Geodézia

Egyetemi tankönyv

Szerző

Budapest

'Oltay Károly: Geodézia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	523 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Tankönyvi száma: 453.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Közoktatásügyi Minisztérium nagy örömet okozott azzal a nagyon megtisztelő megbízással, hogy a négykötetes Geodézia könyvemből, megfelelő összevonással és kiegészítésekkel tankönyvet készítsek a mérnöki kar hallgatói részére. Eredeti tervem ugyan az volt, hogy ebből az immár 30 év óta több kiadásban (mintegy 14 000 példányban) megjelent könyvből valóságos (részletes) kézikönyvet készítsek, de teljes mértékben beláttam, hogy az eredményes egyetemi oktatáshoz elsősorban jó tankönyve van szükség; a kézikönyv, mint a továbbképzés eszköze, későbbre maradhat. Tankönyv nélkül nem lehet elvárni a mérnöki kar hallgatóitól, hogy olyan felkészültséggel hagyják el a Műszaki Egyetemet, mely lehetővé teszi, hogy rögtön mint teljesen használható geodéta mérnökök kapcsolódjanak be a hatalmas méretű Ötéves Terv munkálataiba.
A tankönyv megírásánál, illetve anyagának összeállításánál azt acélt tartottam szem előtt, hogy a könyv ne csak az előadás anyagát tartalmazza, de azt az útravalót is... Tovább

Tartalom

Előszó	3
Ajánlható irodalom	488
Ábrák jegyzéke	489
Név- és tárgymuató	497
Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke	508
A helymeghatározás és alapfogalmai
A geodézia feladata és felosztása	7
A helymeghatározás alapelv	7
A függővonal és aszint-felület	8
A szint-feleletek szabályos képviselői	10
Középtengerszín.	10
A geodésziai merések felosztása	11
A vízszintes méréseken tehető megközelítések	12
A magasságméréseken tehtő megközelítések	12
A földi ellipszoid méretei	12
Mértékek; mértékegységek
Vízszintes hosszak és szögek	13
A mérés alapelve. Etalonok	14
A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei	14
A méterrendszer története és alapelvei	14
A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai	15
A méterrendszer megőrzésének kérdése	16
A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény	17
Régebbi hossz- és területmértékek	18
A szögmérés mértékegységei	19
Analitikus mértékegységei	19
Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont	20
A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve	21
A mérési hiábk osztályozása	22
Durva hibák és álhibák	22
Szabályos hibák	22
Szabálytalan hibák	23
A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek	24
A pontosság fogalma	24
Az egyenlően lehetséges hibák sorozata	24
A Laplace-féle átlagos hiba	25
A Gauss-féle középhiba	25
A súly	26
Jelölések	26
A függvényérték középhibájának és súlyának tétele	27
A tétel és levezetése	27
A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre	29
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere	31
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel	33
A képletek levezetése	33
A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere	34
Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel	34
A képletek levezetése	34
A kiegyenlítés gyakoralti végrehajtása	35
Speciális esetek	35
Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel (korrelátás kiegyenlítés)	36
A feladat leírása	36
A feltételi egyenletek és lienárissá tételük	36
A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése	37
A normális egyenletek megoldása	39
Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	39
A feladat leírása	39
A feltételi egyenletek alakjai	40
A kiegyenlítés alapképleteink levezetése	41
Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra	43
A mérések megismétlésének kérdése	43
A véletlen hiba	44
A közép-teljeshiba és közép-véletlenhiba	44
A valószínű hiba	45
Összefüggések a szokásos hibamértékek között	45
A számítás és fontosabb segédeszközei
Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítás megkönnyítésére és ellenőrzésére	45
Általános megjegyzések a számításokra	45
A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása	47
Táblázatok	47
A táblázatokról általában	47
Szorzó és hatványra emelő táblázatok	48
Logaritmikus táblázatok	48
A logaritmikus számítóléc	49
A logaritmikus számítóléc alapelve	49
A logaritmikus számítóléc szerkezete	50
A szorzás végrehajtása	50
Az osztás végrehajtása	52
Négyzetreemelés	53
Négyzetgyök-vonás	53
A tolóka speciális osztásai és használatuk	53
A logaritmikus sámítóléc pontossága	54
Számítókorongok, kerekek, diagrammok és speciális számítólécek	54
Számológépek (arithmométerek)	54
A számológépekről általában	54
A Brunsviga-szmológép szerkezete	55
A számológép használata	60
A térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei
A térképek osztályozása. A méretarány	63
A papiros méretváltozása	64
Általános megjegyzés	64
A hosszváltozás tekintetbevétele	65
A területváltozás tekintetbevétele	65
Felrakókészülékek	66
Hosszfelrakók	66
Szögfelrakók (Transzportőrök)	68
Koordinátafelrakók	69
Térképkisebbítő, illetve nagyobító (redukáló) műszerek	70
A térképkisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve	70
Redukciós vonalzók	71
Pantográfok	71
Rajzolt idomok területének megállapítása
Területmeghatározás
Elemi területek meghatározása	74
Egyenes vonalakkal határolt idomok területének meghatározása	75
Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása	77
A területmeghatározás megbízhatósága	78
Területmérés planiméterekkel
A planiméterekről	79
Ortogonálás planiméter	81
Poláris rudas planiméterk	88
A Prytz-féle baltás planiméter	92
A planiméterrel való területmérés gyakorlati szabályai	93
A planiméterral való területmérés megbízhatósága	94
A függő
A függő szerkezet és használata	96
A libella
A libelláról általában. Osztályozásuk	97
A csöves libella szerkezete	98
A csöves libella igazítócsavarjai	99
A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések	100
A csöves libella normális pontja; igazított libellák	102
A libellával végezhető műveletek és azok eredményei	103
A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges fekvőtengely körül	103
A libella billentése fekvő tengelyen (tengelylibella), vagy talpvonalon (talpaslibella)	104
A libella 180 fokra való átforgatása közel függőleges állótengely körül	105
A libella átfektetése 180 fokra fekvőtengelyen, vagy talpvonalon	107
A csöves libella használata	108
Közel függőleges állótengely ferdeségi szögének meghatározása	108
Közel vízszintes egyesn (fekvőtengely), talpvonal, sík alkotó hajlásszögének meghatározása	108
Állótengely függőlegessé tétele	108
Fekvőtengely függőlegessé tétele	109
Síklap vízszintessé tétele	110
Libella igazítása állótengelyhez	110
Libella igazítása fekvőtengelyre (talpvonalra)	110
Szelencés liebellák	111
A libella állandójának meghatározása	112
A libella használatakor betartandó szabályok	113
Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára	114
A libella és a hőmérséklet	114
A buborék tapadása	114
Mozgatható beosztások	116
A libellával elérhető pontosság	115
A geodézia távcső
Optikai alapfogalmak	116
A lencsék és osztályozásuk	116
A lencsék főpontjai	116
A lencse alapképlete	118
Lencserendszerek	118
A lencsék hibái	119
Az emberi szem	120
A nagyítóüveg	121
A távcső	122
A geodéziai távcső	123
Az irányzás alapelve	123
A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak	124
A geodéziai távcső szerkezete	125
A tácső használata	127
Nagyítás	129
A távcső megviszgálása	130
Speciális távcsőszerkezetek	131
A távcsővel való irányzás megbízhatósága	131
Leolvasóberendezések
A leolvasás és részei	132
Becslés	133
Nóniusz	133
A nóniusz alapelve	133
A nóniusz használata	135
A nóniusz vizsgálata	135
Az összeesés különböző esetei	136
A nóniusz használatának szabályai	136
Szokásos nóniusz-típusok	138
Leolvasó mikroszkópok	139
Egyszerű mikroszkóp	139
Becslő mikroszkóp	139
Beosztásos mikroszkóp	141
Mozgószálas mikorszkóp	142
Nóniusz-mikroszkóp	146
Optikai mikrométeres mikorszkóp	146
A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása	147
Pontok jelölése
A pontjelölésről általában. A jelzőkaró	151
Egyenes vonalak kitűzése
Beintés és beálítás	153
Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal	153
Kitűzés segédkarókkal	154
Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére	155
Állandó nagyságú (különösen 90 fokos) szögek kitűzése
A szögkitűzőkről általában	155
A diptrás szögkitűző műszerek	156
A szögdioptria elve és különböző alakjai	156
A szögdioptria használata	157
A szögdioptria vizsgálata	158
A szögdioptria előnyei és hátrányai	159
Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek	159
A tükröző műszerek elmélete	159
Az egyszerű szögtükör	162
A szögprizma	165
Kettős szögtükrök és szögprizmák	168
Az egyenesbe állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata	168
Alineátorok	168
Kettős (univerzális) szögkitüző műszerek	169
Távolságok meghatározása
A távolságmeghatározások osztályozása	171
Általános megjegyzések a hosszmérésre	172
A mérőléc	172
A mérőléc szerkezete	172
A lécmérés leírása	172
Ferdén mért távolságok redukálása. A lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek	173
A mérőszalag	175
A mérőszalag alakjai	180
A pálya ferdeségének tekintetbevétele és a szalaghalásmérők	183
A mérőeszközök valódi hosszának megállapítása (komparálás)	183
Általános megjegyzések a komparálásra	184
A mérőléc komparálása	185
A mérőléc és mérőszalag összehasonlítása	185
A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése	185
A végpont megjelölésének kérdése	186
A mérés gazdaságosságának kérdése	186
A közvetlen hosszmérések megbízhatósága	187
A lécmérés megbízhaósága	188
A mérés állandó hibája	188
A mérés közép-véletlenhibája	189
A szalagmérés megbízhatósága	189
A mérés állandó hibája	189
A mérés közép-véletlenhibája	190
Összefoglalás	190
A hibahatár-képletek és táblázatok	190
A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések	191
Közelítő hosszmérésekre szolgáló műszerek és módszerek	192
A mezei körző	192
A mérőkerék	192
A lépésmérték	193
A menetelési idő	194
Távmérés (közvetett távolságmeghatározás)
A távmérők osztályozása	195
A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása)	195
Akusztikai alapon szerkesztett katonai távmérők	195
Trigonométriai alapon szerkesztett katonai távmérők	196
A trigonométriai távmérők alapelve	196
Külső alapvonallal dolgozó támvérők	197
Optikai alapon szerkesztett távmérők	197
A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásuk	197
Az állandó távmérőszöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők	199
Állandó távmérőszöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása	201
Állandó száltávolságú irányszálas távmérők	204
Kettős távcsövű távmérők	213
Ütköző (kontaktusos) távcsövű távmérők	213
Prizmás távmérők	213
Változó távmérőszöggel dolgozó távmérők	213
A változó távmérőszöggel dolgozó távmérők	214
A változó távmérőszögű távmérők osztályozása	214
Az okulár mikorméteres távmérő	214
Az objekítv-mikrométers távmérő	215
A tangenciál-csavaros távmérő	215
Vízszintes szögmérés
A teodolit	216
A teodolitról általában	216
A teodolit szerkezetének részletes leírása	218
A teodolit vázlatos rajza. Jelölések	233
A teodolit vizsgáalta és igazítása. A vizsgálat és igazítás sémája	233
Az igazítás szükséges volta	238
A teodolit felállítása	240
A teodolittal való vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai	240
A függőleges iránysík merőlegességi hibája	240
A fekvőtengely merőlegességi hibája	241
A távcső külpontos elhelyezésének hatása	242
Az alhidáde és a limbusz (V és V') tengelyének nem párhuzamos volta	242
Az alhidádé-tengely külpontosságának hatása	242
A felállítás hibája	246
A libuszosztás hibái	246
A leolvasóberendezések hibái	247
Az állvány elcsavarodásából származó hiba	248
Az irányérték	248
A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása	250
A szögmérési módszerek osztályozása	250
Az iránymérés	250
Az egyszerű (tulajonképpeni) szögmérés	252
A szorzó szögmérés	252
Külpontos szögmérések és a redukálások	255
Külpontos felállások redukálása	255
Külpontos irányértékek redukálása	255
A külpontosság elemeinek meghatározásaában megkívánt pontosság	256
A külpontosság elemeinek meghatározása	257
A külpontos szögmérések redukálása	259
Külpontos pontjelzések redukálása	259
A vízszintes szögmérés megbízhatósága	260
Sikgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
Síkgeometriai alapfogalmak és jelölések	265
Az irány és az irányszög	265
A szög definíciója és jelölési módja	266
Koordináta rendszerek	267
Irányszög a koordináta rendszerben	268
Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival	268
Síkgeometriai alapfeladatok	270
Megadott koordinátákból, távolságból és irányszögből a távolság végpontjának koordinátái számítandók	270
Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó	270
A vízszintes mérés alapelve és osztályozása
A vízszintes mérés alapelve	271
A vízszintes mérés osztályozása	274
Az alappont-meghatározás módszereinek osztályozása	274
A háromszögelés trianguláció
Általános megjegyzések a háromszögelésre	274
A háromszögelés alapelve	274
Az alapvonal és az alapvonal fejlesztő hálózat	275
A háromszögelés műveleteinek összefoglalása	276
A háromszögelés mérési része	277
A mérés műveletei	277
A hálózati pontok kiválasztása és hálózat-tervezetének megállapítása	277
A alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása	278
Az alappontok megjelőlése	278
Az alapvonal hosszának megmérése (bázis mérés)	278
A hálózati szögek megmérése	281
A számítási rész felosztása	282
A koordinátátk számítása	282
A koordináta számításban követendő eljárások	282
A kiinduló pontpá koordinátáinak számítása	282
A hálózati pontok koordinátáinak számítása	286
A háromszögelés eredményeinek összefoglalása	288
A pontkapcsolások
A pontkapcsolások osztályozása	288
Az előmetszés	288
Az oldalmetszés	289
Háromszögmérés, vagy kis háromszögelés	289
Hátrametszés	290
A hátrametszés alapelve	290
A hátrametszé alapképletei	290
A veszélyes kör	294
A hátrametszés számítása koordinátákból	296
A Delambre-féle számítás koordinátából	297
A Runge-féle számítás	298
Közvetett távolságmérés hátrametszéssel	300
Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások	300
Kettős hátrametszés	300
Páros pontkapcsolás	301
A sokszögelés (poligonálás)
A sokszögelés alapelve. Jelölések	302
A nyílt sokszögvonal esetei	304
Önálló sokszögelés	304
Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés	305
A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése	305
A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont	306
A rövid oldal káros hatásának kiküszöblése	308
A zárt sokszögvonal	317
A záróhibák megengedett határértékei	318
A sokszögelés végrehajtása	318
A sokszögvonal megválasztása	318
A sokszögpontok megjelölése	319
Az oldalhosszak megmérése	321
A törésszögek megmérése	321
A részletpontok meghatározása
A részletfelvétel alapelve	322
A részletfelvételi eljárások osztályozása	324
Derékszögű (ortogonális) koordináta mérés
A derékszögű koordináta mérés alapelve	325
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása külsőségekben (mezei mérés)	325
A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben (városi mérés)	327
Poláris koordináta mérés
A mérés alapelve és végrehajtása	328
Előmetszés
Az előmetszés alapelve és végrehajtása	329
Tahimétria
A tahimétria alapelve. A tahiméterek osztályozása	330
Az egyszerű tahiméter (tahiméter teodolit)	331
Az egyszerű tahiméter szerkezte	331
Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása	331
A tahiméter léc	332
A tahiméterrel való mérés	333
A tahimétrálás alapképletei	334
A tájékozó szög számítása	334
A vízszintes távolság és a magasság számítása	334
A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása	335
A tahimetria számítási segédeszközei	337
Általános megjegyzések a számításra	337
Táblázatok	338
Grafikonok	339
Tahiméters számítólécek	339
Térképkészítés a tahiméteres mérés-eredmények alapján	340
Redukáló tahiméterek	340
A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tehiméterek alapelve	340
A tangenciál csavaros távmérő elvén működő reduláló tahiméterek	347
Prizmás redukáló tahiméterek (szabatos) tahiméterek	351
Mérőasztal felvétel
A mérőasztal felvétel műszerei	358
A mérőasztal	358
A távcsöves vonalzó	359
Talpas libella	360
Villás vetítő	362
Iránytű	363
A mérőasztal felállítása	363
A felvétel módszerei	364
Előmetszés	364
Poláris koordináta mérés	365
Oldalmetszés	365
Hátrametszés	366
Sokszögelés	367
A mérőasztal felvétel végrehajtása	367
A mérőasztal felvétel megbízhatósága	368
A mérőasztal előnyei és hátrányai	368
A fotogrammetria
Alapfogalmak	369
A fénykép belső és külső adatai. A mérés alapelve	370
A fotogrammetria osztályozása	371
A fotogrammetria műszerei	372
A földi fotogrammetria műszerei	372
A légi fotogrammetrai műszerei	374
A fényképező készülék	374
A fénykép külső adatainak meghatározása. A térbeli hátrametszés	374
Az egyszerű földi fotogrammetria	376
A mérés végrehajtása	376
A felvétel feldolgozása (térképkészítés)	376
Az egyszerű földi fotogrammetria előnyei, hátrányai és pntossága	378
A sztereoszkópia. Alkalmazása távmérésre	379
A sztereoszkópia alapelve	379
A sztereoszkópiával való távolságmérés pontossága	380
A földi sztereofotogrammetria	382
A sztereokomparátor	382
A sztereoszkópok által előállítot virtuális kép méretviszonyai	384
A Deville-féle kartográf	385
Térképezés egyes fényképekből. Fénykép-transzformátorok	387
A fotogrammetria pontossága	388
Földi fotogrammetria	388
Légi sztereofogrammetria	388
Fototérkékep	389
A részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazásuk köre
A számító és a rajzoló módszerek összehasonlítása	389
A számító részletfelvételi módszerek alkalmazási köre	390
Kisebb felvételek (telekfelvételek)
Alapelvek és módszerek	390
Közelító felvételek (vázlatrajz készítések)
Alapelv, műszerek és módszerek	393
Földösztás, birtokrendezés, határszabályozás
A földosztás alapelvei	395
Egyenlő minőségű földek felosztása (terület-osztás)	396
A területosztás alapelve	396
A területosztás alapfeladatai	396
Példák az alapfeladatok alkalmazására	399
Sokszög osztása sokszögvonalakkal	400
Különböző minőségű földek felosztása	401
A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek	401
A felosztás alapelve és végrehajtásának módja	402
Határszabályok	403
Kitűzések a vízszintes vetületben
A kitűzés alapelve	404
Egyenesk kitűzése	404
Szögek kitűzése	406
Épületek, műtárgyak kitűzése	406
Alapfogalmak
A magasság. A magasságmérés módszerei	409
Szintézis (nivellálás, geometriai magasságmérés)	409
Trigonométria magasságmérés	409
Barométeres, vagy fizikai magasságmérés	409
Szintézis (nivellálás, geomteriai magasságmérés)
A szintézis alapelve és gyakorlati végrehajtása	409
A szintézis elmélete és főszabályai	412
A szintéző műszer kiigazításának szükségessége	416
Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöblése	416
Régebbi (elavult) szintezési módszrek	417
A szintező műszerek osztályozása	418
A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete	418
A műszertalp és a talpcsavarok	419
Az alhidáde	419
A szintező libella	420
A szintező csavar	420
Tükröző berendezések a szintező libellának az okuláris mellől való megfigyelésére	420
A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása. I,II, III, IV, V. minta	422
A szintező műszer felállítása	423
A felállítás elve és követelményei	423
A szintező csavar normális állása és annak meghatározása	423
A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei	423
Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	425
A vizsgálat és igazítás sémája	425
Az irányvonal vizsgálata és igazítása	425
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása	426
A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása	427
A II. mintájú szintező műszerek vizsgálat és igazítása	427
A vizsgálat és igazítás sémája	427
Az irányvonal vizsgálata és igazítása	428
A vízszintes szál vizsgálata és igazítása	428
A felállításra szolgálo libella vizsgálata és igazítása	428
Az V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása	428
Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítása és alkalmazhatóságuk körére	429
Az egyetemes szintezőműszerek vizsgálata	429
Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása	429
A szintezés gyakoralti szabályai	430
A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések	430
Két távcső-állásból való szintezés	430
Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás	430
Kettős számozású lécek alkalmazása	431
Kettős osztású lécek alkalmazása	431
Kettős kötőpontok alkalmazása	431
Kettős műszerállással való szintezés	431
Centiméter-mező felezéssel és buborék leolvasással való szintezés (hollandiai, vagyCohen-Stuart-féle módszer)	431
Buborék-lolvasással való szintezés	431
A szintező libella állandójának meghatározása	432
A szintező léc	432
A szintezés végrehajtása	434
A szintezések osztályozása	441
Alappont szintezés	442
Hosszszelvény-szintezés	443
Terület-szintezés	444
A szintezés hibaroffásai. A leolvasás középhibája	444
Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása	444
A szintezés a priori középhibájának meghatározása	445
A kilométeres középhiba és annak a priori értéke	446
A szintezések kiegyenlítése	447
Az oda-vissaz végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása	447
Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintézési eremények kiegyenlítése	448
Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezések kiegyenlítése	449
Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése	449
A kilométeres középhibák összefoglaása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára	452
Higrosztatikai szintezés	452
Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek	453
Dioptrás szintező műszerek	453
Ingás szintező műszerek	454
Állvány nélkül (kézi) szintező műszerek	454
Lépcsőmérés	454
Szintezés szögtükörrel és függővel	455
Közlekedő-csöves szintező műszerek	455
Kezdetleges, házilag előállítható szintező műszerek	456
Trigonométriai magasságmérés
A trognométriai magasságmérés alapelve	456
Magassági szögek mérése	457
A magassági kör és szerkezete	457
Az index-hiba és kiküszöbölési módja	458
A magassági szögmérésé végrehajása	458
A magassági szög számítása	459
Magassági szögmérés buborék-leolvasással	461
Az indexlibella állandójának meghatározása	462
Magasságis zögmérés egy távcsó-állásból	462
A refrakció és koefficiense	463
A trognométriai magasságmérés alapképlete	464
A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a fénytörési együttható meghtározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére	466
A refrakció változósága és annak hatása	466
A fénytörési együtthtó meghatározása	467
A refrakció hatása kis távolságok esetén	468
A trognométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok	468
Épületmagasságok mérése	469
Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások	470
A barométeres, vagy fizikai magasságmérés
A barométeres magasságmérés alapelve	470
A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra	471
A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok	471
A barométeres magasságmérés műszerei	473
A higanybarométer	473
A leolvasások redukálása	475
A higanybarométerek használata	476
Rúgós-barométerek, vagy aneroidok	476
A rúgos-barométerek, vagy aneroidok	476
A leolvasások redukálása	478
A forráspontok mérő termométer (termobarométer)	478
A barométers magasságmérés végrehajtása	479
Általános megjegyzések a mérés végrehajtására	479
Mérés egy barométerre	480
A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága	481
A magassági (domborzati) viszonyok ábrázolása a térképen	482
Rétegterv-készítés tahiméterrel	483
Rétegterv-készítés szintező műszerrel	486
A rétegtervek megbízhatósága	487