Előszó
Kedves olvasó társam!
Kérem, jöjjön velem a várható csodák világába: a világegyetem legnagyobb csodája, hogy az ember a génjei módosításával újra-teremti önmagát.
Újra-teremti a testét, a...
Tovább
Előszó
Kedves olvasó társam!
Kérem, jöjjön velem a várható csodák világába: a világegyetem legnagyobb csodája, hogy az ember a génjei módosításával újra-teremti önmagát.
Újra-teremti a testét, a lelkét és a tudatos szellemét. De milyenre?
E regényben létrejön egy emberi közösség, a „génközösség", amely a génjei módosításával lecsökkenti önmagában az önzést és az agresszivitást és magas lángon lobog benne az együttműködő és összetartó lélek! És mindez lehetséges!
Sajnos, a jó és nemes lélek elgyengíti az embert és alul marad a liberális kapitalizmus győztes típusával: az önző és agresszív emberekkel szemben.
A gén-közösség azonban győztessé válik azáltal, hogy magába injekciózza a lobogó kreativitás génjeit is!
A regényben elbeszélem, hogyan éreznek, gondolkodnak és dolgoznak/alkotnak az újjá-teremtett emberek.
Bizakodom, hogy a kedves olvasó is megkedveli őket, mert nekem ők szellemi barátaim. De ami a legfontosabb: az újra-teremtett ember a mi reménységünk és ő lesz az emberiség reménysége is!
Miért kell az embert újra-teremteni? Azért, mert az evolúció csúcsára olyan tömeggyilkos jutott, aki még a saját faj-testvéreit is halomra gyilkolja! Emlékezzünk: csak az 1914 és 45 közötti háborúkban 55-65 millió ember lett meggyilkolva: íme az ember!
Megdöbbenek, hogy sok embernek még ez sem elég. Ők rettegtetve idézik János próféta gonosz látomásait az apokalipszisről: a bosszúálló isten totális emberirtásáról!
Mily megalázó szerep ez egy istennek!
Vissza