1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geodézia

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 523 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Tankönyvi száma: 453.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Közoktatásügyi Minisztérium n agy örömet okozott azzal a nagyon megtisztelő megbízással, hogy a négykötetes Geodézia könyvemből, megfelelő összevonással és kiegészítésekkel tankönyvet készítsek a... Tovább

Előszó

A Közoktatásügyi Minisztérium n agy örömet okozott azzal a nagyon megtisztelő megbízással, hogy a négykötetes Geodézia könyvemből, megfelelő összevonással és kiegészítésekkel tankönyvet készítsek a mérnöki kar hallgatói részére. Eredeti tervem ugyan az volt, hogy ebből az immár 30 év óta több kiadásban (mintegy 14 000 példányban) megjelent könyvből valóságos (részletes) kézikönyvet készítsek, de teljes mértékben beláttam, hogy az eredményes egyetemi oktatáshoz elsősorban jó tankönyve van szükség; a kézikönyv, mint a továbbképzés eszköze, későbbre maradhat. Tankönyv nélkül nem lehet elvárni a mérnöki kar hallgatóitól, hogy olyan felkészültséggel hagyják el a Műszaki Egyetemet, mely lehetővé teszi, hogy rögtön mint teljesen használható geodéta mérnökök kapcsolódjanak be a hatalmas méretű Ötéves Terv munkálataiba.
A tankönyv megírásánál, illetve anyagának összeállításánál azt acélt tartottam szem előtt, hogy a könyv ne csak az előadás anyagát tartalmazza, de azt az útravalót is megadja, amire a kezdő mérnöknek gyakorlata megkezdésekor szüksége van. Ezért nemcsak az elméleti, de a gyakorlati részekben is igyekeztem annyit, amennyi szükséges a tanulásra és nélkülözhetetlen a gyakorlat részére. Természetesen igyekeztem megtartani az egyetemi nívót s feltételeztem, hogy azok, akik e könyv lapjait forgatják, a kellő matematikai és fizikai előképzettséget már megkapták. Vissza

Tartalom

Előszó3
Ajánlható irodalom488
Ábrák jegyzéke489
Név- és tárgymuató497
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke508
A helymeghatározás és alapfogalmai
A geodézia feladata és felosztása7
A helymeghatározás alapelv7
A függővonal és aszint-felület8
A szint-feleletek szabályos képviselői10
Középtengerszín.10
A geodésziai merések felosztása11
A vízszintes méréseken tehető megközelítések12
A magasságméréseken tehtő megközelítések12
A földi ellipszoid méretei12
Mértékek; mértékegységek
Vízszintes hosszak és szögek13
A mérés alapelve. Etalonok14
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei14
A méterrendszer története és alapelvei14
A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai15
A méterrendszer megőrzésének kérdése16
A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény17
Régebbi hossz- és területmértékek18
A szögmérés mértékegységei19
Analitikus mértékegységei19
Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont20
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve21
A mérési hiábk osztályozása22
Durva hibák és álhibák22
Szabályos hibák22
Szabálytalan hibák23
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek24
A pontosság fogalma24
Az egyenlően lehetséges hibák sorozata24
A Laplace-féle átlagos hiba25
A Gauss-féle középhiba25
A súly26
Jelölések26
A függvényérték középhibájának és súlyának tétele27
A tétel és levezetése27
A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre29
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere31
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel33
A képletek levezetése33
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere34
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel34
A képletek levezetése34
A kiegyenlítés gyakoralti végrehajtása35
Speciális esetek35
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel (korrelátás kiegyenlítés)36
A feladat leírása36
A feltételi egyenletek és lienárissá tételük36
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése37
A normális egyenletek megoldása39
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel39
A feladat leírása39
A feltételi egyenletek alakjai40
A kiegyenlítés alapképleteink levezetése41
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra43
A mérések megismétlésének kérdése43
A véletlen hiba44
A közép-teljeshiba és közép-véletlenhiba44
A valószínű hiba45
Összefüggések a szokásos hibamértékek között45
A számítás és fontosabb segédeszközei
Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítás megkönnyítésére és ellenőrzésére45
Általános megjegyzések a számításokra45
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása47
Táblázatok47
A táblázatokról általában47
Szorzó és hatványra emelő táblázatok48
Logaritmikus táblázatok48
A logaritmikus számítóléc49
A logaritmikus számítóléc alapelve49
A logaritmikus számítóléc szerkezete50
A szorzás végrehajtása50
Az osztás végrehajtása52
Négyzetreemelés53
Négyzetgyök-vonás53
A tolóka speciális osztásai és használatuk53
A logaritmikus sámítóléc pontossága54
Számítókorongok, kerekek, diagrammok és speciális számítólécek54
Számológépek (arithmométerek)54
A számológépekről általában54
A Brunsviga-szmológép szerkezete55
A számológép használata60
A térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei
A térképek osztályozása. A méretarány63
A papiros méretváltozása64
Általános megjegyzés64
A hosszváltozás tekintetbevétele65
A területváltozás tekintetbevétele65
Felrakókészülékek66
Hosszfelrakók66
Szögfelrakók (Transzportőrök)68
Koordinátafelrakók69
Térképkisebbítő, illetve nagyobító (redukáló) műszerek70
A térképkisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve70
Redukciós vonalzók71
Pantográfok71
Rajzolt idomok területének megállapítása
Területmeghatározás
Elemi területek meghatározása 74
Egyenes vonalakkal határolt idomok területének meghatározása75
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása77
A területmeghatározás megbízhatósága78
Területmérés planiméterekkel
A planiméterekről79
Ortogonálás planiméter81
Poláris rudas planiméterk88
A Prytz-féle baltás planiméter92
A planiméterrel való területmérés gyakorlati szabályai93
A planiméterral való területmérés megbízhatósága94
A függő
A függő szerkezet és használata96
A libella
A libelláról általában. Osztályozásuk97
A csöves libella szerkezete98
A csöves libella igazítócsavarjai99
A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések100
A csöves libella normális pontja; igazított libellák102
A libellával végezhető műveletek és azok eredményei103
A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges fekvőtengely körül103
A libella billentése fekvő tengelyen (tengelylibella), vagy talpvonalon (talpaslibella)104
A libella 180 fokra való átforgatása közel függőleges állótengely körül105
A libella átfektetése 180 fokra fekvőtengelyen, vagy talpvonalon107
A csöves libella használata108
Közel függőleges állótengely ferdeségi szögének meghatározása108
Közel vízszintes egyesn (fekvőtengely), talpvonal, sík alkotó hajlásszögének meghatározása108
Állótengely függőlegessé tétele108
Fekvőtengely függőlegessé tétele109
Síklap vízszintessé tétele110
Libella igazítása állótengelyhez110
Libella igazítása fekvőtengelyre (talpvonalra)110
Szelencés liebellák111
A libella állandójának meghatározása112
A libella használatakor betartandó szabályok113
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára114
A libella és a hőmérséklet114
A buborék tapadása114
Mozgatható beosztások116
A libellával elérhető pontosság115
A geodézia távcső
Optikai alapfogalmak116
A lencsék és osztályozásuk116
A lencsék főpontjai116
A lencse alapképlete118
Lencserendszerek118
A lencsék hibái119
Az emberi szem120
A nagyítóüveg121
A távcső122
A geodéziai távcső123
Az irányzás alapelve123
A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak124
A geodéziai távcső szerkezete125
A tácső használata127
Nagyítás129
A távcső megviszgálása130
Speciális távcsőszerkezetek131
A távcsővel való irányzás megbízhatósága131
Leolvasóberendezések
A leolvasás és részei132
Becslés133
Nóniusz133
A nóniusz alapelve133
A nóniusz használata135
A nóniusz vizsgálata135
Az összeesés különböző esetei136
A nóniusz használatának szabályai136
Szokásos nóniusz-típusok138
Leolvasó mikroszkópok139
Egyszerű mikroszkóp139
Becslő mikroszkóp139
Beosztásos mikroszkóp141
Mozgószálas mikorszkóp142
Nóniusz-mikroszkóp146
Optikai mikrométeres mikorszkóp146
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása147
Pontok jelölése
A pontjelölésről általában. A jelzőkaró151
Egyenes vonalak kitűzése
Beintés és beálítás153
Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal153
Kitűzés segédkarókkal154
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére155
Állandó nagyságú (különösen 90 fokos) szögek kitűzése
A szögkitűzőkről általában155
A diptrás szögkitűző műszerek156
A szögdioptria elve és különböző alakjai156
A szögdioptria használata157
A szögdioptria vizsgálata158
A szögdioptria előnyei és hátrányai159
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek159
A tükröző műszerek elmélete159
Az egyszerű szögtükör162
A szögprizma165
Kettős szögtükrök és szögprizmák168
Az egyenesbe állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata168
Alineátorok168
Kettős (univerzális) szögkitüző műszerek169
Távolságok meghatározása
A távolságmeghatározások osztályozása171
Általános megjegyzések a hosszmérésre172
A mérőléc172
A mérőléc szerkezete172
A lécmérés leírása172
Ferdén mért távolságok redukálása. A lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek173
A mérőszalag175
A mérőszalag alakjai180
A pálya ferdeségének tekintetbevétele és a szalaghalásmérők183
A mérőeszközök valódi hosszának megállapítása (komparálás)183
Általános megjegyzések a komparálásra184
A mérőléc komparálása185
A mérőléc és mérőszalag összehasonlítása185
A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése185
A végpont megjelölésének kérdése186
A mérés gazdaságosságának kérdése186
A közvetlen hosszmérések megbízhatósága187
A lécmérés megbízhaósága188
A mérés állandó hibája188
A mérés közép-véletlenhibája189
A szalagmérés megbízhatósága189
A mérés állandó hibája189
A mérés közép-véletlenhibája190
Összefoglalás190
A hibahatár-képletek és táblázatok190
A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések191
Közelítő hosszmérésekre szolgáló műszerek és módszerek192
A mezei körző192
A mérőkerék192
A lépésmérték193
A menetelési idő194
Távmérés (közvetett távolságmeghatározás)
A távmérők osztályozása195
A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása)195
Akusztikai alapon szerkesztett katonai távmérők195
Trigonométriai alapon szerkesztett katonai távmérők196
A trigonométriai távmérők alapelve196
Külső alapvonallal dolgozó támvérők197
Optikai alapon szerkesztett távmérők197
A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásuk197
Az állandó távmérőszöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők199
Állandó távmérőszöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása201
Állandó száltávolságú irányszálas távmérők204
Kettős távcsövű távmérők213
Ütköző (kontaktusos) távcsövű távmérők213
Prizmás távmérők213
Változó távmérőszöggel dolgozó távmérők213
A változó távmérőszöggel dolgozó távmérők214
A változó távmérőszögű távmérők osztályozása214
Az okulár mikorméteres távmérő214
Az objekítv-mikrométers távmérő215
A tangenciál-csavaros távmérő215
Vízszintes szögmérés
A teodolit216
A teodolitról általában216
A teodolit szerkezetének részletes leírása218
A teodolit vázlatos rajza. Jelölések233
A teodolit vizsgáalta és igazítása. A vizsgálat és igazítás sémája233
Az igazítás szükséges volta238
A teodolit felállítása240
A teodolittal való vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai240
A függőleges iránysík merőlegességi hibája240
A fekvőtengely merőlegességi hibája241
A távcső külpontos elhelyezésének hatása242
Az alhidáde és a limbusz (V és V') tengelyének nem párhuzamos volta242
Az alhidádé-tengely külpontosságának hatása242
A felállítás hibája246
A libuszosztás hibái246
A leolvasóberendezések hibái247
Az állvány elcsavarodásából származó hiba248
Az irányérték248
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása250
A szögmérési módszerek osztályozása250
Az iránymérés250
Az egyszerű (tulajonképpeni) szögmérés252
A szorzó szögmérés252
Külpontos szögmérések és a redukálások255
Külpontos felállások redukálása255
Külpontos irányértékek redukálása255
A külpontosság elemeinek meghatározásaában megkívánt pontosság256
A külpontosság elemeinek meghatározása257
A külpontos szögmérések redukálása259
Külpontos pontjelzések redukálása259
A vízszintes szögmérés megbízhatósága260
Sikgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
Síkgeometriai alapfogalmak és jelölések265
Az irány és az irányszög265
A szög definíciója és jelölési módja266
Koordináta rendszerek267
Irányszög a koordináta rendszerben268
Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival268
Síkgeometriai alapfeladatok270
Megadott koordinátákból, távolságból és irányszögből a távolság végpontjának koordinátái számítandók270
Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó270
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása
A vízszintes mérés alapelve271
A vízszintes mérés osztályozása274
Az alappont-meghatározás módszereinek osztályozása274
A háromszögelés trianguláció
Általános megjegyzések a háromszögelésre274
A háromszögelés alapelve274
Az alapvonal és az alapvonal fejlesztő hálózat275
A háromszögelés műveleteinek összefoglalása276
A háromszögelés mérési része277
A mérés műveletei277
A hálózati pontok kiválasztása és hálózat-tervezetének megállapítása277
A alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása278
Az alappontok megjelőlése278
Az alapvonal hosszának megmérése (bázis mérés)278
A hálózati szögek megmérése281
A számítási rész felosztása282
A koordinátátk számítása282
A koordináta számításban követendő eljárások282
A kiinduló pontpá koordinátáinak számítása282
A hálózati pontok koordinátáinak számítása286
A háromszögelés eredményeinek összefoglalása288
A pontkapcsolások
A pontkapcsolások osztályozása288
Az előmetszés288
Az oldalmetszés289
Háromszögmérés, vagy kis háromszögelés289
Hátrametszés290
A hátrametszés alapelve290
A hátrametszé alapképletei290
A veszélyes kör294
A hátrametszés számítása koordinátákból296
A Delambre-féle számítás koordinátából297
A Runge-féle számítás298
Közvetett távolságmérés hátrametszéssel300
Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások300
Kettős hátrametszés300
Páros pontkapcsolás301
A sokszögelés (poligonálás)
A sokszögelés alapelve. Jelölések302
A nyílt sokszögvonal esetei304
Önálló sokszögelés304
Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés305
A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése305
A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont306
A rövid oldal káros hatásának kiküszöblése308
A zárt sokszögvonal317
A záróhibák megengedett határértékei318
A sokszögelés végrehajtása318
A sokszögvonal megválasztása318
A sokszögpontok megjelölése319
Az oldalhosszak megmérése321
A törésszögek megmérése321
A részletpontok meghatározása
A részletfelvétel alapelve322
A részletfelvételi eljárások osztályozása324
Derékszögű (ortogonális) koordináta mérés
A derékszögű koordináta mérés alapelve325
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása külsőségekben (mezei mérés)325
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben (városi mérés)327
Poláris koordináta mérés
A mérés alapelve és végrehajtása328
Előmetszés
Az előmetszés alapelve és végrehajtása329
Tahimétria
A tahimétria alapelve. A tahiméterek osztályozása330
Az egyszerű tahiméter (tahiméter teodolit)331
Az egyszerű tahiméter szerkezte331
Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása331
A tahiméter léc332
A tahiméterrel való mérés333
A tahimétrálás alapképletei334
A tájékozó szög számítása334
A vízszintes távolság és a magasság számítása334
A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása335
A tahimetria számítási segédeszközei337
Általános megjegyzések a számításra337
Táblázatok338
Grafikonok339
Tahiméters számítólécek339
Térképkészítés a tahiméteres mérés-eredmények alapján340
Redukáló tahiméterek340
A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tehiméterek alapelve340
A tangenciál csavaros távmérő elvén működő reduláló tahiméterek347
Prizmás redukáló tahiméterek (szabatos) tahiméterek351
Mérőasztal felvétel
A mérőasztal felvétel műszerei358
A mérőasztal358
A távcsöves vonalzó359
Talpas libella360
Villás vetítő362
Iránytű363
A mérőasztal felállítása363
A felvétel módszerei364
Előmetszés364
Poláris koordináta mérés365
Oldalmetszés365
Hátrametszés366
Sokszögelés367
A mérőasztal felvétel végrehajtása367
A mérőasztal felvétel megbízhatósága368
A mérőasztal előnyei és hátrányai368
A fotogrammetria
Alapfogalmak369
A fénykép belső és külső adatai. A mérés alapelve370
A fotogrammetria osztályozása371
A fotogrammetria műszerei372
A földi fotogrammetria műszerei372
A légi fotogrammetrai műszerei374
A fényképező készülék374
A fénykép külső adatainak meghatározása. A térbeli hátrametszés374
Az egyszerű földi fotogrammetria376
A mérés végrehajtása376
A felvétel feldolgozása (térképkészítés)376
Az egyszerű földi fotogrammetria előnyei, hátrányai és pntossága378
A sztereoszkópia. Alkalmazása távmérésre379
A sztereoszkópia alapelve379
A sztereoszkópiával való távolságmérés pontossága380
A földi sztereofotogrammetria382
A sztereokomparátor382
A sztereoszkópok által előállítot virtuális kép méretviszonyai384
A Deville-féle kartográf385
Térképezés egyes fényképekből. Fénykép-transzformátorok387
A fotogrammetria pontossága388
Földi fotogrammetria388
Légi sztereofogrammetria388
Fototérkékep389
A részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazásuk köre
A számító és a rajzoló módszerek összehasonlítása389
A számító részletfelvételi módszerek alkalmazási köre390
Kisebb felvételek (telekfelvételek)
Alapelvek és módszerek390
Közelító felvételek (vázlatrajz készítések)
Alapelv, műszerek és módszerek393
Földösztás, birtokrendezés, határszabályozás
A földosztás alapelvei395
Egyenlő minőségű földek felosztása (terület-osztás)396
A területosztás alapelve396
A területosztás alapfeladatai396
Példák az alapfeladatok alkalmazására399
Sokszög osztása sokszögvonalakkal400
Különböző minőségű földek felosztása401
A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek401
A felosztás alapelve és végrehajtásának módja402
Határszabályok403
Kitűzések a vízszintes vetületben
A kitűzés alapelve404
Egyenesk kitűzése404
Szögek kitűzése406
Épületek, műtárgyak kitűzése406
Alapfogalmak
A magasság. A magasságmérés módszerei409
Szintézis (nivellálás, geometriai magasságmérés)409
Trigonométria magasságmérés409
Barométeres, vagy fizikai magasságmérés409
Szintézis (nivellálás, geomteriai magasságmérés)
A szintézis alapelve és gyakorlati végrehajtása409
A szintézis elmélete és főszabályai412
A szintéző műszer kiigazításának szükségessége416
Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöblése416
Régebbi (elavult) szintezési módszrek417
A szintező műszerek osztályozása418
A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete418
A műszertalp és a talpcsavarok419
Az alhidáde419
A szintező libella420
A szintező csavar420
Tükröző berendezések a szintező libellának az okuláris mellől való megfigyelésére420
A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása. I,II, III, IV, V. minta422
A szintező műszer felállítása423
A felállítás elve és követelményei423
A szintező csavar normális állása és annak meghatározása423
A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei423
Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása425
A vizsgálat és igazítás sémája425
Az irányvonal vizsgálata és igazítása425
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása426
A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása427
A II. mintájú szintező műszerek vizsgálat és igazítása427
A vizsgálat és igazítás sémája427
Az irányvonal vizsgálata és igazítása428
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása428
A felállításra szolgálo libella vizsgálata és igazítása428
Az V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása428
Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítása és alkalmazhatóságuk körére429
Az egyetemes szintezőműszerek vizsgálata429
Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása429
A szintezés gyakoralti szabályai430
A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések430
Két távcső-állásból való szintezés430
Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás430
Kettős számozású lécek alkalmazása431
Kettős osztású lécek alkalmazása431
Kettős kötőpontok alkalmazása431
Kettős műszerállással való szintezés431
Centiméter-mező felezéssel és buborék leolvasással való szintezés (hollandiai, vagyCohen-Stuart-féle módszer)431
Buborék-lolvasással való szintezés431
A szintező libella állandójának meghatározása432
A szintező léc432
A szintezés végrehajtása434
A szintezések osztályozása441
Alappont szintezés442
Hosszszelvény-szintezés443
Terület-szintezés444
A szintezés hibaroffásai. A leolvasás középhibája444
Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása444
A szintezés a priori középhibájának meghatározása445
A kilométeres középhiba és annak a priori értéke446
A szintezések kiegyenlítése447
Az oda-vissaz végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása447
Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintézési eremények kiegyenlítése448
Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezések kiegyenlítése449
Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése449
A kilométeres középhibák összefoglaása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára452
Higrosztatikai szintezés452
Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek453
Dioptrás szintező műszerek453
Ingás szintező műszerek454
Állvány nélkül (kézi) szintező műszerek454
Lépcsőmérés454
Szintezés szögtükörrel és függővel455
Közlekedő-csöves szintező műszerek455
Kezdetleges, házilag előállítható szintező műszerek456
Trigonométriai magasságmérés
A trognométriai magasságmérés alapelve456
Magassági szögek mérése457
A magassági kör és szerkezete457
Az index-hiba és kiküszöbölési módja458
A magassági szögmérésé végrehajása458
A magassági szög számítása459
Magassági szögmérés buborék-leolvasással461
Az indexlibella állandójának meghatározása462
Magasságis zögmérés egy távcsó-állásból462
A refrakció és koefficiense463
A trognométriai magasságmérés alapképlete464
A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a fénytörési együttható meghtározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére466
A refrakció változósága és annak hatása466
A fénytörési együtthtó meghatározása467
A refrakció hatása kis távolságok esetén468
A trognométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok468
Épületmagasságok mérése469
Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások470
A barométeres, vagy fizikai magasságmérés
A barométeres magasságmérés alapelve470
A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra471
A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok471
A barométeres magasságmérés műszerei473
A higanybarométer473
A leolvasások redukálása475
A higanybarométerek használata476
Rúgós-barométerek, vagy aneroidok476
A rúgos-barométerek, vagy aneroidok476
A leolvasások redukálása478
A forráspontok mérő termométer (termobarométer)478
A barométers magasságmérés végrehajtása479
Általános megjegyzések a mérés végrehajtására479
Mérés egy barométerre480
A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága481
A magassági (domborzati) viszonyok ábrázolása a térképen482
Rétegterv-készítés tahiméterrel483
Rétegterv-készítés szintező műszerrel486
A rétegtervek megbízhatósága487

Oltay Károly

Oltay Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Oltay Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem