Geodézia

Tartalom

BEVEZETÉS
1. §. A földméréstan (geodézia) tárgyának meghatározása 3
2. §. A geodéziai munkálatok jelentősége a mezőgazdaságban 4
3. §. Az agronómus közreműködése a földmérési munkálatokban 5
4. §. Mezőgazdasági törvények a Szovjetunióban 6
5. §. A Szovjetunióban végzett földmérési munkálatok története 8
ELSŐ FEJEZET
TERVRAJZOK KÉSZÍTÉSE
6. §. Rajzok és azok kivitelezése 10
7. §. Rajzeszközök és anyagok 11
8. §. Vázlatok és rajzok 14
9. §. A tervrajzok egyezményes jelei 18
10. §. A hegyesszögnek a földmérésben felhasznált trigonometriai függvényei 17
MÁSODIK FEJEZET
HELYSZÍNI FELMÉRÉS
11. §. A föld alakja és méretei 20
12. §. Szintfelület és mérési eljárások 22
13. §. Vázlat, tervrajz, térkép 25
14. §. Felmérési eljárások 26
15. §. A felmérések nemei 29
16. §. Vonalak kitűzése 30
17. §. Vonalak mérése 32
18. §. Hajlásszög 35
19. §. Felmérés mérőszalaggal 38
20. §. Szögkitűzők és azokkal való mérés 40
21. §. Szögmérés. Függő. Központosítás 43
22. §. Tájékozódás a terepen világtájak szerint 45
23. §. Délkörök és hosszúsági körök 47
24. §. A valódi délkör irányának megállapítása a sarkcsillag segítségével 48
25. §. Szögnegyedes és valódi azimutok (irányszögek) 48
26. §. A szögek és szögnegyedes azimutok közti viszony 51
27. §. Mágnestű. Mágneses azimutok 53
28. §. Iránytű. Busszola 54
29. §. A busszola ellenőrzése 56
30. §. Felmérés busszolával 58
31. §. Asztrolábiumok 59
32. §. A teodolit 60
33. §. Libellák 61
34. §. Nóniuszok 62
35. §. Nagyító 64
36. §. A távcső 64
37. §. A teodolitok alapvető ellenőrzése 66
38. §. A teodolit libelláinak ellenőrzése 67
39. §. A kollimáció-tengely ellenőrzése a teodolit távcsövében 68
40. §. A távcső vízszintes tengelyének ellenőrzése a teodolitnál 70
41. §. A teodolit függőleges körének ellenőrzése 71
42. §. A teodolit busszolájának ellenőrzése
43. §. Szögmérő és pantométer 72
44. §. A teodolit használata 74
45. §. A szögek összege, a szögek záróhibája 75
46. §. Valódi és szögnegyedes azimutok (főértékek) kiszámítása 76
47. §. Teodolittal végzett felmérés vázrajza 77
48. §. A felmérés különböző esetei 79
49. §. Szemmérték szerinti felmérés 84
HARMADIK FEJEZET
TERVRAJZOK KÉSZÍTÉSE
50. §. A méretarány 87
51. §. Szögek és szögnegyedes azimutok szerkesztése szögfelrakóval 89
52. §. Tervrajz készítése szögek alapján 91
53. §. Tervrajzok készítése szögnegyedes azimutok alapján (sarkkoordináta rendszer) 92
54. §. Derékszögű koordináták alkalmazása 95
55. §. A növekedés kiszámítása 98
56. §. A növekedés értékeinek záróhibája 101
57. §. A koordináták kiszámítása 103
58. §. Tervrajz készítése koordináták alapján 105
59. §. Területmeghatározás 106
60. §. Diagramm (négyzethálózat) 109
61. §. Poláris planiméter 110
62. §. Baltás planiméter 115
63. §. Példa a területmérésre poláris planiméterrel 115
64. §. Területosztás 115
65. §. Háromszögek felosztása 117
66. §. Négyszögek felosztása 118
67. §. Sokszögek osztása 119
68. §. Földmérési munkálatok a kolhozok és szovhozok földrendezésével kapcsolatban 122
NEGYEDIK FEJEZET
FÜGGŐLEGES FELMÉRÉS VAGY SZINTEZÉS
69. §. A domborzat és annak jelentősége a mezőgazdaságban 127
70. §. Függőleges és vízszintes vonalak, a pontok magassága 128
71. §. Libellás és egyéb szintezők 129
72. §. Szintező lécek 130
73. §. Geometriai szintezés 131
74. §. Szintező műszerek 133
75. §. A szintező műszerek vizsgálata 137
76. §. Hossz-szelvény-szintezés 141
77. §. Pontjelölések 146
78. §. Metszetek szerkesztése 147
79. §. A tervezett vonal 149
80. §. Keresztszelvény-szintezés 150
81. §. Területszintezés 151
82. §. Szintvonalak és szerkesztésük 156
83. §. A domborzat ábrázolása szintvonalakkal 158
84. §. Bonyolultabb domborzat szintezése 160
85. §. Szintvonalas tervrajzok jelentősége 161
86. §. A tengely szintezése folyók és csatornák mentén 163
87. §. Csatornák szintezése és tervezése 165
88. §. A szintezés pontossága 166
89. §. Felmérés és szintezés alkalmazása 167
90. §. A domborzat befolyása a talaj képződésre 169
ÖTÖDIK FEJEZET
ALAPVETŐ GEODÉZIAI MUNKÁK
91. §. Az alapvető geodéziai munkák rendeltetése 172
92. §. Háromszögelés 174
93. §. Sokszögelés 176
HATODIK FEJEZET
NAGY TERÜLETEK FELMÉRÉSE
94. §. Mérőasztalfelmérés 178
95. §. A mérőasztal tartozékai 180
96. §. Távcsöves vonalzó 181
97. §. A mérőasztal vizsgálata 182
98. §. A mérőasztal kellékeinek vizsgálata 182
99. §. A távcsöves vonalzó vizsgálata 184
100. §. Távmérő 186
101. §. A mérőasztal központosítása és tájékozása tájoló alapján 189
102. §. Vonalak és szögek szerkesztése a mérőasztalon. A mérőasztal tájékozása vonalak és pontok alapján 190
103. §. A mérőasztallal történő felmérés eljárásai 190
104. §. Mérőasztallal történő felmérés és szögmérő felmérés együttes alkalmazása 194
105. §. A mérőasztalon végzett topográfiai felmérés fogalmai 195
HETEDIK FEJEZET
LÉGI FOTOGRAMMETRIA
106. §. Fotogrammetria 198
107. §. A légi felvételek nemei 199
108. §. A légi felvétel készítése 201
109. §. A légi felvételek, fényképtervek kiértékelése és átalakítása, a domborzat ábrázolása 203
NYOLCADIK FEJEZET
TOPOGRÁFIKUS TÉRKÉPEK
110. §. Általános tudnivalók a térképvetületekről 207
111. §. Poliédervetületek és a térképek nomenklatúrája 209
112. §. A -térképek egyezményes jelei 212
113. §. A domborzat megjelölése topográfiai térképeken 214
114. §. A térképpel kapcsolatos feladatok 215
115. §. Másolás, tervrajzok és térképek kisebbítése és nagyítása 216
Függelék: A Bézard-rendszerű tájoló és használati módja 218

Témakörök