Geodézia és bányászati geometria II.

Tartalom

ELŐSZÓ 3
1. A BÁNYÁSZATI GEOMETRIA KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE ÉS FELADATAI 5
2. BÁNYÁSZATI GEOMETRIAI ÉS GEOSTATISZTIKAI MÓDSZEREK A FÖLDTANI KUTATÁSBAN 7
2.1 Az ásványlelőhely paraméterek mint valószínűségi és regionális változók, valamint véletlen függvények 7
2.11 Az ásványlelőhely-paraméterek mint valószínűségi és regionális változók 7
2.12 Az ásványlelőhelyek geológiai paraméterei mint véletlen függvények 8
2.121 Az állandó véletlen függvény 8
2.122 A változó véletlen függvény 9
2.123 A véletlen függvények egyedi megvalósulásai 10
2.2 Az ásványlelőhelyek geometriai modellje. Izovonalas térképek szerkesztése 12
2.21 Topográfiai jellegű térképek 12
2.211 A pont-egyenes ábrázolása és kölcsönös helyzeteik 12
2.212 A sík és a térelemek kölcsönös helyzetei 15
2.213 A topográfiai jellegű felületek és a térelemek kölcsönös helyzetei 18
2.214 Az ásványlelőhely-paraméterek ábrázolása 26
2.215 Izovonalas térképek közvetett szerkesztése. Rajzban végzett matematikai műveletek izovonalakkal ábrázolt felületekkel 27
2.2151 Izovonalakkal ábrázolt felületek összeadása, kivonása, szorzása és osztása 29
2.2152 Izovonalakkal ábrázolt felületek hatványra emelése és gyökvonása 31
2.2153 Izovonalakkal ábrázolt felületek differenciálása és integrálása 32
2.3 Ásványlelőhely-paraméterek értékelése matematikai-statisztikai módszerekkel 38
2.31 A valószínűségelmélet néhány alapfogalma 38
2.32 Az empirikus eloszlás- és sűrűségfüggvények meghatározása 39
2.33 Nevezetes eloszlástípusok 42
2.331 Normális vagy Gauss-féle eloszlás 43
2.332 Lognormáis eloszlás 44
2.333 Tükrözött lognormális eloszlás 44
2.334 Az eloszlástípusok és a geológiai települési formák kapcsolata 45
2.34 Ásványlelőhely-paraméterek legfontosabb statisztikai jellemzői 46
2.35 Az eloszláshipotézis ellenőrzése 50
2.4 Az ásványlelőhely-paraméterek közötti regressziós kapcsolatok 59
2.5 Az ásványelőfordulások tektonizáltságának értékelése 63
2.51 A vetőkkel kapcsolatos alapfogalmak 63
2.52 Ásvány-előfordulások tektonikai zavartságának mennyiségi értékelése 68
2.521 A tektonikai zavartság számszerű mutatói 68
2.522 A vetők hosszúság szerinti megoszlása 69
2.523 A vetők elvetési magasság szerinti megoszlása 70
2.524 Összefüggés a vetők hosszúsága és elvetési magassága között 71
2.525 A vetők csapásszög szerinti megoszlása 71
2.526 A vetőmentes terület nagysága és alakja 74
2.6 Gyűrt települési formák 76
2.7 Ásványlelőhelyek kutatásának tervezési szempontjai 78
2.71 A kutatás célja és feladata 78
2.72 A megkutatottsági kategóriák és kutatási fázisok 79
2.73 Az ásványlelőhelyek ismertségi foka 80
2.74 A földtani kutatási adatok információtartalma 82
2.741 Az ásványelőfordulás mint eseménytér, az egyedi minták mint elemi események 83
2.742 A valószínűségi változó sűrűségfüggvényének információmennyisége 84
2.743 A maximális információ mennyiségének meghatározása 85
2.744 Példák az ismertségi fok számítására 86
2.7441 Az ismertségi fok meghatározása normális eloszlás esetén 87
2.7442 Az ismertségi fok meghatározása lognormális eloszlás esetén 88
2.7443 Az ismertségi fok számítása tükrözött lognormális eloszlású paraméternél 89
2.75 A kutatás optimális méretének meghatározása 90
2.76 Stacionárius tulajdonságokkal rendelkező ásvány-előfordulások kutatásának optimalizációs módszerei 91
2.761 A hálózatritkításos módszer 92
2.762 Az összehasonlító módszer 93
2.763 A kombinált módszer 95
2.764 Az iterációs módszer 96
2.765 Az optimális mintaszám meghatározásának matematikai alapjai 98
2.77 Az optimális kutatási méretek meghatározása a variogram függvény alapján 99
2.771 A variogram fogalma 100
2.772 Az elméleti félvariogramok fajtái 103
2.7721 Szférikus modell 103
2.7722 A De Wijs-féle modell 105
2.7723 Lineáris modell 105
2.7724 Hatványfüggvény típusú modell 106
2.7725 Exponenciális modell 107
2.7726 A lyukhatás modellje 107
2.7727 összetett félvariogramok 107
2.773 A félvariogramok sajátosságai 108
2.774 A hatásterület síkbeli helyzetének meghatározása 110
2.775 A hatástávolság és a fúrási háló méretének kapcsolata 113
2.776 Az előfordulások lehatárolásához szükséges meddő fúrások számának közelítő meghatározása 113
2.8 Ásványlelőhely-paraméterek változékonysága 114
2.81 A változékonyság számszerű jellemzői 114
2.82 A változékonyság mértékének meghatározása szelvény és terület szerint 115
2.83 A szabályos és véletlen változékonyság szétválasztása 119
2.9 Az ásványvagyon mennyiségének és megbízhatóságának meghatározása 121
2.91 A leggyakrabban használt ásványvagyon-számítási módszerek 123
2.911 A számtani középarányos módszer 124
2.912 A Boldürev-(sokszög) módszer 125
2.913 Az izovonalas ásványvagyon-számítási módszer 126
2.914 Egyéb ásványvagyon-számítási módszerek 127
2.92 A számított ásványvagyon szórásának meghatározása 128
2.921 A számtani középarányos módszerrel számolt ásványvagyon szórása 129
2.922 A Boldürev-módszerrel számolt ásványvagyon szórása 131
2.923 Az izovonalas módszerrel számolt ásványvagyon szórása 132
3. A feltárás és a művelés során alkalmazott bányászati geometriai és geostatisztikai módszerek 134
3.1 A paraméterek lineáris becslési módszere, a krigelés 134
3.11 A pontkrigelés 138
3.12 A blokk krigelés 140
3.13 A krigelés pontossága 141
3.2 A fejtési blokkok tervezésének pontossági kérdései 142
3.21 Pontok, vágatszakaszok és fejtési blokkok szórásának meghatározása 142
3.211 Pont (fúrás) várható értékének szórása 142
3.212 Vágatszakasz várható értékének szórása 143
3.213 A fejtési blokk szórásának meghatározása két dimenzióban 146
3.2131 A fejtési blokk négyzet alakú 146
3.2132 A fejtési blokk téglalap alakú 146
3.214 A fejtési blokk szórásának meghatározása három dimenzióban 150
3.3 Telep és vető helyzetének meghatározása bányabeli módszerekkel 154
3.31 Telep és vető helyzetének meghatározása közvetlen méréssel 155
3.32 Vetők és telepek helyzetének meghatározása bányabeli fúrásokkal 159
3.33 A csúszási irány megállapítása 163
3.34 Nagyvetők térbeli helyzetének valószínűsítése 169
3.4 Ásványlelőhely-paraméterek előrejelzése 171
3.41 A paraméterek számszerű előrejelzése 172
3.42 A paraméterek grafikus előrejelzése 172
3.5 A kőzetrepedezettség (vállapok) felmérése és ábrázolása 181
3.51 A kőzetrepedezettség okai, fajtái, mérésük 181
3.52 A vállapok ábrázolása diagramokon, bányatérképeken és metszetekben 184
3.6 Ásványlelőhely-paraméterek homogenitásának ellenőrzése 187
3.7 Az észlelési eredmények kiegyenlítése 190
3.71 A vonalmenti kiegyenlítés (kisímítás) 191
3.72 Területi kiegyenlítés (kisímítás) 192
3.73 Térfogati kiegyenlítés (kisímítás) 192
3.8 Trendanalízis. A trendanalízis geológiai alkalmazási területei 195
3.9 Az ásványvagyon veszteségek, az ásvány elmeddülése 198
3.91 Az ásványvagyon veszteségek fajtái 200
3.92 Az ásvány elmeddülése, a hígulás 200
4. AZ ÁSVÁNYVAGYON-GAZDÁLKODÁS SZÁMÍTÓGÉPES ADATBANK RENDSZERE 203
4.1 Az alapadatok tárolása és tömörítése 204
4.11 A tényleges mintavételi helyek koordinátáinak tárolása és átszámítása 204
4.12 A legközelebbi mintavételi helyek kiválasztása 205
4.13 A paraméter értékének számítása a hálózat sarokpontjaiban 206
4.2 A tömörített adatok további felhasználási lehetőségei 207
4.21 Az ásványvagyon gépi számítása 207
4.22 A paraméterek izovonalas térképeinek gépi szerkesztése 208
4.23 Termeléstervezési feladatok 208
4.24 Termelési és vagyonváltozási adatok tárolása 210
4.25 A termelés operatív irányítása 210 függelék (táblázatok) 213
LEGFONTOSABB KAPCSOLÓDÓ IRODALOM 225
Tartalomjegyzék 227

Témakörök