kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 523 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Tankönyvi száma: 453. |
Előszó | 3 |
Ajánlható irodalom | 488 |
Ábrák jegyzéke | 489 |
Név- és tárgymuató | 497 |
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | 508 |
A helymeghatározás és alapfogalmai | |
A geodézia feladata és felosztása | 7 |
A helymeghatározás alapelv | 7 |
A függővonal és aszint-felület | 8 |
A szint-feleletek szabályos képviselői | 10 |
Középtengerszín. | 10 |
A geodésziai merések felosztása | 11 |
A vízszintes méréseken tehető megközelítések | 12 |
A magasságméréseken tehtő megközelítések | 12 |
A földi ellipszoid méretei | 12 |
Mértékek; mértékegységek | |
Vízszintes hosszak és szögek | 13 |
A mérés alapelve. Etalonok | 14 |
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei | 14 |
A méterrendszer története és alapelvei | 14 |
A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai | 15 |
A méterrendszer megőrzésének kérdése | 16 |
A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény | 17 |
Régebbi hossz- és területmértékek | 18 |
A szögmérés mértékegységei | 19 |
Analitikus mértékegységei | 19 |
Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont | 20 |
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | |
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 21 |
A mérési hiábk osztályozása | 22 |
Durva hibák és álhibák | 22 |
Szabályos hibák | 22 |
Szabálytalan hibák | 23 |
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 24 |
A pontosság fogalma | 24 |
Az egyenlően lehetséges hibák sorozata | 24 |
A Laplace-féle átlagos hiba | 25 |
A Gauss-féle középhiba | 25 |
A súly | 26 |
Jelölések | 26 |
A függvényérték középhibájának és súlyának tétele | 27 |
A tétel és levezetése | 27 |
A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre | 29 |
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere | 31 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 33 |
A képletek levezetése | 33 |
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere | 34 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 34 |
A képletek levezetése | 34 |
A kiegyenlítés gyakoralti végrehajtása | 35 |
Speciális esetek | 35 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel (korrelátás kiegyenlítés) | 36 |
A feladat leírása | 36 |
A feltételi egyenletek és lienárissá tételük | 36 |
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 37 |
A normális egyenletek megoldása | 39 |
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 39 |
A feladat leírása | 39 |
A feltételi egyenletek alakjai | 40 |
A kiegyenlítés alapképleteink levezetése | 41 |
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 43 |
A mérések megismétlésének kérdése | 43 |
A véletlen hiba | 44 |
A közép-teljeshiba és közép-véletlenhiba | 44 |
A valószínű hiba | 45 |
Összefüggések a szokásos hibamértékek között | 45 |
A számítás és fontosabb segédeszközei | |
Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítás megkönnyítésére és ellenőrzésére | 45 |
Általános megjegyzések a számításokra | 45 |
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása | 47 |
Táblázatok | 47 |
A táblázatokról általában | 47 |
Szorzó és hatványra emelő táblázatok | 48 |
Logaritmikus táblázatok | 48 |
A logaritmikus számítóléc | 49 |
A logaritmikus számítóléc alapelve | 49 |
A logaritmikus számítóléc szerkezete | 50 |
A szorzás végrehajtása | 50 |
Az osztás végrehajtása | 52 |
Négyzetreemelés | 53 |
Négyzetgyök-vonás | 53 |
A tolóka speciális osztásai és használatuk | 53 |
A logaritmikus sámítóléc pontossága | 54 |
Számítókorongok, kerekek, diagrammok és speciális számítólécek | 54 |
Számológépek (arithmométerek) | 54 |
A számológépekről általában | 54 |
A Brunsviga-szmológép szerkezete | 55 |
A számológép használata | 60 |
A térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei | |
A térképek osztályozása. A méretarány | 63 |
A papiros méretváltozása | 64 |
Általános megjegyzés | 64 |
A hosszváltozás tekintetbevétele | 65 |
A területváltozás tekintetbevétele | 65 |
Felrakókészülékek | 66 |
Hosszfelrakók | 66 |
Szögfelrakók (Transzportőrök) | 68 |
Koordinátafelrakók | 69 |
Térképkisebbítő, illetve nagyobító (redukáló) műszerek | 70 |
A térképkisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve | 70 |
Redukciós vonalzók | 71 |
Pantográfok | 71 |
Rajzolt idomok területének megállapítása | |
Területmeghatározás | |
Elemi területek meghatározása | 74 |
Egyenes vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 75 |
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 77 |
A területmeghatározás megbízhatósága | 78 |
Területmérés planiméterekkel | |
A planiméterekről | 79 |
Ortogonálás planiméter | 81 |
Poláris rudas planiméterk | 88 |
A Prytz-féle baltás planiméter | 92 |
A planiméterrel való területmérés gyakorlati szabályai | 93 |
A planiméterral való területmérés megbízhatósága | 94 |
A függő | |
A függő szerkezet és használata | 96 |
A libella | |
A libelláról általában. Osztályozásuk | 97 |
A csöves libella szerkezete | 98 |
A csöves libella igazítócsavarjai | 99 |
A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések | 100 |
A csöves libella normális pontja; igazított libellák | 102 |
A libellával végezhető műveletek és azok eredményei | 103 |
A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges fekvőtengely körül | 103 |
A libella billentése fekvő tengelyen (tengelylibella), vagy talpvonalon (talpaslibella) | 104 |
A libella 180 fokra való átforgatása közel függőleges állótengely körül | 105 |
A libella átfektetése 180 fokra fekvőtengelyen, vagy talpvonalon | 107 |
A csöves libella használata | 108 |
Közel függőleges állótengely ferdeségi szögének meghatározása | 108 |
Közel vízszintes egyesn (fekvőtengely), talpvonal, sík alkotó hajlásszögének meghatározása | 108 |
Állótengely függőlegessé tétele | 108 |
Fekvőtengely függőlegessé tétele | 109 |
Síklap vízszintessé tétele | 110 |
Libella igazítása állótengelyhez | 110 |
Libella igazítása fekvőtengelyre (talpvonalra) | 110 |
Szelencés liebellák | 111 |
A libella állandójának meghatározása | 112 |
A libella használatakor betartandó szabályok | 113 |
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára | 114 |
A libella és a hőmérséklet | 114 |
A buborék tapadása | 114 |
Mozgatható beosztások | 116 |
A libellával elérhető pontosság | 115 |
A geodézia távcső | |
Optikai alapfogalmak | 116 |
A lencsék és osztályozásuk | 116 |
A lencsék főpontjai | 116 |
A lencse alapképlete | 118 |
Lencserendszerek | 118 |
A lencsék hibái | 119 |
Az emberi szem | 120 |
A nagyítóüveg | 121 |
A távcső | 122 |
A geodéziai távcső | 123 |
Az irányzás alapelve | 123 |
A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak | 124 |
A geodéziai távcső szerkezete | 125 |
A tácső használata | 127 |
Nagyítás | 129 |
A távcső megviszgálása | 130 |
Speciális távcsőszerkezetek | 131 |
A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 131 |
Leolvasóberendezések | |
A leolvasás és részei | 132 |
Becslés | 133 |
Nóniusz | 133 |
A nóniusz alapelve | 133 |
A nóniusz használata | 135 |
A nóniusz vizsgálata | 135 |
Az összeesés különböző esetei | 136 |
A nóniusz használatának szabályai | 136 |
Szokásos nóniusz-típusok | 138 |
Leolvasó mikroszkópok | 139 |
Egyszerű mikroszkóp | 139 |
Becslő mikroszkóp | 139 |
Beosztásos mikroszkóp | 141 |
Mozgószálas mikorszkóp | 142 |
Nóniusz-mikroszkóp | 146 |
Optikai mikrométeres mikorszkóp | 146 |
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 147 |
Pontok jelölése | |
A pontjelölésről általában. A jelzőkaró | 151 |
Egyenes vonalak kitűzése | |
Beintés és beálítás | 153 |
Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal | 153 |
Kitűzés segédkarókkal | 154 |
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére | 155 |
Állandó nagyságú (különösen 90 fokos) szögek kitűzése | |
A szögkitűzőkről általában | 155 |
A diptrás szögkitűző műszerek | 156 |
A szögdioptria elve és különböző alakjai | 156 |
A szögdioptria használata | 157 |
A szögdioptria vizsgálata | 158 |
A szögdioptria előnyei és hátrányai | 159 |
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek | 159 |
A tükröző műszerek elmélete | 159 |
Az egyszerű szögtükör | 162 |
A szögprizma | 165 |
Kettős szögtükrök és szögprizmák | 168 |
Az egyenesbe állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata | 168 |
Alineátorok | 168 |
Kettős (univerzális) szögkitüző műszerek | 169 |
Távolságok meghatározása | |
A távolságmeghatározások osztályozása | 171 |
Általános megjegyzések a hosszmérésre | 172 |
A mérőléc | 172 |
A mérőléc szerkezete | 172 |
A lécmérés leírása | 172 |
Ferdén mért távolságok redukálása. A lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek | 173 |
A mérőszalag | 175 |
A mérőszalag alakjai | 180 |
A pálya ferdeségének tekintetbevétele és a szalaghalásmérők | 183 |
A mérőeszközök valódi hosszának megállapítása (komparálás) | 183 |
Általános megjegyzések a komparálásra | 184 |
A mérőléc komparálása | 185 |
A mérőléc és mérőszalag összehasonlítása | 185 |
A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése | 185 |
A végpont megjelölésének kérdése | 186 |
A mérés gazdaságosságának kérdése | 186 |
A közvetlen hosszmérések megbízhatósága | 187 |
A lécmérés megbízhaósága | 188 |
A mérés állandó hibája | 188 |
A mérés közép-véletlenhibája | 189 |
A szalagmérés megbízhatósága | 189 |
A mérés állandó hibája | 189 |
A mérés közép-véletlenhibája | 190 |
Összefoglalás | 190 |
A hibahatár-képletek és táblázatok | 190 |
A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések | 191 |
Közelítő hosszmérésekre szolgáló műszerek és módszerek | 192 |
A mezei körző | 192 |
A mérőkerék | 192 |
A lépésmérték | 193 |
A menetelési idő | 194 |
Távmérés (közvetett távolságmeghatározás) | |
A távmérők osztályozása | 195 |
A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása) | 195 |
Akusztikai alapon szerkesztett katonai távmérők | 195 |
Trigonométriai alapon szerkesztett katonai távmérők | 196 |
A trigonométriai távmérők alapelve | 196 |
Külső alapvonallal dolgozó támvérők | 197 |
Optikai alapon szerkesztett távmérők | 197 |
A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásuk | 197 |
Az állandó távmérőszöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők | 199 |
Állandó távmérőszöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása | 201 |
Állandó száltávolságú irányszálas távmérők | 204 |
Kettős távcsövű távmérők | 213 |
Ütköző (kontaktusos) távcsövű távmérők | 213 |
Prizmás távmérők | 213 |
Változó távmérőszöggel dolgozó távmérők | 213 |
A változó távmérőszöggel dolgozó távmérők | 214 |
A változó távmérőszögű távmérők osztályozása | 214 |
Az okulár mikorméteres távmérő | 214 |
Az objekítv-mikrométers távmérő | 215 |
A tangenciál-csavaros távmérő | 215 |
Vízszintes szögmérés | |
A teodolit | 216 |
A teodolitról általában | 216 |
A teodolit szerkezetének részletes leírása | 218 |
A teodolit vázlatos rajza. Jelölések | 233 |
A teodolit vizsgáalta és igazítása. A vizsgálat és igazítás sémája | 233 |
Az igazítás szükséges volta | 238 |
A teodolit felállítása | 240 |
A teodolittal való vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai | 240 |
A függőleges iránysík merőlegességi hibája | 240 |
A fekvőtengely merőlegességi hibája | 241 |
A távcső külpontos elhelyezésének hatása | 242 |
Az alhidáde és a limbusz (V és V') tengelyének nem párhuzamos volta | 242 |
Az alhidádé-tengely külpontosságának hatása | 242 |
A felállítás hibája | 246 |
A libuszosztás hibái | 246 |
A leolvasóberendezések hibái | 247 |
Az állvány elcsavarodásából származó hiba | 248 |
Az irányérték | 248 |
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása | 250 |
A szögmérési módszerek osztályozása | 250 |
Az iránymérés | 250 |
Az egyszerű (tulajonképpeni) szögmérés | 252 |
A szorzó szögmérés | 252 |
Külpontos szögmérések és a redukálások | 255 |
Külpontos felállások redukálása | 255 |
Külpontos irányértékek redukálása | 255 |
A külpontosság elemeinek meghatározásaában megkívánt pontosság | 256 |
A külpontosság elemeinek meghatározása | 257 |
A külpontos szögmérések redukálása | 259 |
Külpontos pontjelzések redukálása | 259 |
A vízszintes szögmérés megbízhatósága | 260 |
Sikgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok | |
Síkgeometriai alapfogalmak és jelölések | 265 |
Az irány és az irányszög | 265 |
A szög definíciója és jelölési módja | 266 |
Koordináta rendszerek | 267 |
Irányszög a koordináta rendszerben | 268 |
Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival | 268 |
Síkgeometriai alapfeladatok | 270 |
Megadott koordinátákból, távolságból és irányszögből a távolság végpontjának koordinátái számítandók | 270 |
Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó | 270 |
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása | |
A vízszintes mérés alapelve | 271 |
A vízszintes mérés osztályozása | 274 |
Az alappont-meghatározás módszereinek osztályozása | 274 |
A háromszögelés trianguláció | |
Általános megjegyzések a háromszögelésre | 274 |
A háromszögelés alapelve | 274 |
Az alapvonal és az alapvonal fejlesztő hálózat | 275 |
A háromszögelés műveleteinek összefoglalása | 276 |
A háromszögelés mérési része | 277 |
A mérés műveletei | 277 |
A hálózati pontok kiválasztása és hálózat-tervezetének megállapítása | 277 |
A alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása | 278 |
Az alappontok megjelőlése | 278 |
Az alapvonal hosszának megmérése (bázis mérés) | 278 |
A hálózati szögek megmérése | 281 |
A számítási rész felosztása | 282 |
A koordinátátk számítása | 282 |
A koordináta számításban követendő eljárások | 282 |
A kiinduló pontpá koordinátáinak számítása | 282 |
A hálózati pontok koordinátáinak számítása | 286 |
A háromszögelés eredményeinek összefoglalása | 288 |
A pontkapcsolások | |
A pontkapcsolások osztályozása | 288 |
Az előmetszés | 288 |
Az oldalmetszés | 289 |
Háromszögmérés, vagy kis háromszögelés | 289 |
Hátrametszés | 290 |
A hátrametszés alapelve | 290 |
A hátrametszé alapképletei | 290 |
A veszélyes kör | 294 |
A hátrametszés számítása koordinátákból | 296 |
A Delambre-féle számítás koordinátából | 297 |
A Runge-féle számítás | 298 |
Közvetett távolságmérés hátrametszéssel | 300 |
Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások | 300 |
Kettős hátrametszés | 300 |
Páros pontkapcsolás | 301 |
A sokszögelés (poligonálás) | |
A sokszögelés alapelve. Jelölések | 302 |
A nyílt sokszögvonal esetei | 304 |
Önálló sokszögelés | 304 |
Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés | 305 |
A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése | 305 |
A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont | 306 |
A rövid oldal káros hatásának kiküszöblése | 308 |
A zárt sokszögvonal | 317 |
A záróhibák megengedett határértékei | 318 |
A sokszögelés végrehajtása | 318 |
A sokszögvonal megválasztása | 318 |
A sokszögpontok megjelölése | 319 |
Az oldalhosszak megmérése | 321 |
A törésszögek megmérése | 321 |
A részletpontok meghatározása | |
A részletfelvétel alapelve | 322 |
A részletfelvételi eljárások osztályozása | 324 |
Derékszögű (ortogonális) koordináta mérés | |
A derékszögű koordináta mérés alapelve | 325 |
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása külsőségekben (mezei mérés) | 325 |
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben (városi mérés) | 327 |
Poláris koordináta mérés | |
A mérés alapelve és végrehajtása | 328 |
Előmetszés | |
Az előmetszés alapelve és végrehajtása | 329 |
Tahimétria | |
A tahimétria alapelve. A tahiméterek osztályozása | 330 |
Az egyszerű tahiméter (tahiméter teodolit) | 331 |
Az egyszerű tahiméter szerkezte | 331 |
Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása | 331 |
A tahiméter léc | 332 |
A tahiméterrel való mérés | 333 |
A tahimétrálás alapképletei | 334 |
A tájékozó szög számítása | 334 |
A vízszintes távolság és a magasság számítása | 334 |
A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása | 335 |
A tahimetria számítási segédeszközei | 337 |
Általános megjegyzések a számításra | 337 |
Táblázatok | 338 |
Grafikonok | 339 |
Tahiméters számítólécek | 339 |
Térképkészítés a tahiméteres mérés-eredmények alapján | 340 |
Redukáló tahiméterek | 340 |
A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tehiméterek alapelve | 340 |
A tangenciál csavaros távmérő elvén működő reduláló tahiméterek | 347 |
Prizmás redukáló tahiméterek (szabatos) tahiméterek | 351 |
Mérőasztal felvétel | |
A mérőasztal felvétel műszerei | 358 |
A mérőasztal | 358 |
A távcsöves vonalzó | 359 |
Talpas libella | 360 |
Villás vetítő | 362 |
Iránytű | 363 |
A mérőasztal felállítása | 363 |
A felvétel módszerei | 364 |
Előmetszés | 364 |
Poláris koordináta mérés | 365 |
Oldalmetszés | 365 |
Hátrametszés | 366 |
Sokszögelés | 367 |
A mérőasztal felvétel végrehajtása | 367 |
A mérőasztal felvétel megbízhatósága | 368 |
A mérőasztal előnyei és hátrányai | 368 |
A fotogrammetria | |
Alapfogalmak | 369 |
A fénykép belső és külső adatai. A mérés alapelve | 370 |
A fotogrammetria osztályozása | 371 |
A fotogrammetria műszerei | 372 |
A földi fotogrammetria műszerei | 372 |
A légi fotogrammetrai műszerei | 374 |
A fényképező készülék | 374 |
A fénykép külső adatainak meghatározása. A térbeli hátrametszés | 374 |
Az egyszerű földi fotogrammetria | 376 |
A mérés végrehajtása | 376 |
A felvétel feldolgozása (térképkészítés) | 376 |
Az egyszerű földi fotogrammetria előnyei, hátrányai és pntossága | 378 |
A sztereoszkópia. Alkalmazása távmérésre | 379 |
A sztereoszkópia alapelve | 379 |
A sztereoszkópiával való távolságmérés pontossága | 380 |
A földi sztereofotogrammetria | 382 |
A sztereokomparátor | 382 |
A sztereoszkópok által előállítot virtuális kép méretviszonyai | 384 |
A Deville-féle kartográf | 385 |
Térképezés egyes fényképekből. Fénykép-transzformátorok | 387 |
A fotogrammetria pontossága | 388 |
Földi fotogrammetria | 388 |
Légi sztereofogrammetria | 388 |
Fototérkékep | 389 |
A részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazásuk köre | |
A számító és a rajzoló módszerek összehasonlítása | 389 |
A számító részletfelvételi módszerek alkalmazási köre | 390 |
Kisebb felvételek (telekfelvételek) | |
Alapelvek és módszerek | 390 |
Közelító felvételek (vázlatrajz készítések) | |
Alapelv, műszerek és módszerek | 393 |
Földösztás, birtokrendezés, határszabályozás | |
A földosztás alapelvei | 395 |
Egyenlő minőségű földek felosztása (terület-osztás) | 396 |
A területosztás alapelve | 396 |
A területosztás alapfeladatai | 396 |
Példák az alapfeladatok alkalmazására | 399 |
Sokszög osztása sokszögvonalakkal | 400 |
Különböző minőségű földek felosztása | 401 |
A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek | 401 |
A felosztás alapelve és végrehajtásának módja | 402 |
Határszabályok | 403 |
Kitűzések a vízszintes vetületben | |
A kitűzés alapelve | 404 |
Egyenesk kitűzése | 404 |
Szögek kitűzése | 406 |
Épületek, műtárgyak kitűzése | 406 |
Alapfogalmak | |
A magasság. A magasságmérés módszerei | 409 |
Szintézis (nivellálás, geometriai magasságmérés) | 409 |
Trigonométria magasságmérés | 409 |
Barométeres, vagy fizikai magasságmérés | 409 |
Szintézis (nivellálás, geomteriai magasságmérés) | |
A szintézis alapelve és gyakorlati végrehajtása | 409 |
A szintézis elmélete és főszabályai | 412 |
A szintéző műszer kiigazításának szükségessége | 416 |
Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöblése | 416 |
Régebbi (elavult) szintezési módszrek | 417 |
A szintező műszerek osztályozása | 418 |
A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete | 418 |
A műszertalp és a talpcsavarok | 419 |
Az alhidáde | 419 |
A szintező libella | 420 |
A szintező csavar | 420 |
Tükröző berendezések a szintező libellának az okuláris mellől való megfigyelésére | 420 |
A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása. I,II, III, IV, V. minta | 422 |
A szintező műszer felállítása | 423 |
A felállítás elve és követelményei | 423 |
A szintező csavar normális állása és annak meghatározása | 423 |
A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei | 423 |
Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 425 |
A vizsgálat és igazítás sémája | 425 |
Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 425 |
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 426 |
A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása | 427 |
A II. mintájú szintező műszerek vizsgálat és igazítása | 427 |
A vizsgálat és igazítás sémája | 427 |
Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 428 |
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 428 |
A felállításra szolgálo libella vizsgálata és igazítása | 428 |
Az V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 428 |
Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítása és alkalmazhatóságuk körére | 429 |
Az egyetemes szintezőműszerek vizsgálata | 429 |
Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása | 429 |
A szintezés gyakoralti szabályai | 430 |
A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések | 430 |
Két távcső-állásból való szintezés | 430 |
Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás | 430 |
Kettős számozású lécek alkalmazása | 431 |
Kettős osztású lécek alkalmazása | 431 |
Kettős kötőpontok alkalmazása | 431 |
Kettős műszerállással való szintezés | 431 |
Centiméter-mező felezéssel és buborék leolvasással való szintezés (hollandiai, vagyCohen-Stuart-féle módszer) | 431 |
Buborék-lolvasással való szintezés | 431 |
A szintező libella állandójának meghatározása | 432 |
A szintező léc | 432 |
A szintezés végrehajtása | 434 |
A szintezések osztályozása | 441 |
Alappont szintezés | 442 |
Hosszszelvény-szintezés | 443 |
Terület-szintezés | 444 |
A szintezés hibaroffásai. A leolvasás középhibája | 444 |
Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása | 444 |
A szintezés a priori középhibájának meghatározása | 445 |
A kilométeres középhiba és annak a priori értéke | 446 |
A szintezések kiegyenlítése | 447 |
Az oda-vissaz végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása | 447 |
Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintézési eremények kiegyenlítése | 448 |
Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezések kiegyenlítése | 449 |
Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése | 449 |
A kilométeres középhibák összefoglaása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára | 452 |
Higrosztatikai szintezés | 452 |
Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek | 453 |
Dioptrás szintező műszerek | 453 |
Ingás szintező műszerek | 454 |
Állvány nélkül (kézi) szintező műszerek | 454 |
Lépcsőmérés | 454 |
Szintezés szögtükörrel és függővel | 455 |
Közlekedő-csöves szintező műszerek | 455 |
Kezdetleges, házilag előállítható szintező műszerek | 456 |
Trigonométriai magasságmérés | |
A trognométriai magasságmérés alapelve | 456 |
Magassági szögek mérése | 457 |
A magassági kör és szerkezete | 457 |
Az index-hiba és kiküszöbölési módja | 458 |
A magassági szögmérésé végrehajása | 458 |
A magassági szög számítása | 459 |
Magassági szögmérés buborék-leolvasással | 461 |
Az indexlibella állandójának meghatározása | 462 |
Magasságis zögmérés egy távcsó-állásból | 462 |
A refrakció és koefficiense | 463 |
A trognométriai magasságmérés alapképlete | 464 |
A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a fénytörési együttható meghtározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére | 466 |
A refrakció változósága és annak hatása | 466 |
A fénytörési együtthtó meghatározása | 467 |
A refrakció hatása kis távolságok esetén | 468 |
A trognométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok | 468 |
Épületmagasságok mérése | 469 |
Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások | 470 |
A barométeres, vagy fizikai magasságmérés | |
A barométeres magasságmérés alapelve | 470 |
A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra | 471 |
A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok | 471 |
A barométeres magasságmérés műszerei | 473 |
A higanybarométer | 473 |
A leolvasások redukálása | 475 |
A higanybarométerek használata | 476 |
Rúgós-barométerek, vagy aneroidok | 476 |
A rúgos-barométerek, vagy aneroidok | 476 |
A leolvasások redukálása | 478 |
A forráspontok mérő termométer (termobarométer) | 478 |
A barométers magasságmérés végrehajtása | 479 |
Általános megjegyzések a mérés végrehajtására | 479 |
Mérés egy barométerre | 480 |
A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága | 481 |
A magassági (domborzati) viszonyok ábrázolása a térképen | 482 |
Rétegterv-készítés tahiméterrel | 483 |
Rétegterv-készítés szintező műszerrel | 486 |
A rétegtervek megbízhatósága | 487 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.