Geo Extra

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Bárhol is telepedett le az ember, mindenhol istenekkel és szellemekkel vette körül magát. Ők segítettek magyarázatot adni a természet folyamataira, valamint gondoskodtak az emberi társadalom rendjéről. A történelem során számos vallás alakult így ki. A zsidóság, a kereszténység, az iszlám, a taoizmus, a buddhizmus és a hinduizmus a kereskedelem és a háborúk révén világvallás lett.
Vajon a 21. század globalizált világában még mindig a vallás a legtöbb ember életének meghatározó "szereplője"? A 20. században számos szociológus képviselte azt az álláspontot, hogy a modern társadalmakban a vallásos hit egyre gyengül, veszít kulturális és politikai súlyából. Csakhogy a vallás soha nem tűnt el, sőt az elmúlt három évtizedben új kulturális jelentőségre tett szert. Igaz, sok ateistát, gnosztikust és hitehagyottat ismerünk, különösen Európában, akik számára a hagyományos egyházi szimbólumok és rítusok nem jelentenek sokat. Kontinensünk határain túl azonban a vallás semmit sem veszített vonzerejéből. A világon élő emberek nagy többsége mély vallásosságban éli életét. És nem valószínű, hogy a jövőben ez változni fog. Már csak demográfiai okokból sem: hiszen a szigorúan vallásosak minden világtájon és minden vallási irányzatban több gyermeket nemzenek, mint a többiek.
A GEO magazin ezen mellékletében szereplő történetek négy nagy vallás - a kereszténység, a judaizmus, a buddhizmus és az iszlám - világából nyújtanak ízelítőt. És bemutatjuk azt is, ami mindegyikben közös: valamennyi vallásban szerepel a paradicsomi ősállapot visszaszerzésének, az üdvösség elérésének vágya. Vissza