GEO 2010. április

Előszó

Részlet:
"Történelmi pillanat volt, amikor 2000. június 26-án az akkori amerikai elnök, Bill Clinton bejelentette a teljes emberi génkészlet feltérképezését. A remények óriásiak voltak. "Tudásunk forradalmasítani fogja az orvostudományt - a legtöbb, sőt talán minden betegség gyógyítása lehetővé válik majd" - nyilatkozta az egykori elnök. Az euforikus hangulatnak azonban gyorsan vége szakadt. Mind a mai napig nincs például sikeres génterápia. A génkészlet dekódolása nyilvánvalóan csak az első lépés volt, mivel a DNS-be foglalt információk messze nem fedik fel az öröklés minden titkát.
Különösen elődeink életkörülményei játszanak jóval nagyobb szerepet a gyerekek és az unokák életében, mint azt a tudósok korábban gondolták. Az amszterdami egyetemi klinikán például érdekes felmérésbe kezdtek a kutatók, amelynek célja a generációk közötti kapcsolat felderítése volt. Az archívumok átfésülése során az 1944-es télre vonatkozó feljegyzések között találták meg a döntő utalást. A második világháborús német megszállás alatt Hollandiában az élelmiszer-ellátás teljességgel összeomlott. Jegyre adták az ennivalót, s a napi fejadag energiatartalma időszakonként még a 400 kalóriát sem érte el. Közel 20 000 ember lelte halálát az utolsó háborús télen. Az ekkor állapotos nők többségükben alacsony súlyú gyermekeket hoztak a világra. A jelenség természetesen egyéb válságövezetekből is ismert. A meglepő a dologban azonban az, hogy a következmények mind a mai napig érezhetők." Vissza