Geodézia

Tartalom

Előszó 3
Előszó a második kiadáshoz 5
I. rész A mérés, a számítás és a térképrajzolás segédeszközei
I. A helymeghatározás és alapfogalmai
1. §. A geodézia feladata és felosztása 7
2. §. A helymeghatározás alapelve 8
3. §. A függővonal és szintfelület 8
4. §. A szintfelületek szabályos képviselői 10
5. §. Középtengerszint 10
6. §. A geodéziai mérések felosztása 12
7. §. A vízszintes mérésben tehető megközelítések 13
8. §. A magasságmérésben tehető megközelítések 13
9. §. A földi ellipszoid méretei 13
II. Mértékek, mértékegységek
10. §. Vízszintes hosszak és szögek 15
11. §. A mérés alapelve. Etalonok 15
12. §. A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei 16
1. A méterrendszer története és alapelvei 16
2. A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai 17
3. A méterrendszer megőrzésének kérdése 18
4. A mértékekre és mértékegységekre vonatkozó hazai törvényes rendelkezések 18
I. Mértékegységek 19
5. Régebbi hossz- és területmértékek 21
a) A bécsi öl rendszere 21
b) Mérföldek 22
13.§. A szögmérés mértékegységei 22
1. Analitikus rendszer és fokrendszerek 22
2. Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont 24
III. A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás
14.§. A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve 25
15.§. A mérési hibák osztályozása 26
1. Durva hibák és álhibák 26
2. Szabályos hibák 26
3. Szabálytalan hibák 27
16.§. A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek 28
1. A pontosság fogalma 28
2. Az egyenlően lehetséges hibák sorozata 28
3. A Laplace-féle átlagos hiba 27
4. A Gauss-féle középhiba 29
5. A súly 39
6. Jelölések 31
17.§. A függvényérték középhibájának és súlyának tétele 31
1. A tétel és levezetése 31
2. A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre 33
a) Lineáris függvény középhibája és súlya 33
b) Algebrai összeg középhibája és súlya 34
c) Szorzat középhibája és súlya 35
d) A közvetett távolságmérés középhibája és súlya 35
18. §. A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása, a legkisebb négyzetek
módszere 36
19. §. Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel 37
1. A képletek levezetése 37
2. A kiegyenlítés gyakorlati végrehajtása 39
3. Speciális esetek 39
a) A mérési eredmények egyenlő súlyúak 39
b) Nem a súlyok, hanem a középhibák ismeretesek 40
4. Számpéldák 40
a) Mezei hosszmérés 40
b) Magasság-különbség mérés szintezéssel 41
20. §. Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel (korrelátás
kiegyenlítés) 42
1. A feladat leírása 42
2. A feltételi egyenletek és lineárissá tételük 43
3. A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése 44
21.§. Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel 46
1. A feladat leírása 46
2. A feltételi egyenletek alakja 47
3. A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése 48
21/a.§. A normális egyenletek megoldása 50
22.§. Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra 53
1. A mérések megismétlésének kérdése 53
2. A véletlen hiba 54
3. A közép-teljes hiba és közép-véletlen hiba 54
4. A valószínű hiba. összefüggések a szokásos hibaértékek között 55
IV. A számítás és fontosabb segédeszközei .
23. §. Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítás megkönnyítésére és ellenőrzésére 55
24.§. A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása 57
25.§. Táblázatok 57
1. A táblázatokról általában 57
2. Szorzó és hatványra emelő táblázatok 58
3. Logaritmikus táblázatok 58
4. Szögfüggvény táblázatok 58
26.§. A logaritmikus számítóléc 59
1. A logaritmikus számítóléc alapelve 59
2. A logaritmikus számítóléc szerkezete 60
3. A szorzás végrehajtása 62
4. Az osztás végrehajtása 62
5. Négyzetreemelés 63
6. Négyzetgyökvonás 63
7. A tolóka speciális osztásai és használatuk 63
8. A logaritmikus számítóléc pontossága 64
9. Számítókorongok, kerekek, diagrammok és speciális számítólécek 64
27.§. Számológépek (aritmométerek) 65
1. A számológépekről általában 65
2. A Brunsviga-számológép szerkezete 65
3. A számológép használata 70
a) Az összeadás végrehajtása ) 70
b) A kivonás végrehajtása 70
c) A szorzás végrehajtása 70
d) Az osztás végrehajtása 70
1. Valódi osztás (kivonásokkal) 70
2. Hozzászorzással (összeadással) való osztás 71
e) Példák 71
1. (a-b) c=z számítása 71
2. Előmetszésszámítás (belső szögekből) 72
y c számítása 72
x c számítása 73
3. Területszámítás koordinátákból 73
A feladat gépi megoldása 74
V. A térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei
28.§. A térképek osztályozása. A méretarány 75
29.§. A papiros méretváltozása 76
1. Általános megjegyzés 76
2. A hosszváltozás tekintetbevétele 77
3. A területváltozás tekintetbevétele 78
30.§. Felrakókészülékek 79
1. Hosszfelrakók 79
2. Szögfelrakók (transzportőrök) 79
3. Koordinátafelrakók 81
31.§. Térképkisebbítő, illetve nagyobbító (redukáló) műszerek 83
1. A térképkisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve 83
2. Redukciós vonalzók 83
3. Pantográfok 84
VI. Rajzolt idomok területének megállapítása
A) Területmeghatározás
32.§. Elemi területek meghatározása 87
1. A háromszög területe 87
2. A trapéz területe 87
3. A parabolaszelet területe 88
4. Hiperbolagrafikonok 88
33.§. Egyenes vonalakkal határolt idomok területének meghatározása 88
1. Területmeghatározás háromszögekre bontással 89
2. Területmeghatározás trapézokra bontással 89
3. Területmeghatározás azonos területű háromszögek szerkesztése útján 89
33a. §. Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása 90
1. Területmeghatározás párhuzamos sávokra bontással 90
2. Területmeghatározás négyzetekre bontással 91
34.§. A területmeghatározás megbízhatósága 92
B) Területmérés planiméterekkel
35.§. A planiméterekről általában 93
1. A kerületen járó planiméterek alapelve 93
2. A kerületen járó planiméterek osztályozása
3. A mozgókerék szögelfordulása 94
36.§. Ortogonális planiméterek 95
1. Az egyszerű ortogonális rudas planiméter (alaptípus) 95
a) Szerkezete.95
b) Elmélete 96
c) Pozitív és negatív körüljárás 97
d) Az állandó meghatározása 98
e) Az állandó kerekszámúvá tétele 98
f) Előnyei és hátrányai 99
2. Hohmann-Coradi-féle ortogonális rudas planiméter 100
a) Szerkezete 100
b) Elmélete 101
37. §. Poláris rudas planiméterek 102
1. A poláris rudas planiméterek alaptípusa
a) Szerkezete 102
b) Elmélete 103
c) Mérés külső pólusfekvéssel 104
d) Mérés belső pólusfekvéssel 104
e) A tengelyferdeség kiküszöbölése 105
f) Előnyei és hátrányai 106
38.§. A Prytz-féle baltás planiméter 106
1. Szerkezete 106
2. Használata 107
39.§. A planiméterrel való területmérés gyakorlati szabályai 107
40.§. A planiméterrel való területmérés megbízhatósága 108
1. A középhiba meghatározása - 108
2. Számadatok a megbízhatóságra 110
3. Mérés területösszehasonlítással 110
VII. A függő
41. §. A függő szerkezete és használata 110
VIII. A libella
42.§. A libelláról általában. Osztályozásuk 112
43.§. A csöves libella szerkezete 113
44.§. Igazító csavarok 114
45.§. A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések 115
46.§. Normális pont; igazított libellák 117
47.§. A libellával végezhető műveletek és azok eredményei 118
1. A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges fekvőtengely körül 118
2. A libella billentése fekvő tengelyen (tengelylibella) vagy talpvonalon
(talpas libella) 119
3. A libella 180°-ra való átforgatása közel függőleges tengely körül 120
4. A libella átfektetése 180°-ra, fekvő tengelyen vagy talpvonalon 122
48. §. A csöves libella használata 123
1. Közel függőleges állótengely ferdeségi szögének meghatározása ,... 123
2. Közel vízszintes egyenes (fekvőtengely, talpvonal, síkalkotó) hajlásszögének
meghatározása 124
3. Állótengely függőlegessé tétele 124
4. Fekvőtengely vízszintessé tétele 125
5. Síklap vízszintessé tétele 125
6. Libella igazítása állótengelyhez 126
7. Libella igazítása fekvőtengelyre (talpvonalra) 126
49. §. Szelencés libellák 127
50. §. A libella állandójának meghatározása 127
51. §. A libella használatakor betartandó szabályok 129
1. A libellát mérés, illetve használat közben óvni kell minden egyoldalú hőmérsékleti hatástól 129
2. A libella buborékjának leolvasásakor vagy középre állításakor az illető helyre
merőlegesen kell mérni - 129
52. §. Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára 129
1. A buborék és a hőmérséklet 129
2. A buborékok tapadása 130
3. Mozgatható beosztások 130
53. §. A libellával elérhető pontosság 131
IX. A geodéziai távcső
54. §. Optikai alapfogalmak 131
1. A lencsék és osztályozásuk 131
2. A lencsék főpontjai- 132
3. A lencse alapképlete 133
4. Lencserendszerek 134
5. A lencsék hibái 135
a) Asztigmatizmus 135
b) Szférikus aberráció 135
c) Disztorzió 135
d) Képöblösség 135
e) Színszórás vagy diszperzió 135
55. §. Az emberi szem 1 136
56. §. A nagyítóüveg 137
57. §. A távcső 139
58. §. A geodéziai távcső 140
1. Az irányzás alapelve 140
2. A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak 140
3. A geodéziai távcső szerkezete 142
a) A távcső vázlatos ábrázolása 142
b) Az irány szálak 142
c) A diafragmagyűrű. A szálkereszt igazítócsavarjai 143
d) A szemcső és a szálcső mozgatására szolgáló berendezés 144
e) Az objektív 144
4. A távcső használata 144
a) Az okuláris beállítása 145
b) A szálcső beállítása vagy a parallaxis eltüntetése 145
5. Nagyítás 146
6. A távcső megvizsgálása1 148
7. Speciális távcsőszerkezetek 148
a) Teleobjektíves távcsövek 148
b) A Wild-Zeiss-féle távcső 149
c) Wild-Kern-féle tükrös távcső 149
8. A távcsővel való irányzás megbízhatósága 150
X. Leolvasóberendezések
59. §A leolvasás és részei 150
60.§. Becslés 151
61.§. Nóniusz 152
1. A nóniusz alapelve 152
2. A nóniusz használata 153
3. A nóniusz vizsgálata 154
4. Az összeesés különböző esetei 154
5. A nóniusz használatának szabályai 155
a) Az összeeső vonás helye előre megbecsülendő 155
b) A megfigyelt vonásra merőlegesen kell nézni 155
c) A legjobban összeeső vonás a szomszédos vonásoknál mutatkozó eltérések
vizsgálatával és mérlegelésével állapítandó meg 156
6. Szokásos nóniusztípusok 156
a) Hosszfelrakó vonalzók nóniuszai 156
b) Szögfelrakók (transportőrök) nóniuszai 156
c) Szögmérő műszerek (teodolitok) nóniuszai 157
62.§. Leolvasó mikroszkópok 158
1. Egyszerű mikroszkóp 158
2. Becslő mikroszkóp 158
3. Beosztásos mikroszkóp 160
4. Mozgószálas mikroszkóp 162
5. Nóniuszmikroszkóp 162
6. Optikai mikrométeres mikroszkóp 166
63.§. A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása 166
II. rész
A vízszintes mérés alapműveletei
XI. Pontok jelölése
64.§. A pontjelölésről általában. A jelzőkaró 167
XII. Egyenes vonalak kitűzése
65.§. Beintés és beállítás J69
66.§. Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal 169
67.§. Kitűzés segédkarókkal 170
68.§. Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére 171
XIII. Állandó nagyságú (különösen 90°-os) szögek kitűzése
69. §. A szögkitűzőkről általában 172
70. §. A dioptriás szögkitűző műszerek 172
1. A szögdioptra elve és különböző alakjai 172
2. A szögdioptra használata 174
3. A szögdioptra vizsgálata 175
a) Az iránysíkok függőlégességének vizsgálata 175
b) A kitűzőszög vizsgálata 175
4. A szögdioptra előnyei és hátrányai 175
71. §. Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek 176
1. A tükröző műszerek elmélete 176
a) Az egyszerű függőleges síktükör alaptételei 176
b) A kettős tükrözés alaptételei 176
c) Vetítési hiba 178
2. Az egyszerű szögtükör 178
a) A szögtükör szerkezete 178
b) A szögtükör használata 180
c) A szögtükör vizsgálata 180
d) A szögtükör előnyei és hátrányai 181
3. A szögprizma 181
a) A szögprizmák osztályozása 181
b) Az egyszerű (háromszögletű) vagy Bauernfeind-féle szögprizma 182
c) A négyszögletű vagy Wollaston-féle szögprizma 184
d) Az ötszögletű (pentagonál vagy Prandtl-féle) szögprizma 184
72. §. Kettős szögtükrök és szögprizmák 185
1. Az egyenesbe állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata 185
2. Alineátorok 185
3. Kettős (univerzális) szögkitűző műszerek 186
a) Á Coutureau-féle kettős szögtükör 186
b) A Bauerfeind-féle kettős szögprizma 187
c) A Bodola-féle kettős szögprizma 187
d) Kettős szögprizmák Wollaston-prizmákból 188
e) Kettős szögprizmák pentagonál prizmákból 188
XIV. Távolságok meghatározása
73.§. A távolságmeghatározások osztályozása 189
74.§. Általános megjegyzések a hosszmérésre 189
75.§. A mérőléc 189
1. A mérőléc szerkezete 189
2. A lécmérés leírása 191
3. Ferdén mért távolságok redukálása. A lécek hajlásának megmérésére szolgáló
műszerek 193
76. §. A mérőszalag 197
1. A mérőszalag alakjai 197
a) Fogantyús szalagok 198
b) Ütköző szalagok 198
c) Precíziós szalagok 199
2. A pálya ferdeségének tekintetbevétele és a szalaghajlásmérők 200
77. §. A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása (komparálás) 200
1. Általános megjegyzések a komparálásra 2JJ0
2. A mérőléc komparálása 201
3. A mérőszalagok komparálása 202
178.§. A mérőléc és mérőszalag összehasonlítása 203
1. A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése 203
2. A végpont megjelölésének kérdése 204
3. A mérés gazdaságosságának kérdése 204
79.§. A közvetlen hosszmerések megbízhatósága 205
80.§. A lécmérés megbízhatósága 206
1. A mérés állandó hibája 206
2. A mérés közép-véletlenhibája 207
81. §. A szalagmérés megbízhatósága 207
1. A mérés állandó hibája 207
2. A mérés közép-véletlenhibája 208
3. összefoglalás 208
82.§. Hibahatárképletek és táblázatok 209
83.§. A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések 209
84.§. Közelítő hosszmérésekre szolgáló műszerek és módszerek 211
1. A mezei körző 211
2. A mérőkerék 211
3. A lépésmérték 212
4. A menetelési idő 214
XV. Távmérés (közvetett távolságmeghatározás)
85.§. A távmérők osztályozása 214.
86.§. A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása 214
87.§. Akusztikai alapon szerkesztett katonai távmérők 214
88.§. Trigonometriai alapon szerkesztett katonai távmérők 215
1. A trigonometriai távmérők alapelve 215
2. Külső alapvonallal dolgozó távmérők 216
3. Belső alapvonallal dolgozó távmérők 216
a) Változó, fekvő, kitűzött alapvonallal dolgozó távmérők 216
b) Állandó rövid alapvonallal dolgozó távmérők 218
c) Állandó hosszú alapvonallal működő távmérők 220
89.§. Optikai alapon szerkesztett távmérők 221
90.§. A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásuk 222
91.§. Az állandó távmérőszöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők 223
1. Állandó távmérőszöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása 223
2. Állandó száltávolságú irány szálas távmérők 223
a) Egyszerű, állandó száltávolságú irányszálas távmérők 224
b) Analitikus, állandó száltávolságú távmérők 227
c) Az irányszálas távmérők/állandóinak meghatározása 230
d) Az irányszálas távmérő/megbízhatósága 231
3. Kettős távcsövű távmérők 232
4. Ütköző (kontaktusos) távcsövű távmérők 233
5. Prizmás távmérők 233
92.§. Változó távmérőszöggel dolgozó távmérők 234
1. A változó távmérőszögű távmérők osztályozása 234
2. Az okulár minőmét eres távmérő 234
3. Az objektív/mikrométeres távmérő 234
4. A tangencálcsavaros távmérő 235
5. Távmérés teodolittal és bázisléccel 236
XVI. Vízszintes szögmérés
93.§. A teodolit 239
1. A teodolitról általában 239
2. A teodolit szerkezetének részletes leírása 241
a) Az állvány (stativá) és az összekötő csavar 241
b) A műszertalp és talpcsavarok 242
c) A limbusz (beosztott kör) 242
d) Az alhidádé 243
e) Az álló (függőleges) tengely és tehermentesítése 243
t) Tengelyrendszerek 245
g) Kötő és irányító csavarok 248
h) A fekvőtengely és igazító csavarjai 250
i) A távcső 251
j) A libellák 252
k) Nóniuszok, illetve mikroszkópok 252
l) Vetítők, függők 256
m) Magassági kör 257
3. A teodolit vázlatos rajza. Jelölések 257
4. A teodolit vizsgálata és igazítása. A vizsgálat és igazítás sémája 257
A) A libellák vizsgálata és igazítása 258
B) A távcső vizsgálata és igazítása 258
4a) A függőleges szál vizsgálata 259
4b) Az irányvonal vizsgálata 259
4ba) A távcső tengelye (H) átfektethető 259
4bß) A távcső tengelye (H) nem átfektethető 260
C) A fekvőtengely vizsgálata 261
4c) Vizsgálat és igazítás tengelylibellával 261
4d) Vizsgálat és igazítás kitűzött függőlegessel 261
5. A teodolit felállítása 262
94.§. A teodolittal való vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai 263
1. A függőleges iránysík merőlegességi hibája 263
2. A fekvőtengely merőlegességi hibája 264
3. A távcső külpontos elhelyezésének hatása 264
4. Az alhidádé és a limbusz (V és V') tengelyének nem párhuzamos volta 265
5. Az alhidádétengely külpontosságának hatása 267
6. A felállítás hibája 271
7. A limbuszosztás hibái 271
8. A leolvasóberendezések hibái 272
9. Az állvány elcsavarodásából származó hiba 274
95.§. Az irányérték 275
96.§. A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása 276
1. A szögmérési módszerek osztályozása 276
2. Az iránymérés 277
3. Az egyszerű (tulajdonképpeni) szögmérés 279
4. A szorzó szögmérés 279
97.§. Külpontos szögmérések és redukálások 283
98.§. Külpontos felállások redukálása 283
1. Külpontos irányértékek redukálása 283
2. A külpontosság elemeinek meghatározásában megkívánt pontosság 285
3. A külpontosság elemeinek meghatározása 286
4. A külpontos szögmérések redukálása 288
99.§. Külpontos pontjelzések redukálása 288
100.§. A vízszintes szögmérés megbízhatósága 288
III. rész A vízszintes mérés módszerei
XVII. Síkgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok
101.§. Síkgeometriai alapfogalmak és jelölések 291
1. Az irány és az irányszög 291
2. A szög definíciója és jelölési módja 292
3. Koordinátarendszerek 293
4. Irányszög a koordináta/rendszerben 294
5. Az irányszög és á távolság összefüggése a pontok koordinátáival 294
102.§. Síkgeometriai alapfeladatok 296
1. Megadott koordinátákból, távolságból és irányszögből a távolság végpontjának
koordinátái számítandók 296
2. Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó 297
XVIII. A vízszintes mérés alapelve és osztályozása
103. §. A vízszintes mérés alapelvei 298
104. §. A vízszintes mérés osztályozása 301
105. §. Az alappontmeghatárojás módszereinek osztályozása 301
XIX. A háromszögelés (trianguláció)
106. §. Általános megjegyzések a hárorjiszögelésre 301
1. A háromszögelés alapelve 301
2. Az alapvonal és az alapyénalfejlesztő hálózat 303
3. A háromszögelés művelteinek összeállítása 304
107.§. A háromszögeles mérési pisze 304
1. A mérés műveletei 304
2. A hálózati pontok kiválasztása és a hálózat tervezetének megállapítása (nyomozás vagy rekognoszkálás) 305
3. Az alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása 305
4. Az alappontok megjelölése 306
a) Ideiglenes pont jelölések 306
b) Végleges pont jelölések 307
5. Az alapvonal hosszának megmérése (bázismérés) 308
6. A hálózati szögek megmérése 309
108.§. A számítási rész felosztása 310
109.§. A koordináták számítása 310
A koordináta számításban követendő eljárás 310
2. A kiinduló pontpár koordinátáinak számítása 311
a) Alapvonalat mértünk, azimutot nem 311
b) Alapvonalat és annak azimutot mértük 311
c) Alapvonalat és egy más hálózati oldal azimutjot mértük 312
d) Átvettünk két pontot valami felsőrendű hálózatból 312
3. A hálózati pontok koordinátáinak számítása 314
a) Számítás logaritmuskönyvvel 314
b) Számítás számológéppel 315
4. A háromszögelés eredményeinek összefoglalása 317
XX. A pontkapcsolások
110.§. A pontkapcsolások osztályozása 317
111.§. Az előmetszés 317
112.§. Az oldalmetszés 318
113.§ Háromszögmérés vagy kis háromszögelés 319
114.§. Hátrametszés 319
1. A hátrametszés alapelve 319
2. A hátrametszés alapképletei 320
3. A veszélyes kör 323
4. A hátrametszés számítása koordinátákból 325
5. A Delambre-féle hátrametszésszámítás koordinátákból 327
6. A Runge-féle 328
7. Közvetett távolságmérés hátrametszéssel 329
115.§. Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások. 330
1. A kettős hátrametszés 330
2. A páros pontkapcsolás 331
XXI. A sokszögelés (poligondlás)
116.§. A sokszögelés alapelve. Jelölések 332
117.§. A nyílt sokszögvonal esetei 333
1. önálló sokszögelés 333
2. Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés 335
a) A sokszögvonal tájékozott 335
b) A sokszögvonal tájékozott és ismert alappontban végződik 336
c) A sokszögvonal kettősen tájékozott 339
d) Hossz- és keresztirányú záróhiba 342
e) Tájékozás nélküli kettős csatlakozású sokszögelés 343
118.§. A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése 345
1. A sokszögvonal kezdőpontja/hozzáférhetetlen pont 345
2. A rövid oldal káros hatásának kiküszöbölése 248
119.§. A zárt sokszögvonal 349
120.§. A záróhibák megengedett határértékei 349
121.§. A sokszögelés végrehajtása 349
1. A sokszögvonal 350
2. A sokszögpontok megjelölése 352
3. Az oldalhosszak megmérése 352
4. A törésszögek megmérése
XXII. A részletpontok meghatározása
122. §. A részletfelvétel alapelve 354
123. §. A részletfelvételi eljárások osztályozása 355
XXIII. Derékszögű (ortogonális) koordináta-mérés
124.§. A derékszögű koordináta-mérés alapelve 356
125.§. A derékszögű koordináta-mérés végrehajtása külsőségekben (mezei mérés) 357
126.§. A derékszögű koordináta-mérés/végrehajtása belsőségekben (város mérés) 359
XXIV. Poláris koordináta-mérés
127. §. A mérés alapelve és végrehajtása 360
XXV. Előmetszés
128. §. Az előmetszés alapelve és végrehajtása , 360
XXVI. Tahimetria
129.§. A tahimetria alapelve. A tahiméterek osztályozása 361
130.§. Az egyszerű tahiméter (tahiméter-teodolit) 363
1. Az egyszerű tahiméter szerkezete 363
2. Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazolása 363
3. A tahiméteres léc 364
131. §. A tahiméterrel való mérés leírása 365
132. §. A tahimetrálás alapképletei 366
1. A tájékozó szög számítása 366
2. A vízszintes távolság és a magasság számítása 366
a) Függőleges léctartás 366
b) Normális léctartás 367
c) Vízszintes léctartás 367
133.§. A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásnak meghatározása 368
134.§. A tahimetria számítási segédeszközei 369
1. Általános megjegyzések a számításra 369
2. Táblázatok 370
3. Grafikonok 371
4. Tahiméteres számítólécek 371
135.§. Térképkészítés a tahiméterés méréseredmények alapján 372
136.§. Redukáló tahiméterek 373
1. A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tahiméterek 373
a) A Tichy-féle okuláris-mikrométeres tahiméter 374
b) A Hammer-Rénnel-féle diagramm-tahiméter 375
c) A Wild-Kern-féle diagramm-tahiméter 378
d) A Zeiss-DaM-féle diagramm-taliiméter (Dahlta) 381
2. A tangenciál-csavaros távmérő elvén működő redukáló tahiméterek 382
3. Prizmás redukáló tahiméterek (szabatos tahiméterek) 386
a) A pontosság fokozása 386
b) Kettős képes távmérők 388
c) A Bosshardt-Zeiss-féle redukáló tahiméter 389
d) A Bosshardt-Zeiss-féle műszer vizsgálata és igazítása 393
XXVII. Mérőasztalfelvétel
137.§. A mérőasztalfelvétel műszerei 394
1. A mérőasztal 394
2. A távcsöves vonalzó 395
a) A távcsöves vonalzó szerkézete 395
b) A távcsöves vonalzó vizsgálata és igazítása 397
3. A talpas libella 399
4. A villás vetítő 400
5. Iránytű (mágnestű) 400
138. §. A mérőasztal felállítása
139. §. A felvétel módszerei 402
1. Előmetszés 402
2. Poláris koordináta-mérés 402
3. Oldalmetszés 403
4. Hátrametszés 404
5. Sokszögelés 405
140.§. A mérőasztalfelvétel végrehajtása 405
141.§. A mérőasztalfelvétel megbízhatósága / 405
142.§. A mérőasztalfelvétel előnyei és hátrányai 406
XXVIII. A fotogrammetria
143.§. Alapfogalmak 407
144.§. A fénykép belső és külső adatai. A mérés alapelve 408
144.§. A fotogrammetria osztályozása 409
145.§. A fotogrammetria műszerei 410
1. A földi fotogrammetria műszerei 411
2. A légi fotogrammetria műszerei 411
3. A fényképezőkészülék 412
146.§ A fénykép külső adatainak meghatározása. A térbeli hátrametszés 413
147.§. Az egyszerű földi fotogrammetria 414
1. A mérés végrehajtása 414
2. A felvétel feldolgozása (térképkészítés) 415
3. Az egyszerű földi fotogrammetria előnyei, hátrányai és pontossága 417
148.§. A sztereoszkópia. Alkalmazása távmérésre 417
1. A sztereoszkópia alapelve 417
2. A szetereoszkópiával való távolságmérés pontossága 418
149.§. A földi sztereofotogrammétria 420
1. A sztereokomparátor 420
2. A sztereoszkópok által előállított virtuális kép méretviszonyai 423
3. A Deville-féle kartográf 424
150.§. Térképezés egyes fényképekből. Fényképtranszformátorok 426
151.§. A fotogrammetria pontossága 427
1. Földi fotogrammétria 427
2. Légi sztereofotogrammétria 427
3. Fotótérképek 427
XXIX. A részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazásuk köre
152.§. A számító és a rajzoló módszerek összehasonlítása 428
153.§. A számító részletfelvételi módszerek alkalmazási köre 428
XXX. Kisebb felvételek (telekfelvételek)
154.§. Alapelvek és módszerek 429
XXXI. Közelítő felvételek (vázlatrajz készítések)
155.§. Alapelv, műszerek és módszerek 432
XXXII. Földosztás, birtokrendezés, határszabályozás
156.§. A földosztás alapelvei 434
157.§. Egyenlő minőségű földek felosztása (területosztás) 434
1. A területosztás alapelve 434
2. A területosztás alapfeladatai 435
a) A háromszög felosztása egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel 435
b) A háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel 435
c) A trapéz osztása a párhuzamos oldalakkal párhuzamos egyenesekkel... 436
3. Példák az alapfeladatok alkalmazására 438
a) Sokszög osztása egy tetszőleges pontból kiinduló egyenesekkel 438
b) Sokszög osztása adott iránnyal párhuzamos egyenesekkel 439
4. Sokszög osztása sokszögvonallal 439
158.§. Különböző minőségű földek felosztása 440
1. A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek 440
2. A felosztás alapelve és végrehajtásának módja 441
159.§. Határszabályozások 443
XXXIII. Kitűzések a vízszintes vetületben
160.§. A kitűzés alapelve 443
161.§. Egyenesek kitűzése 443
162.§. Szögek kitűzése 445
163.§. Épületek, (áteresztők, hidak stb.) műtárgyak kitűzése 445
IV. rész. A magasságmérés műszerei és módszerei
XXXIV. Alapfogalmak
164.§. A magasság. A magasságmérés módszerei : 447
XXXV. Szintezés (nivellálás, geometriai magasságmérés)
165§. A szintezés alapelve és gyakorlati végrehajtása 448
166.§. A szintezés elmélete és főszabályai 450
167.§. A szintező műszer kiigazításának szükségessége 455
168 §. Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöbölése 455
168. §. Régebbi (elavult) szintezési módszerek 450
170.§. A szintező műszerek osztályozása 457
171.§. A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete 457
1. A műszertalp és a talpcsavarok 458
2. Az aldihádé 458
3. A szintező libella 459
4. A szintező csavar 459
5. Tükröző berendezések a szintező libellának az okuláris
mellől való megfigyelésére 460
172.§. A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása. I., II., III., IV., V. minta 462
173.§. A szintező műszer felállítása 462
1. A felállítás elve és követelményei 462
2. A szintező csavar normális állasa és annak meghatározása 463
174.§. A tulajdonképpeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei 464
175.§. Vizsgálat és igazítás kötött távcső esetén 465
176.§. Vizsgálat és igazítás szabad távcső esetén 467
177.§. Az egyetemes szintező műszerek 469
178.§. Egyetemes (univerzális) műszerek 470
A) A szintező libella egyszerű, kötött libella 470
B) A szintező libella kettős (reverziós) libella 470
C) A szintező libella szabad, a távcső át nem hajtható 470
D) A szintező libella szabad, a távcső áthajtható 470
179. §. A szintezés gyakorlati szabályai 471
180. §. A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések 473
1. Két távcsőállásból váló szintezés 473
2. Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás 473
3. Kettős számozású lécek alkalmazása 474
4. Kettős osztású lécek alkalmazása 474
5. Kettős kötőpontok alkalmazása 474
6. Kettős műszerállással való szintezés 474
7. Centimétermező-felezéssel és buborékleolvasással való szintezés (hollandiai
vagy Cohen-Stuart-féle módszer) 475
8. Buborékleolvasással való szintezés 475
9. Távcsőbe vetített szintező libella. Optikai mikrométerrel való leolvasás 476
181.§. A szintező libella állandójának meghatározása 478
182.§. A szintező léc 478
183.§. A szintezés alappontjainak megjelölése 481
184.§. A szintezés végrehajtása 482
1. A szintezések osztályozása 482
2. Alappontszintezés 482
3. Hosszszelvény szintezés 433
4. Keresztszelvenyszintezés 435
5. Területszintezés 435
185.§. A Szintezés hibaforrásai. A leolvasás középhibája 485
186.§. Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása 486
187.§. A szintezés a priori középhibájának meghatározása 486
188.§. A kilométeres középhiba és annak a priori értéke 487
189.§. A szintezések kiegyenlítése 488
1. Az oda-vissza végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori
értékének meghatározása 488
2. Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési
eredmények kiegyenlítése 490
3. Zárt vonalon vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés
kiegyenlítése 490
4. Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése 491
5. Számpélda a hálózati kiegyenlítésre 493
190.§. A kilométeres középhibák Összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára 497
191.§. Hidrosztatikai szintezés 498
192.§. Szintező műszer libella nélkül, az irányvonal automatikus beállításával 499
193.§. Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek 500
1. Dioptriás szintező műszerek 500
2. Ingás szintező műszerek 500
3. Állvány nélküli (kézi) szintező műszerek 501
4. Lépcsőmérés 501
5. Szintezés szögtükörrel és függővel 502
6. Közlekedőcsöves szintező műszerek 502
7. Kezdetleges, házilag előállítható szintező műszer 502
XXXVI. Trigonometriai magasságmérés
194.§. A trigonometriai magasságmérés alapelve 503
195.§. Magassági szögek mérése 503
1. Magassági szög és zenitszög (zenittávolság) 503
2. A magassági kör és szerkezete 504
3. Az indexhiba és kiküszöbölési módja 505
4. A magassági szög mérés végrehajtása 506
5. A magassági szögszámítása 507
a) Magassági szög szerint haladó számozás esete 507
b) Zenitszög szerint haladó számozás esete 508
c) Folytatólagos számozás esete 509
6. Magassági szögmérés buborékleolvasással 509
7. Az indexlibella állandójának meghatározása 510
8. Magassági szögmérés egy távcsőállásból 510
196.§. A refrakció és koefficiense 511
197.§. A trigonometriai magasságmérés alapképlete. Számpélda a trigonometriai
magasságmérésre 512
198.§. A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a fénytörési együttható meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésere 515
1. A refrakció változósága és annak hatása 515
2. A fénytörési együttható meghatározása 518
a) A két pont magasságkülönbséget szintezéssel előre meghatározzuk 518
b) Egyidejű (szimultán) mérések esete 518
3. A refrakció hatása kis távolságok esetén 518
199.§. A trigonometriai magasságmérés képleteinek összefoglalása.
Pontossági adatok 519
200.§. Épületmagasságok mérése 519
201.§. Közelítő trigonometriai magasságmérési eljárások 520
XXXVII. A barométeres vagy fizikai magasságmérés
202.§. A barométeres magasságmérés, alapelve 521
203.§. A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. A barométeres állandó számértéke Magyarországra 521
204.§. A barométeres mágasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja.
Számtáblázatok 522
205.§. A barométeres magasságmérés műszerei 524
206.§. A higanybarométer .. 524
1. A leolvasások redukálása 525
a) Hőmérsékleti redukció 525
b) A kapillaritás miatti redukció 526
c) A változó nehézséggyorsulás miatti redukció 526
d) A beosztás hibái miatti redukció 527
2. A higany barométerek használata 527
207.§. Rúgós barométerek vagy aneroidok 527
1. A rúgós barométer (aneroid) serkezete 527
2. A leolvasások redukálása 528
208.§. A forráspontot mérő termométer (termobarométer) 529
209.§. A barométeres magasságmérés végrehajtása 529
1. Általános megjegyzések a mérés végrehajtására 529
2. Mérés két barométerrel 530
3. Mérés egy barométerrel 530
a) Oda-vissza mérés 531
b) Interpoláló magasságmérés 531
210.§. A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága 532
XXXVIII. A magassági viszonyok ábrázolása
211.§. A magassági (domborzati) viszonyok ábrázolásba térképeken 533
212.§. Rétegtervkészítés tahiméterrel 534
213.§. Rétegtervkészítés szintező műszerrel 537
214.§. A rétegtervek megbízhatósága 538
Függelék
Ajánlható irodalom 540
Ábrák jegyzéke 540
Név-és tárgymutató 541

Témakörök