A GEODÉZIA TÖRTÉNETI, FIZIKAI, MATEMATIKAI ALAPJAI | 13 |
A gedoézia feladata, osztályozása | 13 |
Rövid történeti áttekintés | 15 |
A Föld alakjának meghatározása. Vonatkozási rendszerek | 19 |
A Föld alakját helyettesítő felületek | 19 |
A Földalak meghatározásának módszerei | 25 |
A referenciaellipszoid paramétereinek és elhelyezésének meghatározása | 27 |
Magyarországi alapfelületek | 31 |
Geodéziai feladatok megoldása forgási ellipszoidon | 31 |
Magasságfogalmak, a magyarországi magassági alapfelületek és magasságfogalmak | 37 |
A geoid mint magassági alapfelület | 37 |
Magyarországi magassági alapfelületek | 38 |
Különböző magasságfogalmak | 39 |
Vetülettani alapfogalmak | 42 |
A vetítés fogalma a geodéziában | 42 |
Vetületi egyenletekkel szemben támasztott követelmények | 42 |
Vetületi redukciók, vetületi meridiánkonvergencia | 47 |
Gauss-Krüger-vetületi rendszer | 49 |
A kettős vetítés fogalma és alkalmazása a magyarországi vetületekben | 53 |
Sztereografikus vetületi rendszer | 55 |
Ferde tengelyű hengervetületek | 56 |
Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) | 59 |
Vetületi átszámítások | 61 |
A hibaelmélet matematikai alapjai | 62 |
Valószínűségi változók | 62 |
A valószínűségi változók jellemzői | 65 |
A normális eloszás | 68 |
A khi négyzet eloszlás | 72 |
A t- vagy Student-eloszlás | 74 |
Az F- vagy Fischer-eloszlás | 76 |
Konfidenciaintervallumok | 77 |
Több valószínűségi változó együttes vizsgálata | 80 |
A mérési hibák típusai | 85 |
A hibaterjedés törvénye | 86 |
A kétdimenziós normális eloszlás | 88 |
A statisztikai próbák módszere | 92 |
Statisztikai próbák két várható értékre | 96 |
Próba két empirikus szórás (középhiba) azonosságára | 97 |
A legkisebb négyzetek módszere, a kiegyenlítő számítás alapjai | 99 |
A közvetett mérések kiegyenlítése (paraméteres módszer) | 101 |
Feltételes mérések módszere (korrelátás módszer) | 107 |
Korreltás normál egyenletrendszer felállítása és megoldása | 112 |
A normál egyenletek felállítása a közvetett mérések (paraméteres módszer) alkalmazása esetén | 119 |
A közvetett mérések módszere normál egyenletrendszerének megoldása, egyenlő súlyúakra redukált mérések esetén | 121 |
A közvetett mérések és a feltételes mérések módszerének összehasonlítása | 131 |
A matematikai programozás alapjai | 133 |
Lineáris programozás | 135 |
Konvex kvadratikus programozás | 142 |
Általános módszerek | 144 |
VÍZSZINTES ALAPPONT MEGHATÁROZÁSA | 149 |
A vízszintes alappontok szerepe és osztályozása | 149 |
Szögmérő műszerek | 151 |
A szögmérő műszerek rendeltetése | 151 |
A teodolit főbb részei | 152 |
Elektronikus teodolitok | 181 |
A teodolit szabályos hibái, módszerek a a szabályos hibák hatásának csökkentésére | 184 |
A teodolit és a pontjel felállításából eredő hibák, a külső körülmények okozta hibák | 191 |
A teodolit használata, irányzás teodolittal | 195 |
Teodolittipusok | 198 |
A vízszintes szögmérés módszerei | 202 |
A minden kombinációban való szögmérés módszere (Schreiber-módszer) | 202 |
Az iránymérés módszere (Struve-módszer) | 206 |
Egyéb szögmérési módszerek | 207 |
A szögmérés hibaforrásai | 208 |
Azimut meghatározások | 211 |
Azimut meghatározása busszolával | 212 |
Azimut meghatározása pörgettyűs műszerekkel | 213 |
Azimut meghatározása csillagászati módszerekkel | 218 |
Hossz- és távmérés | 241 |
Optikai (geometriai alapon működő) távmérők | 249 |
Elektronikus távmérők | 259 |
Interferenciás távmérési módszerek | 294 |
Az országos vízszintes alapponthálózatok felépítése, a nagyból a kicsi felé haladás elve | 296 |
Magyarország geodéziai vízszintes alaphálózata | 300 |
A vízszintes alappont-meghatározások módszerei és típusai | 303 |
A háromszögelés | 307 |
A háromszögelés tervezése és pontossági vizsgálata | 307 |
A háromszögelés szemlélése, kitűzése, jelépítés és állandósítás | 315 |
A vízszintes szögmérések végrehajtása a háromszögelésben | 321 |
Egy vagy két új pont meghatározása meglevő háromszögelési pontok felhasználásával (pontkapcsolások) | 329 |
Háromszöghálózatok számítása | 335 |
A hálózattervezés matematikai módszerei | 352 |
Geodéziai hálózatok elsőrendű tervezése | 353 |
A geodéziai hálózatok másodrendű tervezése | 355 |
A geodéziai hálózatok komplex tervezése | 362 |
A trilaterációs hálózatok fogalma, tervezése, pontossági vizsgálata | 363 |
A trilaterációs hálózat tervezése és pontossági vizsgálata | 364 |
A trilaterációs hálózat kitűzési és mérési sajátosságai | 369 |
A trilaterációs hálózat számítása | 371 |
A sokszögelés fogalma és osztályozása | 376 |
A sokszögelés tervezése, pontossági vizsgálata | 384 |
A sokszögelés csatlakozása a háromszögeléshez | 392 |
A sokszögelés gyakorlati végrehajtása | 393 |
A sokszögelés számítása | 401 |
Az alappont-meghatározások automatizálása | 416 |
Doppleres műhold megfigyelő eljárások | 416 |
Inerciális mérőrendszerek és alkalmazásuk | 418 |
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK | 421 |
A magassági alapponthálózatok feladata. A magasságmérés módszerei | 421 |
Hidrosztatikai szintezis | 423 |
Geomtetriai szintezis | 424 |
A geometriai szintezis alapelve | 424 |
A geometriai szintezis műszerei és eszközei | 427 |
A szintezőműszerekben alkalmazott kompenzátorok | 431 |
A geometriai szintezis szabályos hibaforrásai | 440 |
A magassági alapponthálózatok | 448 |
A szintezési technológiák alkotóelemei | 453 |
A szintezis számítása | 461 |
A trigonometriai magasságmérés | 470 |
A trigonometriai magasságmérés alapelve | 470 |
Szerkezeti elemek a trigonometriai magasságméréshez | 474 |
A trigonometriai magasságmérés szerepe a magassági alapponthálózatok kialakításában | 479 |
A trigonometriai magasságmérési hálózatok számítási sajátosságai | 483 |
A barométeres magasságmérés | 485 |
A barométeres magasságmérés alapelve | 485 |
A barométeres magasságmérés műszerei | 486 |
A barométeres magasságmérés módszerei | 489 |
A barométeres magasságmérés pontossága | 491 |
A barométeres magasságmérés alkalmazása | 492 |
Fotogrammetria szerepe, geometriai és matematikai alapjai | 493 |
A fotogrammetria kialakulása, osztályozása, szerepe napjaink műszaki feladatainak megoldásában | 493 |
A centrális vetítés alaptörvényei, koordináta-rendszerek | 496 |
Kapcsolat a képhez és a földhöz kötött fotogrammetriai koordináta-rendszeek között | 499 |
A fénykép geometriai torzításai | 504 |
A képpárok fogalma | 505 |
A fotogrammetria felvevőberendezései és információhordozói | 506 |
A felvevőkamarák optikai jellemzői | 506 |
A negatív anyagok | 508 |
Légi felvevőkamarák | 509 |
A földi felvevőkamarák | 510 |
A mérőkamara belső adatainak meghatározása terepmérésekkel | 516 |
A képkoordináták meghatározása. Numerikus feladatok | 520 |
A sztereoszkopikus látás és mérés | 520 |
Berendezések a képkoordináták meghatározására | 522 |
Térbeli hátrametszés | 528 |
Az analitikus fotogrammetria modelleljárásai | 532 |
A modell abszolút tájékozása | 540 |
Az analitikus légi háromszögelés | 542 |
A metrikus fotogrammetria termékei | 544 |
Nem tónusos termékek | 547 |
Analóg sztereofotogrammetriai kiértékelő berendezések | 549 |
Az analitikus plotterek | 558 |
Az egyképes fotogrammetria kiértékelő berendezései | 562 |
Az egyszerű képátalakítás műszerei | 562 |
A differenciális képátalakító | 568 |
A metrikus fotogrammetria néhány műszaki alkalmazása | 573 |
Légi fotogrammetria | 573 |
Földi fotogrammetria | 574 |
A fotointerpretáció és néhány műszaki vonatkozása | 576 |
FELMÉRÉSEK | |
A felmérések feladata és osztályozása | 578 |
Topográfiai térképek | 580 |
Topográfiai térképrendszerek | 580 |
A topográfiai térképek tartalma | 590 |
A geodéziai alappontok, a síkrajz és vízrajz jelkulcsi elemei | 591 |
Topográfiai térképek domborzatábrázolása | 591 |
Egyszerű példák topográfiai térképek építőmérnöki alkalmazására | 601 |
A topográfiai térképek készítése | 604 |
Földmérési alaptérképek | 606 |
A földmérési alaptérképek rendszere és tartalma | 606 |
A vízszintes részletfelmérés módszerei | 609 |
Nagy méretarányú mérnöki térképek | 620 |
A nagy méretarányú mérnöki térképek rendeltetése | 620 |
Nagy méretarányú terepfelmérés tachimetriával | 621 |
Négyzethálós területszintézis | 628 |
Hossz-keresztszelvény felmérés | 631 |
Hossz-keresztszelvény-hálózatokkal végrehajtott területszintézis | 633 |
A nagy méretarányú mérnöki felismerés térképezése | 634 |
A felmérés és térképkészítés új irányai | 640 |
A felmérési munkák automatizálásának fejlődése | 640 |
A mérési adatok rögzítése | 641 |
Példák a földi felmérésen alapuló részrendszerekre | 643 |
MÉRNÖKGEODÉZAI FELADATOK | 653 |
A mérnökgeodézia tárgya és szerepe a tervezési és kivitelezési folyamatban | 653 |
Kitűzési módszerek és pontossági vizsgálatuk | 655 |
A két vízszintes helymeghatározó elem kitűzése | 655 |
A poláris kitűzési módszer | 658 |
Derékszögű (ortogonális) kitűzési módszer | 662 |
Az előmetszés módszere | 663 |
Pontpárokkal adott tengelyek metszéspontjainak kitűzése | 665 |
Az ívmetszés módszere | 667 |
Magasságkitűzés | 667 |
Vetítések | 668 |
A vetítések fogalma és alkalmazása | 668 |
A függőleges vetítés eszközei és műszerei | 669 |
Az építőipari tűrések fogalma és kapcsolata a kitűzési munkák pontossági tervezésével | 676 |
Ipartelepek létesítésének geodéziai munkái | 678 |
A tervezést megelőző felmérés | 678 |
Geodéziai alaphálózat és építési kitűzési hálózat létesítése | 679 |
A tengelyek kitűzése, épületen belüli vízszintes és magassági alappontsűrítés | 682 |
Technológiai egységek mikrohálózatai | 686 |
Szerkezeti elemek szerelésirányítása | 687 |
Ellenőrző és megvalósulási felmérések | 691 |
Vonalas létesítmény tervezésével és építésével kapcsolatos geodéziai munkák | 693 |
Vonalas létesítmények csoportosítása | 693 |
Hegyvidéki és dombvidéki közutak és vasutak előzetes tengelyvonal-variánsainak a részletes tervezést megelőző nagy méretarányú felmérése | 694 |
A tengelyvonal kitűzése, szelvényezése, a hossz- és keresztszelvény-szintézis | 697 |
Vonalas létesítmények építésével kapcsolatos geodéziai munkák | 703 |
Egyéb vonalas létesítmények tevezésével és építésével kapcsolatos geodézai munkák különleges szempontjai | 708 |
Alagutak és mély vezetésű föld alatti vasutak kitűzésének és építésének geodéziai problémái | 709 |
Geodézai feladatok a vízépítésben | 735 |
Folyók, csatornák állapotfelmérése | 735 |
Meliorációs tervezések geodéziai előkészítése | 739 |
Nagy vízi létesítmények geodéziai munkái | 739 |
MŰTÁRGY- ÉS TALAJMOZGÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK GEODÉZIAI MŰSZEREI | 744 |
A geodéziai mozgásvizsgálatok tárgya | 744 |
A süllyedésmérések megtervezése és végrehajtása | 745 |
Vízszintes értelmű elmozdulások mérése | 753 |
Vízszintes értelmű mozgásvizsgálatai módszerek | 753 |
Egyenesre mérés módszere | 754 |
Trigonometriai módszer | 761 |
A sokszögelés módszere | 764 |
Egyéb mozgásvizsgálatai eljárások | 766 |
Mozgásvizsgálatok végrehajtása fotogrammetriai módszerekkel | 770 |
A mozgásvizsgálatok mérési eredményeinek feldolgozása és interpretálása | 772 |
A feldolgozás és interpretálás általános menete | 772 |
Kiegyenlítés nélkül, illetve súlyozott számtani középképzéssel számítható mozgásösszetevők feldolgozása | 773 |
A deformációanalízis általános esete | 778 |
A detektált mozgások interpretálása | 786 |
Irodalomjegyzék | 791 |
Tárgymutató | 793 |