és katalógusok | 675 |
A földrajzi helymeghatározás műszerei | 675 |
Az időmeghatározások | 678 |
A földrajzi hosszúság meghatározása | 683 |
A földrajzi szélesség meghatározása | 686 |
Az azimut meghatározás | 691 |
A felsőrendű háromszögelési hálózat számítása | 693 |
A számítás előkészítése | 693 |
Az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítése | 705 |
A másod- és harmadrendű háromszögelési pontok számítása | 713 |
A háromszögelést kiegészítő és helyettesítő módszerek | 714 |
A hosszúoldalú sokszögelés | 714 |
Kontinentális és interkontinentális háromszögelési hálózatok kialakítása | 716 |
A Föld alakjának és méreteinek meghatározása | 719 |
A Föld elméleti alakját legjobban megközelítő felület meghatározása | 710 |
A geoid meghatározása | 720 |
Irodalom | 722 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.