| A GEODÉZIA TÖRTÉNETI, FIZIKAI, MATEMATIKAI ALAPJAI | 13 |
| A gedoézia feladata, osztályozása | 13 |
| Rövid történeti áttekintés | 15 |
| A Föld alakjának meghatározása. Vonatkozási rendszerek | 19 |
| A Föld alakját helyettesítő felületek | 19 |
| A Földalak meghatározásának módszerei | 25 |
| A referenciaellipszoid paramétereinek és elhelyezésének meghatározása | 27 |
| Magyarországi alapfelületek | 31 |
| Geodéziai feladatok megoldása forgási ellipszoidon | 31 |
| Magasságfogalmak, a magyarországi magassági alapfelületek és magasságfogalmak | 37 |
| A geoid mint magassági alapfelület | 37 |
| Magyarországi magassági alapfelületek | 38 |
| Különböző magasságfogalmak | 39 |
| Vetülettani alapfogalmak | 42 |
| A vetítés fogalma a geodéziában | 42 |
| Vetületi egyenletekkel szemben támasztott követelmények | 42 |
| Vetületi redukciók, vetületi meridiánkonvergencia | 47 |
| Gauss-Krüger-vetületi rendszer | 49 |
| A kettős vetítés fogalma és alkalmazása a magyarországi vetületekben | 53 |
| Sztereografikus vetületi rendszer | 55 |
| Ferde tengelyű hengervetületek | 56 |
| Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) | 59 |
| Vetületi átszámítások | 61 |
| A hibaelmélet matematikai alapjai | 62 |
| Valószínűségi változók | 62 |
| A valószínűségi változók jellemzői | 65 |
| A normális eloszás | 68 |
| A khi négyzet eloszlás | 72 |
| A t- vagy Student-eloszlás | 74 |
| Az F- vagy Fischer-eloszlás | 76 |
| Konfidenciaintervallumok | 77 |
| Több valószínűségi változó együttes vizsgálata | 80 |
| A mérési hibák típusai | 85 |
| A hibaterjedés törvénye | 86 |
| A kétdimenziós normális eloszlás | 88 |
| A statisztikai próbák módszere | 92 |
| Statisztikai próbák két várható értékre | 96 |
| Próba két empirikus szórás (középhiba) azonosságára | 97 |
| A legkisebb négyzetek módszere, a kiegyenlítő számítás alapjai | 99 |
| A közvetett mérések kiegyenlítése (paraméteres módszer) | 101 |
| Feltételes mérések módszere (korrelátás módszer) | 107 |
| Korreltás normál egyenletrendszer felállítása és megoldása | 112 |
| A normál egyenletek felállítása a közvetett mérések (paraméteres módszer) alkalmazása esetén | 119 |
| A közvetett mérések módszere normál egyenletrendszerének megoldása, egyenlő súlyúakra redukált mérések esetén | 121 |
| A közvetett mérések és a feltételes mérések módszerének összehasonlítása | 131 |
| A matematikai programozás alapjai | 133 |
| Lineáris programozás | 135 |
| Konvex kvadratikus programozás | 142 |
| Általános módszerek | 144 |
| VÍZSZINTES ALAPPONT MEGHATÁROZÁSA | 149 |
| A vízszintes alappontok szerepe és osztályozása | 149 |
| Szögmérő műszerek | 151 |
| A szögmérő műszerek rendeltetése | 151 |
| A teodolit főbb részei | 152 |
| Elektronikus teodolitok | 181 |
| A teodolit szabályos hibái, módszerek a a szabályos hibák hatásának csökkentésére | 184 |
| A teodolit és a pontjel felállításából eredő hibák, a külső körülmények okozta hibák | 191 |
| A teodolit használata, irányzás teodolittal | 195 |
| Teodolittipusok | 198 |
| A vízszintes szögmérés módszerei | 202 |
| A minden kombinációban való szögmérés módszere (Schreiber-módszer) | 202 |
| Az iránymérés módszere (Struve-módszer) | 206 |
| Egyéb szögmérési módszerek | 207 |
| A szögmérés hibaforrásai | 208 |
| Azimut meghatározások | 211 |
| Azimut meghatározása busszolával | 212 |
| Azimut meghatározása pörgettyűs műszerekkel | 213 |
| Azimut meghatározása csillagászati módszerekkel | 218 |
| Hossz- és távmérés | 241 |
| Optikai (geometriai alapon működő) távmérők | 249 |
| Elektronikus távmérők | 259 |
| Interferenciás távmérési módszerek | 294 |
| Az országos vízszintes alapponthálózatok felépítése, a nagyból a kicsi felé haladás elve | 296 |
| Magyarország geodéziai vízszintes alaphálózata | 300 |
| A vízszintes alappont-meghatározások módszerei és típusai | 303 |
| A háromszögelés | 307 |
| A háromszögelés tervezése és pontossági vizsgálata | 307 |
| A háromszögelés szemlélése, kitűzése, jelépítés és állandósítás | 315 |
| A vízszintes szögmérések végrehajtása a háromszögelésben | 321 |
| Egy vagy két új pont meghatározása meglevő háromszögelési pontok felhasználásával (pontkapcsolások) | 329 |
| Háromszöghálózatok számítása | 335 |
| A hálózattervezés matematikai módszerei | 352 |
| Geodéziai hálózatok elsőrendű tervezése | 353 |
| A geodéziai hálózatok másodrendű tervezése | 355 |
| A geodéziai hálózatok komplex tervezése | 362 |
| A trilaterációs hálózatok fogalma, tervezése, pontossági vizsgálata | 363 |
| A trilaterációs hálózat tervezése és pontossági vizsgálata | 364 |
| A trilaterációs hálózat kitűzési és mérési sajátosságai | 369 |
| A trilaterációs hálózat számítása | 371 |
| A sokszögelés fogalma és osztályozása | 376 |
| A sokszögelés tervezése, pontossági vizsgálata | 384 |
| A sokszögelés csatlakozása a háromszögeléshez | 392 |
| A sokszögelés gyakorlati végrehajtása | 393 |
| A sokszögelés számítása | 401 |
| Az alappont-meghatározások automatizálása | 416 |
| Doppleres műhold megfigyelő eljárások | 416 |
| Inerciális mérőrendszerek és alkalmazásuk | 418 |
| MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK | 421 |
| A magassági alapponthálózatok feladata. A magasságmérés módszerei | 421 |
| Hidrosztatikai szintezis | 423 |
| Geomtetriai szintezis | 424 |
| A geometriai szintezis alapelve | 424 |
| A geometriai szintezis műszerei és eszközei | 427 |
| A szintezőműszerekben alkalmazott kompenzátorok | 431 |
| A geometriai szintezis szabályos hibaforrásai | 440 |
| A magassági alapponthálózatok | 448 |
| A szintezési technológiák alkotóelemei | 453 |
| A szintezis számítása | 461 |
| A trigonometriai magasságmérés | 470 |
| A trigonometriai magasságmérés alapelve | 470 |
| Szerkezeti elemek a trigonometriai magasságméréshez | 474 |
| A trigonometriai magasságmérés szerepe a magassági alapponthálózatok kialakításában | 479 |
| A trigonometriai magasságmérési hálózatok számítási sajátosságai | 483 |
| A barométeres magasságmérés | 485 |
| A barométeres magasságmérés alapelve | 485 |
| A barométeres magasságmérés műszerei | 486 |
| A barométeres magasságmérés módszerei | 489 |
| A barométeres magasságmérés pontossága | 491 |
| A barométeres magasságmérés alkalmazása | 492 |
| Fotogrammetria szerepe, geometriai és matematikai alapjai | 493 |
| A fotogrammetria kialakulása, osztályozása, szerepe napjaink műszaki feladatainak megoldásában | 493 |
| A centrális vetítés alaptörvényei, koordináta-rendszerek | 496 |
| Kapcsolat a képhez és a földhöz kötött fotogrammetriai koordináta-rendszeek között | 499 |
| A fénykép geometriai torzításai | 504 |
| A képpárok fogalma | 505 |
| A fotogrammetria felvevőberendezései és információhordozói | 506 |
| A felvevőkamarák optikai jellemzői | 506 |
| A negatív anyagok | 508 |
| Légi felvevőkamarák | 509 |
| A földi felvevőkamarák | 510 |
| A mérőkamara belső adatainak meghatározása terepmérésekkel | 516 |
| A képkoordináták meghatározása. Numerikus feladatok | 520 |
| A sztereoszkopikus látás és mérés | 520 |
| Berendezések a képkoordináták meghatározására | 522 |
| Térbeli hátrametszés | 528 |
| Az analitikus fotogrammetria modelleljárásai | 532 |
| A modell abszolút tájékozása | 540 |
| Az analitikus légi háromszögelés | 542 |
| A metrikus fotogrammetria termékei | 544 |
| Nem tónusos termékek | 547 |
| Analóg sztereofotogrammetriai kiértékelő berendezések | 549 |
| Az analitikus plotterek | 558 |
| Az egyképes fotogrammetria kiértékelő berendezései | 562 |
| Az egyszerű képátalakítás műszerei | 562 |
| A differenciális képátalakító | 568 |
| A metrikus fotogrammetria néhány műszaki alkalmazása | 573 |
| Légi fotogrammetria | 573 |
| Földi fotogrammetria | 574 |
| A fotointerpretáció és néhány műszaki vonatkozása | 576 |
| FELMÉRÉSEK | |
| A felmérések feladata és osztályozása | 578 |
| Topográfiai térképek | 580 |
| Topográfiai térképrendszerek | 580 |
| A topográfiai térképek tartalma | 590 |
| A geodéziai alappontok, a síkrajz és vízrajz jelkulcsi elemei | 591 |
| Topográfiai térképek domborzatábrázolása | 591 |
| Egyszerű példák topográfiai térképek építőmérnöki alkalmazására | 601 |
| A topográfiai térképek készítése | 604 |
| Földmérési alaptérképek | 606 |
| A földmérési alaptérképek rendszere és tartalma | 606 |
| A vízszintes részletfelmérés módszerei | 609 |
| Nagy méretarányú mérnöki térképek | 620 |
| A nagy méretarányú mérnöki térképek rendeltetése | 620 |
| Nagy méretarányú terepfelmérés tachimetriával | 621 |
| Négyzethálós területszintézis | 628 |
| Hossz-keresztszelvény felmérés | 631 |
| Hossz-keresztszelvény-hálózatokkal végrehajtott területszintézis | 633 |
| A nagy méretarányú mérnöki felismerés térképezése | 634 |
| A felmérés és térképkészítés új irányai | 640 |
| A felmérési munkák automatizálásának fejlődése | 640 |
| A mérési adatok rögzítése | 641 |
| Példák a földi felmérésen alapuló részrendszerekre | 643 |
| MÉRNÖKGEODÉZAI FELADATOK | 653 |
| A mérnökgeodézia tárgya és szerepe a tervezési és kivitelezési folyamatban | 653 |
| Kitűzési módszerek és pontossági vizsgálatuk | 655 |
| A két vízszintes helymeghatározó elem kitűzése | 655 |
| A poláris kitűzési módszer | 658 |
| Derékszögű (ortogonális) kitűzési módszer | 662 |
| Az előmetszés módszere | 663 |
| Pontpárokkal adott tengelyek metszéspontjainak kitűzése | 665 |
| Az ívmetszés módszere | 667 |
| Magasságkitűzés | 667 |
| Vetítések | 668 |
| A vetítések fogalma és alkalmazása | 668 |
| A függőleges vetítés eszközei és műszerei | 669 |
| Az építőipari tűrések fogalma és kapcsolata a kitűzési munkák pontossági tervezésével | 676 |
| Ipartelepek létesítésének geodéziai munkái | 678 |
| A tervezést megelőző felmérés | 678 |
| Geodéziai alaphálózat és építési kitűzési hálózat létesítése | 679 |
| A tengelyek kitűzése, épületen belüli vízszintes és magassági alappontsűrítés | 682 |
| Technológiai egységek mikrohálózatai | 686 |
| Szerkezeti elemek szerelésirányítása | 687 |
| Ellenőrző és megvalósulási felmérések | 691 |
| Vonalas létesítmény tervezésével és építésével kapcsolatos geodéziai munkák | 693 |
| Vonalas létesítmények csoportosítása | 693 |
| Hegyvidéki és dombvidéki közutak és vasutak előzetes tengelyvonal-variánsainak a részletes tervezést megelőző nagy méretarányú felmérése | 694 |
| A tengelyvonal kitűzése, szelvényezése, a hossz- és keresztszelvény-szintézis | 697 |
| Vonalas létesítmények építésével kapcsolatos geodéziai munkák | 703 |
| Egyéb vonalas létesítmények tevezésével és építésével kapcsolatos geodézai munkák különleges szempontjai | 708 |
| Alagutak és mély vezetésű föld alatti vasutak kitűzésének és építésének geodéziai problémái | 709 |
| Geodézai feladatok a vízépítésben | 735 |
| Folyók, csatornák állapotfelmérése | 735 |
| Meliorációs tervezések geodéziai előkészítése | 739 |
| Nagy vízi létesítmények geodéziai munkái | 739 |
| MŰTÁRGY- ÉS TALAJMOZGÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK GEODÉZIAI MŰSZEREI | 744 |
| A geodéziai mozgásvizsgálatok tárgya | 744 |
| A süllyedésmérések megtervezése és végrehajtása | 745 |
| Vízszintes értelmű elmozdulások mérése | 753 |
| Vízszintes értelmű mozgásvizsgálatai módszerek | 753 |
| Egyenesre mérés módszere | 754 |
| Trigonometriai módszer | 761 |
| A sokszögelés módszere | 764 |
| Egyéb mozgásvizsgálatai eljárások | 766 |
| Mozgásvizsgálatok végrehajtása fotogrammetriai módszerekkel | 770 |
| A mozgásvizsgálatok mérési eredményeinek feldolgozása és interpretálása | 772 |
| A feldolgozás és interpretálás általános menete | 772 |
| Kiegyenlítés nélkül, illetve súlyozott számtani középképzéssel számítható mozgásösszetevők feldolgozása | 773 |
| A deformációanalízis általános esete | 778 |
| A detektált mozgások interpretálása | 786 |
| Irodalomjegyzék | 791 |
| Tárgymutató | 793 |
Folytatás Microsoft-tal