| I. kötet | |
| Előszó | |
| Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | |
| A helymeghatározás és alapfogalmai | |
| A geodézia feladata és felosztása | 1 |
| A helymeghatározás alapelve | 2 |
| Függővonal és niveaufelület | 2 |
| A niveaufelületek szabályos képviselői | 5 |
| Közép-tengerszint | 6 |
| A geodéziai mérésben tehető megközelítések | 7 |
| A vízszintes mérésben tehető megközelítések | 8 |
| A magasságmérésben tehető megközelítések | 8 |
| A földi ellipszoid méretei | 9 |
| Mértékek és mértékegységek | |
| A hosszmérésről és a szögmérésről általában | 10 |
| A mérés alapelve. Etalonok | 11 |
| A hossz-, a terület-, a térfogat- és tömegmérés mértékegységei | 11 |
| A méterrendszer története és alapelvei | 11 |
| A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai | 13 |
| A méterrendszer megőrzésének kérdése | 14 |
| A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény ismertetése | 15 |
| A régebbi hossz- és területmértékek | 17 |
| A bécsi öl rendszere | 17 |
| Mérföldek | 19 |
| A szögmérés mértékegységei | 19 |
| Az analitikus rendszer és fokrendszerek | 19 |
| Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont | 21 |
| A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | |
| A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 22 |
| A mérési hibák osztályozása | 23 |
| Durva hibák és álhibák | 23 |
| Szabályok hibák | 24 |
| Szabálytalan hibák | 25 |
| A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 29 |
| A pontosság fogalma | 26 |
| Az egyenlőtlen lehetséges hibák sorozata | 27 |
| A Laplace-féle átlagos hiba | 27 |
| A Gauss-féle középhiba | 28 |
| A súly | 29 |
| Jelölések | 30 |
| A függvényérték középhibájának és súlyának tétele | 30 |
| A tétel és levezetése | 30 |
| A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre | 33 |
| A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása, a legkisebb négyzetek módszere | 38 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 40 |
| A képletek levezetése | 40 |
| A kiegyenlítés gyakorlati végrehajtása | 42 |
| Speciális esetek | 43 |
| Számpéldák | 44 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel | 46 |
| A feladat leírása | 46 |
| A feltételi egyenletek és lineárissá tételük | 47 |
| A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 49 |
| A kiegyenlítés menete | 51 |
| Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 53 |
| A feladat leírása | 53 |
| A feltételi egyenletek alakja | 54 |
| A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 55 |
| A kiegyenlítés menete | 57 |
| A normális egyenletek megoldása | 59 |
| Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 64 |
| A mérések megismétlésének kérdése | 64 |
| A véletlen hiba | 65 |
| A közép-teljeshiba és a középvéletlenhiba | 65 |
| A valószínű hiba. Összefüggések a szokásos hibamértékek közül | 66 |
| A számítás és fontosabb segédeszközai | |
| Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítások megkönnyítésére és ellenőrzésére | 67 |
| Általános megjegyzések a számításokra | 67 |
| Tízes (dekadikus) kiegészítésekkel való számítás | 69 |
| Állandó számmal való szorzás | 70 |
| A "10" hatványaihoz közel álló számokkal való közelítő osztás | 71 |
| Közelítő gyökvonás az egységekhez közel álló számokból | 72 |
| Az átfogónak, illetve a befogónak fokozatos közeledéssel való számítása | 72 |
| A kilences próba | 73 |
| Táblázatok | 75 |
| A táblázatokról általában | 75 |
| Szorzó és hatványra emelő táblázatok | 77 |
| Logarithmikus táblázatok | 77 |
| A logarithmikus számítóléc | 79 |
| A logarithmikus számítóléc alapelve | 79 |
| A logarithmikus számítóléc szerkezete | 80 |
| A szorzás végrehajtása | 82 |
| Az osztás végrehajtása | 83 |
| Négyzetreemelés | 84 |
| Négyzetgyökvonás | 85 |
| A tolóka speciális osztásai és használatuk | 85 |
| A logarithmikus számítóléc pontossága | 86 |
| Számító korongok, kerekek, diagrammok és speciális számító lécek | 86 |
| Számológépek | 87 |
| A számológépekről általában | 87 |
| A Thomas-Burkhardt-féle számológép | 88 |
| Újabb számológépek | 93 |
| A térképek és a térképrajzoló legfontosabb segédeszközei | |
| A térképek osztályozása. A méretarány | 96 |
| A papiros méretváltozása | 98 |
| Felrakó készülékek | 102 |
| Hosszfelrakók | 102 |
| Szögfelrakók (Tranporteurök) | 103 |
| Koordináta-felrakók | 105 |
| Térképkisebbítő, illetve nagyobbító (redukáló) műszerek | 113 |
| A térkép kisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve | 113 |
| Redukciós vonalzók | 114 |
| Pnatográfok | 115 |
| Rajzolt idomok területének megállapítása | |
| Területmeghatározás | |
| Elemi területek meghatározása | 121 |
| Hyperbolagrafikonok | 122 |
| Egyenes vonalakkal határolt területek meghatározása | 124 |
| Területmeghatározás háromszögekre bontással | 124 |
| Területmeghatározás trapézekre bontással | 125 |
| Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése újtán | 125 |
| Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 127 |
| Területmeghatározás paralel sávokra bontással | 127 |
| Területmeghatározás négyzetekre bontással | 129 |
| A területmeghatározás megbízhatósága. Területmérés planiméterekkel | 130 |
| A terüeltmérőkről általában | 132 |
| A kerületen járó, vagy rudas planiméterek alapelve | 132 |
| A kerületen járó, vagy rudas planiméterek osztályozása | 132 |
| A mozgókerék szögelfordulása | 133 |
| Orthogonális planiméterek | 134 |
| Az orthogonális planiméterek alaptypusa | 134 |
| Wetli-féle planiméter | 141 |
| Hohmann-Coradi-féle orthogonális planiméter | 144 |
| Poláris planiméterek | 149 |
| A poláris planiméterek alaptypusa | 149 |
| Coradi-féle korongos poláris planiméter | 155 |
| A planiméterekkel való területmérés gyakorlati szabályai | 158 |
| Gyakorlati szabályok | 158 |
| Számpélda a mérésre | 160 |
| A planiméterekkel való területmérés megbízhatósága | 160 |
| A középhiba meghatározása | 160 |
| Számadatok a megbízhatóságra | 162 |
| Mérés terület-összehasonlítással | 162 |
| A Prytz-féle baltás planiméter | 163 |
| Szerkezete | 163 |
| Használata | 164 |
| Megbízhatósága | 165 |
| A libella | |
| Általános alapelvek. A libellák osztályozása | 165 |
| Csöves libellák | 165 |
| A csöves libella szerkezete | 165 |
| A libella igazítócsavarjai | 168 |
| A libella vázlatos ábrázolása | 170 |
| Normális pont; igazított állapot | 172 |
| A libellával végezhető műveletek és azok eredményei | 174 |
| A csöves libella használata | 183 |
| Szelencés libellák | 188 |
| A libella állandójának meghatározása | 190 |
| A libella használatakor betartandó szabályok | 192 |
| Megjegyzések a libellára | 194 |
| A libella és a hőmérséklet | 194 |
| A buborék tapadása | 195 |
| Mozgatható beosztások | 195 |
| A libellával elérhető pontosság | 196 |
| A geodéziai távcső | |
| Optikai alapfogalmak | 197 |
| A lencsék és osztályozásuk | 197 |
| A lencsék főpontjai | 198 |
| A lencse alapképlete | 201 |
| Lencserendszerek | 202 |
| A lencsék hibái | 203 |
| Az emberi szem | 204 |
| A nagyítóüveg | 206 |
| A távcső | 208 |
| A geodéziai távcső | 209 |
| Az irányítás alapelve | 209 |
| A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak | 210 |
| A geodéziai távcső szerkezete | 212 |
| A távcső használata | 217 |
| Fényerősség, látómező, nagyítás | 222 |
| A távcső megvizsgálása | 228 |
| Speciális távcső-szerkezetek | 228 |
| A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 231 |
| A leolvasó berendezések | |
| A leolvasás és részei | 232 |
| Becslés | 233 |
| Nonniusz | 234 |
| A noniusz alapelve | 234 |
| A noniusz használata | 237 |
| A noniusz vizsgálata | 237 |
| Az összeesküvés különböző esetei | 239 |
| A noniusz használatának szabályai | 240 |
| A szokásosabb noniusz-typusok | 241 |
| Leolvasó mikroszkópok | 244 |
| Egyszerű mikroszkóp | 244 |
| Becslő mikroszkóp | 245 |
| Beosztásos mikroszkóp | 247 |
| Mozgó-szálas mikroszkóp | 251 |
| Noniusz mikroszkóp | 260 |
| A noniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 261 |
| II. kötet | |
| Előszó | |
| Értelemzavaró hibák jegyzéke | |
| Pontok jelölése | |
| A pontjelölésről általában. A jelző karó | 1 |
| Egyenes vonalak kitűzése | |
| Beintés és beállítás | 3 |
| Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal | 4 |
| Kitűzés segédkarókkal | 5 |
| Példa egy sajátosabb jellegű egyeneskitűzésre | 6 |
| Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése | |
| A szögkitűzőkről általában | 8 |
| A dioptriás szögkitűző műszerek | 9 |
| A szögdioptria elve és különböző alakjai | 9 |
| A szögdioptria használata | 11 |
| A szögdioptria vizsgálata | 13 |
| A szögdioptria előnyei és hátrányai | 14 |
| Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek | 14 |
| A tükröző (katoptrikus) műszerek elmélete | 14 |
| Az egyszerű szögtükör | 19 |
| A szögprizma | 23 |
| Kettős szögtükrök és szögprizmák | 28 |
| Az egyenesbe-állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata. Alineatorok. Kettős tükröző műszerek | 28 |
| A Coutureau-féle kettős szögtükör | 31 |
| A Bauernfeind-féle kettős szögprizma | 31 |
| A Bodola-féle kettős szögprizma | 32 |
| Távolságok meghatározása | |
| A távolságmeghatározások osztályozása | 33 |
| Általános megjegyzések a hosszmérésre | 34 |
| A mérőléc | 34 |
| A mérőléc alakjai | 34 |
| A lécmérés leírásas | 37 |
| Ferdén mért távolságok redukálása és a lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek | 40 |
| A mérőszalag | 50 |
| A mérőszalag alakjai | 50 |
| A pálya ferdeségének tekintetbe vétele és a szalaghajlásmérők | 55 |
| A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása (komparálása) | 57 |
| Általános megjegyzések a komparálásra | 57 |
| A mérőlécek komparálása | 58 |
| A mérőszalagok komparálása | 59 |
| A mérőléc és a mérőszalag összehasonlítása | 60 |
| A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése | 60 |
| A végpont megjelölésének kérdése | 62 |
| A mérés gazdaságosságának kérdése | 62 |
| A közvetlen hosszmérések megbízhatósága | 62 |
| A lécmérés megbízhatósága | 65 |
| A mérés állandó hibája | 65 |
| A mérés közép-véletlen hibája | 65 |
| A szalagmérés megbízhatósága | 66 |
| A mérés állandó hibája | 66 |
| A mérés közép-véletlen hibája | 67 |
| Összefoglalás | 67 |
| Hibahatár-képletek és táblázatok | 68 |
| Általános megjegyzések | 68 |
| A porosz országos felmérés hibahatárai | 68 |
| A magyar országos kataszteri felmérés hibahatárai | 69 |
| Hibahatárok a mérnöki gyakorlat részére | 70 |
| A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések | 71 |
| A hosszúság közelítő meghatározására szolgáló műszerek és módszerek | 73 |
| A mezei körző | 73 |
| A mérőkerék | 73 |
| A lépésmérték | 75 |
| Menetelési idő | 76 |
| A távmérők osztályozása | 77 |
| A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása | 77 |
| Akustikai alapon szerkesztett katonai távmérők | 77 |
| Trigonometriai alapon szerkesztett katonai távmérők | 79 |
| A trigonometriai távmérők alapelve | 79 |
| Külső alapvonallal dolgozó távmérők | 79 |
| Belső alapvonallal dolgozó távmérők | 80 |
| A távmérők osztályozása | 77 |
| A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása | 77 |
| Akustikai alapon szerkesztett katonai távmérők | 77 |
| Trigonometriai alapon szerkesztett katonai távmérők | 79 |
| A trigonometriai távmérők alapelve | 79 |
| Külső alapvonallal dolgozó távmérők | 79 |
| Belső alapvonallal dolgozó távmérők | 80 |
| Optikai alapon szerkesztett távmérők | 87 |
| A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásas | 89 |
| Az állandó diastimométeres szöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők | 90 |
| Az állandó diastimométeres szöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása | 90 |
| Állandó száltávolságú irányszálas távmérők | 93 |
| Kettős távcsövű távmérők | 106 |
| Ütköző (konfaktusos) távcsövű távmérők | 107 |
| Prizmás távmérő | 108 |
| Változó diastimométeres szöggel dolgozó támérők | 109 |
| A változó diastimométeres szögű távmérők osztályozása | 109 |
| Az okulár-mikrométeres távmérő | 109 |
| Az objektív-mikrométeres távmérő | 110 |
| A tangenciál-csavaros távmérő | 111 |
| Vízszintes szögmérés | |
| A teodolit | 112 |
| A teodolitról általában | 112 |
| A teodolit szerkezetének részletes leírása | 119 |
| A teodolit vázlatos rajza. Jelölések | 138 |
| A teodolit vizsgálata és igazítása | 139 |
| Az igazítás szükséges volta | 147 |
| A teodolit felállítása | 149 |
| A teodolittal való vízszintes szögmérés szabályos hibaforrásai | 150 |
| A függőleges iránysík merőlegességi hibája | 150 |
| A fekvő tengely merőlegességi hibája | 151 |
| A távcső külpontos elhelyezésének | 151 |
| A limbus és alhidade-tengelyek nem parallel voltának hatása | 152 |
| Az alhidáde-tengely külpontosságának hatása | 152 |
| A felállítás hibája | 157 |
| A limbus osztási hibái | 158 |
| A leolvasó berendezések hibái | 160 |
| Az állvány elcsavarodásának hatása | 160 |
| Az irányérték | 161 |
| A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása | 163 |
| A szögmérési módszerek osztályozása | 163 |
| Iránymérés | 164 |
| Egyszerű (tulajdonképpeni) szögmérés | 166 |
| Szorzó szögmérés | 168 |
| A szögmérési módszerek összehasonlítása | 173 |
| Külpontos szögmérések és redukálásuk | 174 |
| Külpontos felállások redukálása | 174 |
| Külpontos irányértékek redukálása | 174 |
| A külpontosság elemeinek meghatározásában megkívánt pontosság | 176 |
| A külpontosság elemeinek meghatározása | 179 |
| A külpontos szögmérések redukálása | 180 |
| A külpontos pontjelzések redukálása | 181 |
| A vízszintes szögmérés megbízhatósága | 182 |
| III. kötet | |
| Előszó | |
| Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | |
| Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok | |
| SÍkgeometriai alapfogalmak és jelölések | 1 |
| Az irány és az irányszög | 1 |
| A szög definíciója és jelölési módja | 3 |
| Koordináta-rendszerek | 4 |
| Irányszög a koordináta-rendszerben | 5 |
| Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival | 5 |
| Síkgeometriai alapfeladatok | 8 |
| Megadott koordinátákból, távolságokból és irányszögből a távolság végpontjainak kooridnátái számítandók | 8 |
| Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó | 9 |
| Számpélda a második alapfeladatra | 10 |
| A vízszintes mérés alapelve és osztályozása | |
| A vízszintes mérés alapelve | 11 |
| A vízszintes mérés osztályozása | 14 |
| Az alappont meghatározás módszereinek osztályozása | 15 |
| A háromszögelés (trianguláció) | |
| Általános megjegyzések a háromszögelésre | 15 |
| A háromszögelés alapelve | 15 |
| Az alapvonal és az alapvonalfejlesztő hálózat | 16 |
| A háromszögelés műveleteinek összeállítása | 18 |
| A háromszögelés mérési része | 19 |
| A mérés műveleteinek összeállítása | 19 |
| A hálózati pontok kiválasztása és a hálózat tervezetének megállapítása (nyomozás vagy rekognoszkálás) | 19 |
| Az alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása | 20 |
| Az alappontok megjelölése | 21 |
| Az alapvonal hosszúságának megmérése (bázismérés) | 29 |
| A hálózati szögek megmérése (szögmérés) | 30 |
| A háromszögelés számítási rendszerének felosztása | 31 |
| A háromszöghálózatok koreláták szerinti kiegyenlítése | 31 |
| Általános megjegyzések a háromszöghálózatok kiegyenlítésére | 31 |
| A háromszöghálózat összes feltételi egyenleteinek száma | 33 |
| A háromszöghálózat feltételi egyenleteinek osztályozása | 34 |
| Páldák a feltételi egyenletek számának megállapítására és a feltételi egyenletek felírására | 41 |
| A háromszögelés kiegyenlítésének menete | 44 |
| Teljes számpélda a háromszöghálózat korreláták szerinti kiegyenlítésére | 45 |
| A hálózati pontok koordinátáinak számítása | 53 |
| A koordináta számításban követendő eljárás | 53 |
| A kiindulásra használt pontpár koordinátáinak számítása | 53 |
| A hálózati pontok koordinátáinak számítása | 58 |
| A háromszögelés eredményeinek összefoglalása | 61 |
| A pontkapcsolások | |
| A pontkapcsolások osztályozása | 61 |
| Az előmetszés | 61 |
| Az oldalmetszés | 62 |
| A háromszögmérés, vagy kis háromszögelés | 63 |
| A hátrametszés | 64 |
| A hátrametszés alapelve | 64 |
| A hátrametszés alapképletei | 65 |
| A veszélyes kör | 69 |
| A hátrametszés számítása koordinátákból | 71 |
| Közvetett távolságmérés hátrametszéssel | 74 |
| Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások | 75 |
| A kettős hátrametszés | 75 |
| A Hansen-féle pontkapcsolás | 76 |
| A pontkapcsolások kiegyenlítése a koordináta-módszer szerint | 77 |
| Az előmetszések koordináták szerinti kiegyenlítése | 78 |
| A hátrametszések koordináták szerinti kiegyenlítése | 83 |
| Kombinált pontmeghatározások koordináták szerinti kiegyenlítése | 88 |
| Háromszögelések koordináták szerinti kiegyenlítése | 90 |
| Számpélda | 92 |
| A sokszögelés (poligonálás) | |
| A sokszögelés alapelve. Jelölések | 99 |
| A nyílt szokszögvonallal való sokszögelés esetei | 101 |
| Önálló sokszögelés | 101 |
| Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés | 103 |
| A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése | 114 |
| A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont | 114 |
| A rövid oldal káros hatásának kiküszöbölése | 119 |
| A zárt sokszögvonal | 122 |
| A sokszögelés záróhibáinak megengedett határértékei | 123 |
| A sokszögelés végrehajtása | 124 |
| A sokszögvonal megválasztása | 124 |
| A sokszögpontok megjelölése | 125 |
| Az oldalhosszak megmérése | 128 |
| A törésszögek megmérése | 129 |
| Részletpontok meghatározása | |
| A részletfelvétel alapelve | 133 |
| A részletfelvételi eljárások osztályozása | 135 |
| Derékszögű (ortogonális) koordináta-mérés | |
| A derékszögű koordinátamérés alapelve | 136 |
| A derékszögű koordináatmérés végrehajtása külsőségekben | 137 |
| A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben | 139 |
| Poláris koordináta-mérés | |
| A poláris koordináta-mérés alapelve és végrehajtása | 141 |
| Előmetszés | |
| Az előmetszés alapelve és végrehajtása | 141 |
| Tahimetria | |
| A tahimetria alapelve. A tahiméterek osztályozása | 143 |
| Az egyszerű tahiméter (tahimeter-teodolit) | 145 |
| Az egyszerű tahiméter szerkezete | 145 |
| Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása | 147 |
| A tahiméteres léc | 152 |
| A tahiméterrel való mérés leírása | 152 |
| A tahimetrálás alapképletei | 153 |
| A tájékozó szög számítása | 153 |
| A vízszintes távolság és a magasság számítása | 155 |
| Az alapképletek összefoglalása | 157 |
| A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása | 158 |
| A tahimetria számítási segédeszközei | 160 |
| Általános megjegyzések a számításra | 160 |
| Táblázatok | 162 |
| Grafikonok | 162 |
| Logaritmikus számító lécek | 163 |
| Térképkészítés a tahiméteres méréseredmények alapján | 164 |
| Redukáló tahiméterek | 166 |
| A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tahiméterek alapelve | 166 |
| A Tichy-Starke-féle okulármikorméteres tahiméter | 168 |
| A Hammer-Fennel-féle diagrammtahiméter | 169 |
| Mérőasztal-felvétel | |
| A mérőasztal-felvétel műszerei | 174 |
| A mérőasztal | 175 |
| A távcsöves vonalzó | 176 |
| A talpas libella | 181 |
| A villás vetítő | 181 |
| Iránytű (mágnestű, boussola) | 182 |
| A mérőasztal felállítása | 183 |
| A felvétel módszerei | 185 |
| Előmetszés | 186 |
| Poláris koordináta-mérés | 187 |
| Oldalmetszés | 187 |
| Hátrametszés | 189 |
| Sokszögelés | 193 |
| A mérőasztal-felvétel végrehajtása | 193 |
| A mérőasztal-felvétel megbízhatósága | 194 |
| A mérőasztal-felvétel használhatósága | 195 |
| Fotogrammétria | |
| A fotogrammétria osztályozása | 195 |
| Az egyszerű fotogrammétria alapelve | 196 |
| Az egyszerű fotogrammétria műszerei | 196 |
| Mérés a fotogramméterrel | 201 |
| Térképkészítés a fotogramméteres felvétel alapján | 201 |
| Az egyszerű fotogrammétria megbízhatósága | 204 |
| Az egyszerű fotogrammétria előnyei és alkalmazhatósága | 204 |
| A stereofotogrammétria alapelvei és képletei | 204 |
| A Pulfrich féle stereokommparátor | 207 |
| A stereofotogrammétria előnyei. Történelmi adatok | 210 |
| Részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazhatóságuk köre | |
| A numerikus és a grafikus felvételi módszerek összehasonlítása | 211 |
| A numerikus részlet felvételi módszerek alkalmazási köre | 212 |
| Kisebb felvételek | |
| A kisebb felvételek alapelve és módszerei | 213 |
| Közelítő felvételek (vázlatrajzkészítések) | |
| A közelítő felvételek alapelve, műszerei és módszerei | 217 |
| Földosztás, birtokrendezés, határszabályozás | |
| A földosztás alapelvei | 220 |
| Egyenlő minőségű földek felosztása (területosztás) | 221 |
| A területosztás alapelvei | 221 |
| A terütetosztás alapfeladatai | 222 |
| Példák az alapfeladatok alkalmazására | 226 |
| Sokszög osztása sokszögvonalakkal | 227 |
| Különböző minőségű földrészletek felosztása | 228 |
| A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek | 228 |
| A felosztás alapelve és végrehajtásának módja | 229 |
| Határszabályozások | 231 |
| Birtokrendszerek | 231 |
| Kitűzések a vízszintes vetületben | |
| A kitűzések alapelve | 233 |
| Egyenesek kitűzése | 233 |
| Szögek kitűzése | 235 |
| Körívek kitűzése | 236 |
| Körív-kitűzés alapelve | 326 |
| Körív-érintők közti szög megállapítása | 237 |
| A kövív főpontjainak megállapítása | 238 |
| A körív részletponjainak kitűzése | 240 |
| Számpélda a körív főpontjainak meghatározására | 242 |
| Körív-kitűzés átmeneti görbével | 251 |
| Az átmeneti görbe geométriai tulajdonságai | 251 |
| Az átmeneti görbével való körív-kitűzés munkamenete | 254 |
| A körív-kitűzés néhány különleges alakja és feladata | 256 |
| Körív-kitűzés két adott ponton át | 256 |
| Körív kitűzés adott ponton át adott egyeneshez érintőlegesen | 256 |
| Adott pontból kitűzött körhöz érintő vonandó | 257 |
| Kitűzött körök közös érintőinek meghatározása | 258 |
| Kosárgörbék kitűzése | 264 |
| Épületek, műtárgyak (áteresztők, hidak stb.) kitűzése | 265 |
| IV. kötet | |
| Előszó | |
| Tartalomjegyzék | |
| Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | |
| A külföldi irodalom néhány jelentősebb geodéziai kézikönyvének és folyóiratának jegyzéke | |
| Alapfogalmak | |
| A magasság fogalma. A magasságmérés módszerei | 1 |
| Szintezés (nivellálás, geométriai magasságmérés) | |
| A szintezés alapelve és gyakorlati végrehajtása | 2 |
| A szintezés elmélete és alapszabályai | 4 |
| A szintező műszer kiigazításának szükségessége | 10 |
| Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöbölése | 10 |
| Régebbi (elavult) szintezési módszerek | 12 |
| A szintező műszerek osztályozása | 13 |
| A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete | 14 |
| A műszertalp és a talpcsavarok | 14 |
| Az alhidádé | 15 |
| A szintező libella | 21 |
| A szintező csavar | 22 |
| Tükröző berendezések | 23 |
| A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása | 24 |
| A szintező műszer felállítása | 25 |
| A felállítás elve és követelményei | 25 |
| A szintező csavar normális állása és annak meghatározása | 26 |
| A felállítás végrehajtása a különböző műszertípusokkal | 27 |
| A tulajdonképpeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei | 27 |
| Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 28 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 28 |
| Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 29 |
| A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 30 |
| A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása | 31 |
| A II. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 31 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 31 |
| Megjegyzések a vizsgálat és igazítás végrehajtására | 32 |
| A III. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 32 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 32 |
| Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 33 |
| A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 34 |
| A felállításra szogláló libella vizsgálata és igazítása | 34 |
| A IV. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása | 34 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 34 |
| Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 35 |
| A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 36 |
| A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása | 36 |
| A V. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása | 36 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 36 |
| Speciális berendezésű (szabatos mérésekre szolgáló) V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 39 |
| Az V. mintájú műszereken előforduló speciális berendezések célja | 39 |
| Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítására és alkalmazhatóságuk körére | 40 |
| Az egyetemes szintező műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása | 41 |
| A szintezés gyakorlati szabályai | 42 |
| A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések | 45 |
| Két távcső-állásból való szintezés | 45 |
| Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás | 45 |
| Kettős számozású lécek alkalmazása | 45 |
| Kettős osztású lécek alkalmazása | 46 |
| Kettős kötőpontok alkalmazása | 46 |
| Kettős műszer-állással való szintezés | 46 |
| Centiméter-mező felezéssel és buborék-leolvasással való szintezés (hollandiai vagy Cohen Stuart-féle módszer) | 46 |
| Buborék leolvasással való szintezés | 47 |
| A szintező libella állandójának meghatározása | 48 |
| A szintező léc | 49 |
| A szintezés alappontjainak megjelölése | 54 |
| A szintezés végrehajtása | 57 |
| A szintezés osztályozása | 57 |
| Alappont szintézis | 57 |
| Hossz-szelvény szintezés | 58 |
| Keresztszelvény szintezés | 60 |
| Terület szintezés | 60 |
| A sintezés hibaforrása. A leolvasás középhibája | 60 |
| Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása | 61 |
| A szintezés a priori középhibájának meghatározása | 62 |
| A kilométeres középhiba és annak a priori értéke | 63 |
| A szintézisek kiegyenlítése | 64 |
| Az oda-vissza végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása | 64 |
| Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési eredmények kiegyenlítése | 66 |
| Zárt vonalú, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés kiegyenlítése | 66 |
| Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése | 67 |
| Számpélda a hálózati kiegyenlítésre | 69 |
| A kilométeres középhibák összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára | 75 |
| Hydrostatikai szintezés | 75 |
| Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek | 76 |
| Diptriás szintező műszerek | 76 |
| ingás szintező műszerek | 77 |
| Állvány nélküli (kézi) szintező műszerek | 77 |
| Lépcsőmérés | 77 |
| Szintezés szögtükörrel és függővel | 79 |
| Közlekedő csöves szintező műszerek | 80 |
| Házilag előállítható szintező műszer | 80 |
| Trigonometriai magasságmérés | |
| A trigonometriai magasságmérés alapelve | 81 |
| Magassági szögek mérése | 81 |
| A magassági kör és szerkezete | 81 |
| Az index-hiba és kiküszöbölési módja | 83 |
| A magassági szögmérés végrehajtása | 84 |
| A magassági szög számítása | 84 |
| Magassági szögmérés buborék-leolvasással | 87 |
| Az indexlibella állandójának meghatározása | 88 |
| Magassági szögmérés egy távcső állásból | 89 |
| A refrakció és a refrakció koefficiens | 89 |
| A trigonometriai magasságmérés alapképlete | 92 |
| A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a refrakció-koefficiens meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére | 95 |
| A refrakció változósága és annak hatása | 95 |
| A refrakció-koefficiens meghatározása | 97 |
| A diagonális módszer | 97 |
| A refrakció hatása kis távolságok esetén | 98 |
| A trigonométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adaok | 99 |
| A trigonometriai magasságmérés alapképletei az országos felsőrendű mérések számára | 100 |
| Épületmagasságok mérése | 103 |
| Közelítő trigonometriai magasságmérés eljárások | 105 |
| A barométeres vagy fizikai magasságmérés | |
| A barométeres magasságmérés alapelve | 106 |
| A barométeres magasságmérés alapképletének levezetése | 107 |
| A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra | 112 |
| A barométeres magasságmérés alapképletének Babinetféle közelítő alakja. Számtáblázatok | 112 |
| A barométeres magasságmérés műszerei | 115 |
| A higanybarométer | 115 |
| A higanybarométer szerkezete | 115 |
| A leolvasások redukálása | 117 |
| A higanybarométerek használata | 119 |
| Rugósbarométerek, vagy aneroidok | 119 |
| A rugósbarométerek szerkezete | 119 |
| A leolvasások redukálása | 122 |
| Forráspontot mérő termométer | 123 |
| A barométeres magasságmérés | 124 |
| Általános megjegyzések | 124 |
| Mérés két barométerrel | 124 |
| Mérés egy barométerrel | 125 |
| A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága | 128 |
| Rétegvonalas térképek (rétegtervek) készítése | |
| A magassági viszonyok ábrázolása a térképeken | 128 |
| Rétegterv-készítés tahiméterrel | 130 |
| Rétegterv-készítés szintező műszerrel | 134 |
| A rétegtervek megbízhatósága | 136 |
| Név- és tárgymutató | 137 |
Folytatás Microsoft-tal