kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 287 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | |
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | |
Tartalomjegyzék | |
A helymeghatározás és alapfogalmai | |
A geodézia feladata és felosztása | 1 |
A helymeghatározás alapelve | 2 |
Függővonal és niveaufelület | 2 |
A niveaufelületek szabályos képviselői | 4 |
Középtengerszint | 5 |
A geodéziai mérések felosztása | 7 |
A vízszintes mérésben tehető megközelítések | 8 |
A magasságmérésben tehető megközelítések | 8 |
A földi ellipszoid méretei | 9 |
Mértékek és mértékegységek | |
A hosszmérésről és a szögmérésről általában | 10 |
A mérés alapelve. Etalonok | 11 |
A hossz-, a terület-, a térfogat- és tömegmérés mértékegységei | 11 |
A méterrendszer története és alapelvei | 11 |
A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai | 13 |
A méterrendszer megőrzésének kérdése | 14 |
A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény ismertetése | 15 |
A régebbi hossz- és területmértékek | 17 |
A szögmérés mértékegységei | 19 |
Az analitikus rendszer és fokrendszerek | 19 |
Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont | 22 |
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | |
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 24 |
A mérési hibák osztályozása | 25 |
Durva hibák és álhibák | 25 |
Szabályok hibák | 25 |
Szabálytalan hibák | 27 |
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 28 |
A pontosság fogalma | 28 |
Az egyenlőtlen lehetséges hibák sorozata | 28 |
A Laplace-féle átlagos hiba | 29 |
A Gauss-féle középhiba | 30 |
A súly | 30 |
Jelölések | 32 |
A függvényérték középhibájának és súlyának tétele | 32 |
A tétel és levezetése | 32 |
A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre | 35 |
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása, a legkisebb négyzetek módszere | 40 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 42 |
A képletek levezetése | 42 |
A kiegyenlítés gyakorlati végrehajtása | 43 |
Speciális esetek | 44 |
Számpéldák | 45 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel | 48 |
A feladat leírása | 48 |
A feltételi egyenletek és lineárissá tételük | 48 |
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 50 |
A kiegyenlítés menete | 52 |
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 54 |
A feladat leírása | 54 |
A feltételi egyenletek alakja | 55 |
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 56 |
A kiegyenlítés menete | 58 |
A normális egyenletek megoldása | 59 |
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 65 |
A mérések megismétlésének kérdése | 65 |
A véletlen hiba | 65 |
A közép-teljeshiba és a középvéletlenhiba | 66 |
A valószínű hiba. Összefüggések a szokásos hibamértékek közül | 66 |
A számítás és fontosabb segédeszközei | |
Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítások megkönnyítésére és ellenőrzésére | 67 |
Általános megjegyzések a számításokra | 67 |
Tízes (dekadikus) kiegészítésekkel való számítás | 69 |
Állandó számmal való szorzás | 70 |
A "10" hatványaihoz közel álló számokkal való közelítő osztás | 71 |
Közelítő gyökvonás az egységekhez közel álló számokból | 72 |
Az átfogónak, illetve a befogónak fokozatos közeledéssel való számítása | 72 |
A kilences próba | 73 |
Számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása | 75 |
Táblázatok | 76 |
A táblázatokról általában | 76 |
Szorzó és hatványra emelő táblázatok | 77 |
Logarithmikus táblázatok | 78 |
Triganometriai és poligonometriai táblázatok | 79 |
A logarithmikus számítóléc | 80 |
A logarithmikus számítóléc alapelve | 80 |
A logarithmikus számítóléc szerkezete | 81 |
A szorzás végrehajtása | 83 |
Az osztás végrehajtása | 84 |
Négyzetreemelés | 85 |
Négyzetgyökvonás | 85 |
A tolóka speciális osztásai és használatuk | 86 |
A logarithmikus számítóléc pontossága | 86 |
Számító korongok, kerekek, diagrammok és speciális számító lécek | 87 |
Számológépek | 88 |
A számológépekről általában | 88 |
A Thomas-Burkhardt-féle számológép | 88 |
Újabb számoló-gépek | 93 |
A nomogrammok és osztályozásuk | 95 |
A vonalsereges nomogrammok | 97 |
A vonalsereges nomogrammok alapelve | 97 |
Közönséges, vagy Descartes-féle nomogrammok | 98 |
Egyenessereges, vagy Lalenne-féle nomogrammok | 99 |
Példa a Lalanne-féle nomogrammra | 101 |
Lallemand-féle, vagy hexagonális nomogramm | 102 |
Háromnál több változós egyenletek vonalsereges nomogrammjai | 103 |
A pontsoros (kolinear, vagy d'Ocagne-féle) nomogrammok | 104 |
Pontsoros nomogramm három párhuzamos egyenessel | 106 |
A nomogramm elmélete | 106 |
A nomogramm szerkesztése | 108 |
A térképek és a térképrajzoló legfontosabb segédeszközei | |
A térképek osztályozása. A méretarány | 109 |
A papiros méretváltozása | 111 |
Általános megjegyzések | 111 |
A hosszváltozás tekintetbevétele | 112 |
A szögváltozás tekintetbevétele | 113 |
A területváltozás tekintetbevétele | 116 |
Felrakó készülékek | 117 |
Hosszfelrakók | 17 |
Szögfelrakók (Tranporteurök) | 118 |
Koordináta-felrakók | 122 |
Térképkisebbítő, illetve nagyobbító (redukáló) műszerek | 129 |
A térkép kisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve | 129 |
Redukciós vonalzók | 129 |
Pnatográfok | 131 |
Rajzolt idomok területének megállapítása | |
A területmeghatározás | |
Elemi területek meghatározása | 135 |
Hyperbolagrafikonok | 136 |
Egyenes vonalakkal határolt területek meghatározása | 137 |
Területmeghatározás háromszögekre bontással | 138 |
Területmeghatározás trapézekre bontással | 138 |
Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése újtán | 139 |
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 140 |
Területmeghatározás paralel sávokra bontással | 140 |
Területmeghatározás négyzetekre bontással | 142 |
A területmeghatározás megbízhatósága | 143 |
Területmérés planiméterekkel | |
A planiméterekről általában | 145 |
A kerületen járó planiméterek alapelve | 145 |
A kerületen járó planiméterek osztályozása | 146 |
A mozgó kerék szögelfordulása | 147 |
Orthogonális rudas planiméterek | 148 |
Az orthogonális rudas planiméterek alaptípusa | 148 |
Hohmann-Coradi-féle orthogonális rudas planiméter | 155 |
Poláris rudasplaniméterek | 159 |
A poláris rudas planiméterek alaptípusa | 159 |
Coradi-féle korongos poláris planiméter | 166 |
A rudas planiméterek általános elmélete | 169 |
A Prytz-féle baltás planiméter | 174 |
Kerületen járó, változó karhosszúságú (rotációs) planiméterek | 178 |
Wetli-féle planiméter | 179 |
A Bencze-Wolf-féle fonalas planiméter | 181 |
A planiméterekkel való területmérés gyakorlati szabályai | 186 |
A planiméterekkel való területmérés megbízhatósága | 188 |
A középhiba meghatározása | 188 |
Számadatok a megbízhatóságra | 190 |
Mérés terület-összehasonlítással | 190 |
A függő | |
A függő szerkezete és használata | 191 |
A libella | |
Általános alapelvek. A libellák osztályozása | 195 |
A csöves libella szerkezete | 195 |
A csöves libella igazító csavarjai | 198 |
A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések | 200 |
A csöves libella normális pontja; igazított libellák | 202 |
A libellával végezhető műveletek és azok eredményei | 204 |
A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges tengely körül | 204 |
A libella billentése fekvő tengelyen, vagy talpvonalon | 206 |
A libella 180°-ra való átforgatása közel függőleges álló tengely körül | 207 |
A libella átfektetés 180°-ra fekvő tengelyen vagy talpvonalon | 210 |
A csöves libella használata | 211 |
Közel függőleges álló tengely ferdeségi szögének meghatározása | 211 |
Közel vízszintes egyenes hajlásszögének meghatározása | 212 |
Álló tengely függőlegessé tétele | 212 |
Fekvő tengely vízszintessé tétele | 214 |
Síklap vízszintessé tétele | 215 |
Libella igazítás álló tengelyhez | 215 |
Libella igazítás fekvő tengelyhez | 216 |
Szelencés libellák | 217 |
A libella állandójának meghatározása | 218 |
A libella használatakor betartandó szabályok | 220 |
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára | 222 |
A libella és a hőmérséklet | 222 |
A buborék tapadása | 224 |
Mozgatható beosztások | 224 |
A libellával elérhető pontosság | 225 |
A geodéziai távcső | |
Optikai alapfogalmak | 225 |
A lencsék és osztályozásuk | 225 |
A lencsék főpontjai | 226 |
A lencse alapképlete | 229 |
Lencserendszerek | 230 |
A lencsék hibái | 231 |
Az emberi szem | 232 |
A nagyítóüveg | 234 |
A távcső | 236 |
A geodéziai távcső | 238 |
Az irányítás alapelve | 238 |
A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak | 239 |
A geodéziai távcső szerkezete | 240 |
A távcső használata | 246 |
Fényerősség, látómező, nagyítás | 250 |
A távcső megvizsgálása | 256 |
Speciális távcsőszerkezetek | 256 |
A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 259 |
A leolvasó berendezések | |
A leolvasás és részei | 260 |
Becslés | 261 |
Noniusz | 262 |
A noniusz alapelve | 262 |
A noniusz használata | 264 |
A noniusz vizsgálata | 265 |
Az összeesküvés különböző esetei | 266 |
A noniusz használatának szabályai | 267 |
A szokásosabb noniusztípusok | 268 |
Leolvasó mikroszkópok | 271 |
Egyszerű mikroszkóp | 271 |
Becslő mikroszkóp | 272 |
Beosztásos mikroszkóp | 274 |
Mozgószálas mikroszkóp | 277 |
Noniusz mikroszkóp | 285 |
A noniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 286 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.