kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 671 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Térképmelléklettel. Tankönyvi szám: 44280. |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
Előszó a negyedik kiadáshoz | 7 |
Alapismeretek | 9 |
A földi helymeghatározás és alapfogalmai | 11 |
A geodézia tárgya és felosztása | 11 |
A földi helymeghatározás alapelve | 13 |
A függővonal és szintfelület | 14 |
A föld alakja | 18 |
A középtengerszint | 21 |
A geodéziai mérések felosztása | 22 |
A vízszintes mérések szempontjából tehető megközelítések | 23 |
A magasságmérések szempontjából tehető megközelítések | 23 |
A földi ellipszoid méretei | 23 |
Mértékek, mértékegységek | 25 |
Vízszintes hosszak és szögek | 25 |
A mérés alapelve. Etalonok | 25 |
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei | 26 |
A szögmérés mértékegységei | 33 |
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | 36 |
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 36 |
A mérési hibák osztályozása | 37 |
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 39 |
A hibaterjedés | 42 |
A kiegyenlítő számítás általános feladata | 50 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (I. kiegyenlítési csoport) | 55 |
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (II. kiegyenlítési csoport) | 60 |
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel (III. kiegyenlítési csoport) | 65 |
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 69 |
A számítás és fontosabb segédeszközei | 71 |
Általános megjegyzések a számításokra | 71 |
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása | 72 |
Táblázatok | 72 |
A logaritmikus számolóléc | 74 |
Számológépek (aritmométerek) | 80 |
A számológép használata | 86 |
Térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei | 92 |
A térképek osztályozása. A méretarány | 92 |
A papiros méretváltozása | 93 |
Felrakókészülékek | 96 |
Térképkisebbítő, illetve -nagyobbító (redukáló) műszerek | 101 |
Rajzolt idomok területének megállapítása | 106 |
Területmeghatározás | 106 |
Területmérés planiméterekkel | 112 |
Műszerelemek | 131 |
A vetítők | 133 |
A vetítők osztályozása | 133 |
A zsinóros vetítők | 133 |
A rudas vetítő | 135 |
A prizmás vetítő | 136 |
A libella | 137 |
A libelláról általában. Osztályozásuk | 137 |
A csöves libella | 137 |
A csöves libellával végezhető műveletek és eredményeik | 142 |
A csöves libella használata | 148 |
A szelencés libella | 151 |
A libella állandójának meghatározása | 152 |
A libella használatakor megtartandó szabályok | 154 |
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára | 154 |
A libellával elérhető pontosság | 155 |
A geodéziai távcső | 156 |
Optikai alapfogalmak | 156 |
Az emberi szem | 162 |
A nagyítóüveg | 164 |
A távcső | 165 |
A geodéziai távcső | 166 |
A leolvasóberendezések | 177 |
A leolvasás és részei | 177 |
A becslés | 178 |
A nóniusz | 178 |
A leolvasómikroszkópok | 185 |
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 193 |
A vízszintes mérés alapműveletei | 195 |
Az általános geodézia alapműveletei | 197 |
A pontok jelölése | 198 |
A pontjelölésről általában | 198 |
A jelzőrúd | 198 |
Egyenes vonalak kitűzése | 201 |
Beintés és beállítás | 201 |
Kitűzés segédrudakkal | 202 |
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére | 203 |
Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése | 205 |
A szögkitűzőkről általában | 205 |
A diopriás szögkitűző műszerek | 205 |
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek | 209 |
Kettős szögtükrök és szögprizmák | 218 |
Többes szögprizmák | 222 |
Távolságok meghatározása | 223 |
A távolságmeghatározások osztályozása | 223 |
A hosszmérés | 223 |
A távmérés | 248 |
A vízszintes szögmérés | 272 |
A teodolit | 272 |
A teodolittal végzett vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai | 296 |
Az irányérték | 304 |
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása | 306 |
Külpontos szögmérések és központosításuk (redukálásuk) | 312 |
Külpontos pontraállások központosítása (redukálása) | 312 |
Külpontos pontjelzések központosítása (redukálása) | 317 |
A vízszintes szögmérés megbízhatósága | 317 |
A vízszintes mérés módszerei | 321 |
Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok | 323 |
Az irány, az irányszög és a szög | 323 |
Koordináta-rendszerek | 325 |
Az irányszög és a távolság összefüggése a koordinátákkal | 326 |
Síkgeometriai alapfeladatok | 328 |
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása | 331 |
A vízszintes alappont-meghatározások | 334 |
A háromszögelés | 334 |
A pontkapcsolások | 357 |
A sokszögelés | 384 |
A részletpontok vízszintes meghatározása | 410 |
Alapfogalmak | 410 |
A derékszögű koordinátamérés | 411 |
A poláris koordináta-mérés | 416 |
Részletpontok felmérése előmetszéssel | 416 |
A tahimetria | 417 |
A mérőasztal-felmérés | 449 |
A fotogrammetria | 463 |
A részletmérési eljárások összehasonlítása | 485 |
Kisebb területek felmérése | 486 |
A területosztás | 492 |
A területosztásról általában | 492 |
Egyenlő minőségű földek felosztása | 493 |
Különböző minőségű földek felosztása | 499 |
Határszabályozások | 502 |
Kitűzések a vízszintes vetületben | 503 |
A kitűzés feladata és végrehajtásának módjai | 503 |
Kitűzés mérési vonalhálózatról | 503 |
Kitűzés tájékozott főirányokkal | 504 |
Egyenesek kitűzése | 505 |
Szögek kitűzése | 507 |
Épületek, műtárgyak (áteresztők, hidak stb.) kitűzése | 507 |
A földnyilvántartás | 509 |
Az állami földnyilvántartás célja és tárgya | 509 |
Az állami földnyilvántartás szervezete | 509 |
A földek állami nyilvántartásának módja | 509 |
Földnyilvántartási munkarészek | 510 |
A telekkönyv | 512 |
A magasságmérés műszerei és módszerei | 515 |
Alapfogalmak | 517 |
A magasság. A magasságmérés módszerei | 517 |
A szintezés (nivellálás, geometriai magasságmérés) | 519 |
A szintezés alapelve, elmélete és szabályai | 519 |
A szintezőműszerek | 533 |
A szintezőléc | 547 |
A szintezés alappontjainak megjelölése | 549 |
A szintezés végrahajtása | 550 |
A felsőrendű szintezés | 554 |
A trigonometriai magasságmérés | 576 |
A trigonometriai magasságmérés alapelve | 576 |
Magassági szögek mérése | 576 |
A refrakció és együtthatója | 582 |
A trigonometriai magasságmérés alapképlete | 584 |
Számpélda a trigonometria magasságmérés számítására | 586 |
A refrakció változósága. Módszerek a refrakció-együttható maghatározására | 588 |
A trigonometriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok | 590 |
Épületmagasságok mérése | 591 |
Közelítő trigonometriai magasságmérési eljárások | 592 |
A barométeres vagy fiziki magasságmérés | 593 |
A barométeres magasságmérés alapelve | 593 |
A barométeres magasságmérés gyakorlati (közelítő) képletei | 593 |
A barométeres magasságmérés műszerei | 594 |
A rugós barométerek vagy aneroidok | 595 |
A barométeres magasságmérés végrahajtása | 598 |
A barométeres magasságmérés megbízhatósága | 600 |
A magssági viszonyok ábrázolása | 601 |
A domborzat elemei | 601 |
A domborzat ábrázolása | 603 |
Szintvonalas térképkészítés tahiméterrel | 605 |
Szintvonalas térkép készítése szintezőműszerrel | 608 |
A szintvonalak megbízhatósága | 609 |
Geodéziai vetületek | 611 |
A vetítés fogalma | 613 |
A vetületi torzulások | 614 |
Véges nagyságú idomok ábrázolása | 616 |
Az irányredukció | 616 |
A hossztorzulási tényező és a hosszredukció | 617 |
A vetületi meridiánkonvergencia | 617 |
A földrajzi koordináták | 618 |
A Magyarországon használatos geodéziai vetületek | 620 |
A kettős vetítés elve | 620 |
A sztereografikus vetület | 620 |
A szögtartó hengervetület | 621 |
A vetület nélküli rendszer | 622 |
A Gauss-Krüger-féle vetület | 622 |
A magyar országos felmérési szelvényhálózatok | 625 |
A szelvényhálózat célja | 625 |
Az ölrendszerű szelvényhálózatok | 625 |
A sztereografikus és a hengervetületi méterendszerű szelvényhálózatok | 626 |
A gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok | 627 |
Vetületi átszámítások | 629 |
Az átszámítások szükségessége | 629 |
Átszámítás a két rendszer közötti tájékozási állandó és hosszredukció közelítő értékével | 629 |
A Papp-féle átszámítóeljárás | 632 |
A magyar országos felmérések és a felmérési intézmények | 635 |
Függelék | 637 |
A geodéziai műszerek kezelése, karbantartása és szállítása | 637 |
Ajánlható irodalom | 639 |
Név- és tárgymutató | 641 |
Mellékletek | 641 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.